Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-16 / 07. szám

őket az Isten bünt-büntető igazságosságára, a haza, egyház szeretetre : én nem hiszem, hógv fel ne ébredjék a nép, nem hiszem hogy ne szakítson biinös szokásával, látván a pusztulást, a romlást, a kárhozatot, melybe magát, az egyházat és hazáját juttatta. Lenni kell valami eredménynek : és ha nem lenne semmi sem, úgyis teljesíteni kell kötelességünket, télién ül nem nézhetjük tovább a pusztulás, lia azt nem akarjuk, hogy vádoljon lelkiismeretünk. Karolja fel tehát e nemes vállalkozás ügyét minden egyházát és hazáját szerető egyén és jöjjön segítségére a barsi egyházmegyének. Nem kérünk mi egyebe], csak hogy e kis füzeteket, melyeket a lelkészi értekezlet kiadott, osszák széjjel a hiwk közölt. Teljesen ingven adjuk azokat. Csak azt kérjük, sjiveskcd/c'k minden lelkész avagy tanitó ur, alant Írottat egy levelezi lapon értesíteni, lidny példánvt küldjön a nevetett füzetekből. Ks még egyre kérem az igen tisztelt lelkésztárs, tanító urakat és általában mindazokat, kik h' lyolik mozgalmunkat : szíveskedjenek e tárgylem irott munkáikat beküldeni hozzám, hogy azokat kinyomtatva értékesíthessük. Léva, 1905 évi január hó 28 napján. Hitrokoni szeletettel Birtha József ref. lelkész. Debreceni Protestáns Lap. ,,Fekvésénél, történelmi múltjánál fogva, a legnagyobb vonzó erőt fejtvén ki Debrecen, egyetemes protestáns szempontból foltéLleiiül a legalkalmasabb helynek mutatkozik a harmadik egyetem számára. Vessünk egy futólagos pillantást hazánk térképére azt látjuk, hogy éppen az ág. ev. egyház hivt'i azok, kik az egész ország területén kis számban szt jjel szórva találhatók; nagyobb összefüggő tömegben nem i's fordulnak elő. Ily körülmények közt lehetetlen nem méltatni azt a rendkívüli eli'iiyt, mely egv ily központi fekvésű protestáns egyeteiii&őt a hazai erők tömörítésére, összefüzésre nézve fölényül az ág. ev. egyházra nézve származnék. E különleges előny mellett ugyan azon egyházat illetőleg egy más speciális érdek domborodik ki. K/. a ..magyarság*' érdeke. A hazai statisztika bizonyítja, hogy a magyarajku ág. ev. egyházak száma csekély. Ez állap* t >n változtatni kejl ; hazánk jövője függ e reformok sikerétől. S most kérdem : képzelhető-e hatékonyabb tényező e cél elérésére, mint igazi protestáns szelI''iiiben való tipológiai kiképeztetés e tőrzsgvőkeres alföldi magyar városban

1? Fennálló ág. ev. lelkészképző intézeteink, minden kiválaságuk mellett, már a hely kicsinységénél lógva sem bizonyultak e tekintetben elégségesnek. E cél eléréséhez más milieu, más környezet, más almosphaera kell. Siketnéma tanulók felvétele. A siketnémák államilag segélyezett aradi iskolájába a nagyin, vallás és közoktatásügyi miniszter urnák 1004. évi 11158. szánni rendelete értelmében Arad-, Békés-, llihar- és Csanádvármegyék területéről veszik (el a gyermekeket. A fölvételért folyamodó gyermekek 7 évesnél fiatalabbak és 10 évesnél idősebbek ne legyenek. Tanitási dijat nem kell fizetni. Az eltartási díj évi 200 korona. A szegénysorsu gyermekek segélyt kapnak. A jövő 1905—906. iskolai évre már most, március hó 15-ig kell folyamodni. A kérvény felszerelésére vonatkozó és egyéb felvilágosítást szívesen ad az iskola igazgatósága minden szülőnek, aki egyszerű levél alakjában ez iránt hozzáfordul. Debreceni Protestáns Lap. (A megváltozott — politikai — helyzethez szól :) ,,Irtóztató mélység ez, melynek örvényébe évtizedek reményeit, törekvéseit és megszerzett kincseit temettük. Rettenetes bálvány, melynek saját gyermekeinket, fajunk erejét, tehetségét, legjobb embereinket, legnemesebb intézményeinket, hagyományainkat hoztuk áldozatul. De nem ránk tartozik e rendszer tévedéseire rámutatni. Azt végezzék el mások és más helyen A mi ránk tartozik, az annak bevallása, hogy ez irányzat felekezeti külömbség nélkül minden magyar egyházra kedvezőtlen volt és főleg bennünket magyar protestánsokat sújtott. Midőn minden elfogulatlan szemlélő előtt tisztában állott, hogy mi reformátusok született magyarok vagyunk, a magyar evangélikusok pedig az állam elleni hűtlenséget is kán« I' hibának minősítik és minden külső zsandároztatás nélkül érvényesjtik híveikkel szemben a magyarság igényei't s hogy az állam magyar kalholikus testvéreink mellett jóformán egyedül csak mi ránk támaszkodhatik : mégis minket vertek békóba s a mi autonómiánkat kobozták el s mintha mi is ellenségei lettünk volna, egy kalap alá vettek bennünket a nemzetiségi egyházakkal, sőt még gonoszabbul bántak el velünk : Szellemünket is megakarták rontani. Ennek a rendszernek Istennek hála mindörökre vége van. Az újból pedig az követeljük, hogy bármely egyházzal szemben első sorban a magyarság érdekeit érvényesítse és az állami segélyadást azon szolgálatokhoz mérje, a melyet azok a magyarság érdekében végeznek. AZ állam eddig nem ez elvek szerint járt el. Tisztán csak fiskális, rendészeti és hatalmi érdekek vezették. Egy üres állameszme, mely éppen azokat nem vette tekintetbe, a kikre egyedül támaszkodhatott volna. Emiatt adót szedett ott, a hol magának is áldoznia kellett volna, mint vélünk szemben; a nagy állami eredetii javakat pedig azoknak a kezébe jutjatta. a kik vagy vallástalanok és világfiak valának, vagy buzgó felekezeti szellemek, de. hazatiatlanok, mint a kalholikusokkal szemben. Legrosszabb volt mégis a mi helyzetünk. Az állam azon a citnen, hogy segíteni akar rajtunk.