Evangélikus Egyház és Iskola 1905.
1905-02-16 / 07. szám
de az igehirdetésnek folytonos akadályokat görditettek útjába, ahol csak lehetett ! Ekkor e szorongattatások és gyakori háborgattatások közepette keletkeztek azok az úgynevezett rejtett szószékek, melyek az oltár fölé valának helyezve. 4 Ekkor kerültek oda, — az oltár fölé, — .sorra, hazai szószékeink! De, — Istennek légj-en hála, beteljesedett. már e tekintetben is mi rajtunk régesrégen az ádventi szózat : „A% éjszaka elmúlt ! A nap elközelgett! (Rom. XIII. v, 12.) Mért demonstrálnók hát istentiszteletre szánt gyülekezési sz. helyünkön a prédikálás szabad jogát csak úgy, hogy apáink rejtett szószékein maradjunk? Igaz, hogy ujabban igyekeznek már segíteni e dolgon is, még pedig úgy, hogy az il} r szószékek fölé is, csak ugy, mint a különállók fölé menyezetet (Baldachin) és tiz parancsolatot tesznek, hogy lássa ki-ki: hol van a szószék. De vájjon nem jobban s nem nyíltabban demonstrálja-é ennél prédikálásunk szabad voltát a külön hely? iíogy menyezetet (Baldachint) emiitettünk, evvel áttérlietünk immár a s%ós%ék egyes részeinek s ornamentikájának leírására s az e fölötti elmélkedésre. Első és födisze a szószéknek a fölötte álló menyedet (Baldachim), mi a szószéknek nemcsak külső csínt, de T lia szabad-e kifejezéssel élni, bizonyos ünnepies jelleget és mezt ád! Nélküle meglehetősen pusztán és hidegen érint, ha rátekintünk. Különben a. Baldachim, nemcsak a keresztyén templomokban van meg (a római katholikusoknál még a processiók alkalmával is látjuk hordozható alakban) de tudvalevő, hogy használják a zsidók is, még pedig a Baldachinum hordozható alakját különösen esketéseik alkalmával. Ebből tehát, —- minthogy a zsidók igen conservativek maradtak mai napig is synagógai szokásaikban, — vámost már inkább csak szórványnak mondható, hisz alig van olt néhány, csak újabban bevándorolt hívem. Bohókon ;» hifnevés Záboyník György egykori virágzó egyházában még a mostani plébános elődje is eltűrte, hogy hivei a mise kezdete előtt összegyülekezhessenek a templomban s énekelhessék a pá ifitől örökölt s mai napig is kegyeletesen megőrzött Iranosciusaikból az evhngelikus énekeket. lószinünek tarthatjuk azt, hogy a Baldachinumnak a ker. templomokba való behozatala átvétetett a zsidóságtól akkor, midőn különálló és diszes cancellusokat kezdtek készíteni. A szószék disze továbbá a menyezet fölött levő deealogus s fölötte a kereset! Kereset! Kereset! Oh mily nagy botránykő ez mai nap is sok ember szemében, — fájdalom, — még evangelikus S}'ónunk nem egy tagjának szemében is ! Pedig e drága jelkép nem tehet róla, hogy rajta vérzett el az isteni Megváltó ! Hát igaz, — hogy épen e^ért nem is állítjuk fel uton-utfélen mi evangélikusok, — ahol nemcsak az emberek tiszteletteljes kalap emelésének s általa a Jézusra való emlékezésnek szolgál tárgyul, — de a hol a barmok és oktalan állatok megpiszkitásának is ki lehet téve, — hanem méltóbb helyre helyezzük, — a magasba, tornyaink tetejére, ahol csak az égharmat és záporkönnye öntözi, oda helyezzük oltárainkra, hogy soha, de sohase feledjük el azt, hog} r mi a keresztrefeszitettnek testét és vérét élvezzük bűneink bocsánatjára és hogy látva mindenkor e keresztet ily sz. zsolozsmára kell nyilni ajkunknak*): „Keresztre feszitett Jézusom ! Add kereszted hőn szeretnem ; Légy vezérem, óh légy vigaszom S ajándékozzad meg szivem Hit, szeretet s reménységgel S hordom keresztem készséggel ! Igen, oda helyezzük szószékeinkre is, elannyira, hogy talán bajosan is akad ev. templom ahol ne volna látható az annak szószékén, még pedig a szószék csúcspontján. Am lássák mindenek, hogy mi nem saját emberi gyarló bölcsességünket, de a megfeszített Krisztust prédikáljuk, 5 hogy a keresztről való tudomány, jóllehet azoknak, akik elvesznek bolondság, de nekünk, kik megtartatunk Istennek hatalma! (I. Kor. I, 23, 18) Aztán meg nem ok nélkül van az elhelyezve épen a deealogus mellé, illetve fölé. Hisz tudjuk s hirdetjük is, bog}- a jézus nem azért jött e világra, hogy eltöiölje a törvényt, hanem épen, *) Schmolk Benjámin énekéből saját fordításomban.
