Evangélikus Egyház és Iskola 1905.
1905-01-05 / 01. szám
nagy közönségnek. A pénzt mégis ez adja hozzá? Bizony furcsa dolog lesz még ebből. Lehet egy másik eset. .-iz t. i., hogy a szerkesztő minden befolyástól függetlenül szerkeszti a lapot. Ezt ugyan nem tartom lehetségesnek, mert a „hivatalosak" nem azért sietnek lapot kiadni, hogy hivatalos befolyásuk alól kieresszék, de meg akkor nem is „hivatalos" az a lap, lia a szerkesztő magán felfogását tükrözi csak vissza. Egy ember ne jelenjék meg a négy kerület hivatalos tekintélyének tógájában, a négy kerület pénzén. Magán vállalkozásban megjelenő lap egészen más helyzetben van. Ir a mit jónak lát, megrendeli, aki szereti. De mégis különös, hogy mikor van lapunk, ami az egyházaknak egy fillérjébe se kerül, közköltségen állítsanak mellé, ennek elfojtására, olyan lapot, ami majd esetleg senkinek sem kell, megindítsák olyan módon, amely már megjelenésével méltán panaszra ád okot. Végül kíváncsi vagyok még a hivatalos lap költségeire is. Ha olyan formán sikerül, mint az Evang. családi lap sikerült, akkor drága dolog lesz még nekünk az a lap, drága pénz tekintetében is, drága erkölcsi függetlenségünk szempontjából is. Nagyon gyanús már a sietség, a szabályos elintézés be nem várása és megkerülése is. Legvégül furcsaságképen csak azt jegyzem meg, hogy a lap „a négy egyházkerület Hivatalos Közlönye 4', tehát nem Hivatalos Közlönye az egyetemes egyháznak, gyámintézetnek, egyetemes theologiai akadémiának, de még magának a Luthertársaságnak sem ! Veres József. Miniszteri kiküldött Nyíregyházán. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Közoktatásügyi tanács szervezeti szabályának 29. §-a alapján. 5283] 1904. ein. sz. a. megbízta Dr. Négyesy László egyet, magántanárt, hogy nyíregyházi főgimnásiumunknál figyelje meg a magyar fogalmazás tanitásának módszerét és eredményeit, a tapasztalatairól tegyen neki jelentést. A kiküldöttnek joga van az előadásokat látogatni, az Írásbeli munkákat, múzeumokat és szertárakat megtekinteni, rendelkezési joga azonban, — ami autonómiánkból önként következik, — egyáltalában nincsen. A zágrábi ágostai és helvét hitv. egyesült evang. gyülekezet templomában István vértanú napján (délelőtt 10 órától kezdve) karácsonyi ünnep volt magyar prédikációval és az Ur vacsorája megünneplésével. A nagyvázsonyi ág. h. ev. egyházközségnek vallásos, egyházukhoz szegénységükben is ragaszkodó tagjai az idei ádventi időszakban két izben gyülekeztek össze vallásos estélyre. Először ádvent 11. vasárnapján az anyagyülekezetben, Nagyvázsonyban, a mikor is a lelkész imája után annak felesége olvasott fel egy népies szeJlemben irt vallásos tárgyú elbeszélést. Ezt I. kor. XIII. 1—3 alapján népszerű írásmagyarázat' követte. Az egyes pontok közét közének töltötte ki. Másodszor ádvent III. vasárnapján gyülekeztek össze a hívek az estvél órákban, ezúttal a leánygyülekezetben : Leányfaluban. A buzgólkodás közénekkel kezdődött, melynek végeztével a lelkész imádkozott. U|abb ének után 3 iskolás gyermek vallásos tárgyú költemények elmondásával csalt könveket a szülői szemekbe, Ismét egy énekvers. Ennek elhangzása után a lelkésznek felesége olvasott fel könnyű modorban megirt., a reformáció első időszakából vett tárgyú történetkét. Végül Ján. XVI. 2. és Act. XX. 22—24. alapján a lelkész tartott, hithűségre, állhatatosságra, egyházhoz való ragaszkodásra buzdító Írásmagyarázatot, mire buzgó éneklés után az estély véget ért. A hivek, a kik szinte 2 éven át f. év aug.-ig nélkülözték a vezetőt, mindkét alkalommal megtöltötték az iskolatermet és meghatottan, tértek vissza hajlékaikba. Irodalom. Mikszáth Kálmán egyik legpompásabb elbeszélése, A gavallérok, ez a vidám szatírája a felvidéki gentry nagyzolásának, most jelent meg a Magyar Könyvtárban, mint e kitűnő vállalat 301-ik és 402-ik füzete. A ,,nagy palóc'- e munkájában legsajátabb terrenumán mozog ; arany humora talán sehol sem csillog annyi bájjai, mint itt. — A Magyar Könyvtár e havi sorozatában van egy kitűnő angol regény is: Wilkie Collins ,.A jóslat 4 ,-a egy misztikus hátterű, izgalmas történet a XIX. század elejéről. Egy másik füzet, a 404-dik, Balogh Pálnak, a kitűnő publicistának tollából való és ,,A legnagyobb magyarról'', Széchenyi István grófról szól, akinek életét és egész működését alapossággal s amellett a nagy Közönségnek szánt könnyed előadásban tárgyalja. A ,,M, K." monograga-sorozatànak, mely csak a mult hóban gazdagodott Alexander Shaksperejével, Balogh Pál Széchenyi-tanulmánya is egyik legérdekesebb munkája. — A ,.M. K." egy-egy száma 30 fillérért kapható minden könyvkereskedésben. A Magyar Remekírók uj sorozata. A FranklinTársulat magyar remekíróinak gyűjteményes kiadásában, irodalmunk e kincseshazában megjelent a hatodik sorozat, öt ujabb kötettel gyarapítván ez irodalmi jelentőségű, nagyszabású gyűjteményt. A gyűjtemény VI. kötete, Gvadányi és Fazekas munkáit foglalja egybe, Négyesy László két bevezető tanulmányával. Gvadányi Falusi nótáriusát, Fazekas Ludas Matyiját és 27 kisebb költeményét közli ez a kötet, megérdemelt népszerűségéhez juttatván újra irodalmunknak e két régi érdemes alakját. A XXVII, kötet, a mely az uj sorozat második kötete,
