Evangélikus Egyház és Iskola 1905.
1905-02-23 / 08. szám
gyezzük, hogy a lelkészi javadalmazásnak 2800 koronára való emelése évi 115850 s a korpótlékok rendezésével évi 354410 korona államsegélyt tenne szükségessé, az állam által adott 210 ezer korona nem elégséges a lelkészi javadalmazás rendezésére, miután-ezen összegből 80000 koronát az esperesi és superintendensi funktiók emésztenek föl. Íme Ausztriában nagyobb a kilátás a lelkészi javadalmazás korszerű rendezésére, mint az alkotmányos Magyarországon, holott itt a kormányok az 1848. XX. t.-c. által is volnának erre kötelezve. Tehát az uj kormány alatt is „videant consules !" Ausztriáról szólva megemlitjük, hogy megjelent az osztrák prot. történett társulat 25-ik jubiláris évkönyve, a melynek felette gazdag és változatos tartalmából közöljük a következőket : Wit\ ismerteti a prot. történeti társulat múltját, Loesche ir a Habsburgi ház prot. hercegnőiről, Höf ken föleleveníti az osztrák protestantismus pénzügyi emlékéit, Skals\ky bemutatja a bécsi ev. theol. fakultás történeti előzményeit stb. stb. s azután többen is az egyes koronaországok protestantismusának és eltenreformátiójából rajzoltak még élet- és jellemképeket. A Mathesiusra, Luther életirójára vonatkozó osztrák adatokat Lösche bécsi theol. tanár, a társulat titkára és a Commeniusra, a nagy padagógusra vonatkozókat hazánkfia Kvacsala dorpati theol. tanár gyűjtötte össze. A testes füzet végén az osztrák protestantismusra vonatkozó 1903. évi irodalmat is felsorolva találjuk. A központi elnökség hivatalos jelentései zárják be a tartalmas és tanúlságos jubiláris füzetet. Őszintén örvendünk az osztrák prot. tört. társulat ez irodalmi forgolódásain. „ Volkspflege" c. alatt egy uj theol. tudományág van készülőben. A belmissióinaK egyik ága lészen. Az élet szülte ezt a tudományt is, mely a gyakorlati népnevelés ügyét fogja szolgálni. Történetirodalmilag előkészítették ezt a fejlődőben levő gyakorlati theol. tudományáágt Uhlhorn: „Die christl. Liebesthätigkeit*, (2. kiad. 1895, Wurster „Lehre von der inneren Mission" (1895), Schäfer,, Leitfaden de inneren Mission" (6. kiad 1903.) Alb recht,, Hand buch der socialen Wohlfahrtspflege" (1902.) és Singer „Sociale Fürsorge" (1904.) c. müvei. A diakonia mellett a nép helyes irányban való evangelizátiójáról lesz itt szó, vagyis a felnőttek vallásos egyházioktatásáról és neveléséről. A Commeniusz-társaság is szolgál ilyen sociálpedagógiai célokat. A Berlinizechlendorfi nevelőintézet hirdetése adta ki a jelszót ez általános népnevelés elméletének feldolgozására, a melynek körébe fog tartozni a népnevelés szervezete, a népegészségügy ápolása, a gazdasági és állampolgári népnevelés, a népművészet fejlesztése s a vallásos erkölcsi népnevelés. Helye lesz a népnevelés magasztos müvében a női munkásságnak is. Az uj tudomány ínég szervezőjére és rendszerezőjére vár. íme a gyakorlati theol. tudomány haladása és kibővítése, a melynek az elméleti részben a keresztyénség vallástörténeti alapon való értelmezése és megmagyarázása megfelel. Ily tudományos haladást és bővítést csakis a prot. theol. tudomány ismer, míg a kath. a dogma s a csalatkozhatlan pápás tantekintély békóiba van szorítva és mai állapotában valóságos , .Corpus morluum". Eperjes. Dr Sflávik Mátyás. Franciaországból. Az egyház s állam elválasztásának az u. n. separátionak küszöbön álló .nagyeseményével szemben eddigi közleményeinkben olyan hirt adhattunk a francia protestánsok hangjáról s hangulatáról, mely a bizalomnak, reménynek s megnyugvásnak a szava s kifejezése vala. Ma már az optimismust pessimismus váltja föl. Nem ok nélkül. Az Istenben s az ő szent Evangyélioma győzedelmében vetett hitük alapján megállni kész ezen mi hitsorsosaink komolyan fölvetették a kérdést : ,,Atyámfiai ! férfiak! mit cselekedjünk ? S a fölvetett kérdésre tettekben is megadni a választ iparkodnak. De nézzük az ügyállást ott a hol elhagytuk, még újév előtt. Az egyház s állam elválasztásának kérdését parlamenti bizottság kezébe tették le. E bizottság jól-rosszúl s magában is meghasonulva járt el megbízatásában ; javaslata mellett s ellene is a Combeskormány is kidolgozott javaslatot, avagy tervezetet. Evvel az úgynevezett Combes-féle tervezettel még kevésbé voltak megelégedve s az elégedetlenek sorában ott látjuk francia protestáns hitsorsosainkat is. „Ha törvény lesz — ugymondják — a Combes-féle tervezetből, megszűnik az egyház, mint olyan, egyházakról beszélni többet nem lehet, legföljebb társaságokról, melyeknek azonban gyűlése, zsinatja nem lesz. Ki gondolta s ki mondotta volna, hogy a mi szabadságot XIV; Lajos a hugenottáknak adott, azt a XX. század elveszí tőlük ? Nem fájdalmas s a mi korunkba nem illő dolog-e ez ? Elsőbbsége igaz — s ez helyes — nem lészen egy vallásnak sem, de vájjon lesz-e béke ? s nem lesz-e épen az ütközés állandó ? Vigyázzon azért a képviselőház (kamara), melynek kezében a boldog s a jó jövő !" Combes törvénytervezete : I: 1. megszünteti — az elfogadott törvény kihirdetése utáni január 1-től fogva — az egyházak állami segélyezését, 2. elintézi az egyházi épületek, birtokok, ingók s ingatlanok s az eddig is állami birtok jellegével biró különféle intézetek, intézmények s javak jogát és hová tartozandóságát (természetesen az egyházak meglehetős nagy hátrányára), a törvény kihirdetése után jövő január 1-től számítódó 2 évi időhatár kezdetével, 3 szabályozza a lelkészek s theol. tanárok nyugdijait, kimondván, hogy azok, kik., a törvény életbe lépése után nem óhajtanak szolgálni,, nyugalomdijban részesülnek, még pedig a 60 éven felüli korúak 25 évi szolgálat után 9ü0 frankot ; az 50 és 20-asok 750 fr. ; a 40 és 15-ösök £00 fr. ; a