Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-01-19 / 03. szám

a kitérések számának évi átlaga meghaladja az ötöt. A lelkész önként lemondott stóiáiról, hogy „a stóla ne legyen ok az egyház szolgálatának mellő­zésére." A szokott anyakönyveken kívül a „csalá­dok anyakönyve" is vezettetik. Az elemi iskolákban a tandíj-a helybeliekre nézve 12 kor. 40 fill., idege­nekre nézve 2-1 kor. 40 fill. Ezt igen sok gyermekre a nőegylet fizeti. Az elemi iskolások közt évenként 200 koronányi ösztöndijat Osztanak szét. Az elemi iskolások száma meghaladja a kétszázat. 24 tan­köteles azon a cimen nem jár iskolába, hogy „otthon segít." algimnáziumát 1888-ban (miután az államtól segélyt nem kapott) beszüntette az egyház. Azóta a gimnázium alap kamataiból a vallástanárt fizeti és az ev. tanulókat segélyezi. Nőegylete nagy­szerű tevékenységet fejt ki, az általa rendezett hangversenyek és theaestélyek 1000—1740 koronát jövedelmeznek, Alapitványainak összege 36000 ko­rona. 45 évi fennállása óta 121,105.37 koronát vett be. Az egyház nagykorú szegényei segélyezésére 12.060 koronányi alappal rendelkezik. A temető, illetve a sírok gondozására egyesek 13515 koronányi al pitványt tettek. A helyi nyugdíjintézetre a egy­háztagok ez ideig 19020 koronát adományoztak ; az elemiiskolák alaptőkéjéhez 32649 koronával járultak ; a tanodai alapítványok összege 12102 korona az ösztundijaké 7331 ; az árvaalapé 200 K. ; könyv­tári alapé 420 K. ; tanítói alapé 4877 K. Örökös egyháztagság címén eddig 25390 koronát adomá­nyoztak egyesek. Van az egyháznak könyvtára, melyet egy egyháztag 3141, a másik 3001 kötettel gazdagított. A könyvtár ez idő szerint 10587 kötet­ből áll. Az egyháztagok száma 917. Vettük a kővetkező levelet: Nagytiszt. Szer­kesztő Ur ! Becses lapjának 2. számában közli „Ér­deklődőnek!" egy levélrészletét, melyben kifogásolja, hogy a Liithertársaság filléreit a\ ,.Evang. Őrállófja t£ pazarolja. Kötelességemnek tartom f,Érdeklődő urat arról értesíteni, hogy téved. A Luthertársaság nem adja ki e lapot és egy fillérrel sem járul en­nek költségeinek fedezéséhez; legalább tudtommal sem a közgyűlés, sem a bizottság jegyzőkönyvei­ben oly határozat nincs, mely az Őrálló" kiadását elrendelné. Valószínűleg az egyházkerületek méJt. Elnökei indították meg a lapot a kerületek utóla­gos jóváhagyása reményében. Kérném tehát: e miatt ne tessék a ,,Luthertársaságból" kilépni. Ki­váló tisztelettel Budapest 1905. ja-n. 14. Fa.lvay Antal mint a Luthertársaság jegyzője. Lelkésziktatás Körmenden. Turcsányi Endre örökébe Körmenden Kapi JJéla lépett, Kapi Gyula tanítóképző intézeti igazgatónak fia, eddig püspöki titkár Pápán. Körülbelül két évvel ezelőtt volt Kapi Béla kisegítő szolgálatra kiküld ve Körmendre az akkor betegen fekvő Turcsányi mellé a húsvéti ünnepek alkalmával. Ës Körmend most a lelkészi hivatal megüresedésekor lelkesülten emlékezett meg az akkori igehirdetőről. Egyetértő akarattal, jelölte őt a megüresedett lelkészi állásra, egyetértő aka­rattal, közfelkiáltással választotta meg őt lelkészeüh Kapi méltányolta a gyülekezet bizalmának fényes megnyilatkozását és elfogadta a meghívást, bár anyagi tekintetben nem. javított .a maga helyzetén. A gyülekezet szívélyes iogadtatást készített az ér­kező lelkipásztornak és családjának. A nőegylet is a maga hatáskörében hozzájárult, hogy jól érezze magát a lelkész. Lettner Endre atyánkfia pedig a beiktatást megelőzőleg három ezer koronányi ala­pítványt tett, két harmad részben a lelkészfize­tés javítására, egy harmad részben a kántor-taní­tói javadalmának javítására. Ugyancsak a lelkész­választás egyetértéssel tőrtént megejtésének em­lékére 100 kor. alapítványt tett. A körülmények kényszerítő hatalma alatt a megválasztott lelkész már Advent első vasárnapján is teljesített a gyülekezetben szolgálatot, karácsony hetében pedig beköltözött uj parochiájába és vé­gezte a lelkészi teendőket. Beiktatva január 8-án lett. Már előtte való nap érkezett a gyülekezetbe Kund Sámuel esperes a lelkész beiktatására, vele együtt jött a lelkésznek örvendező családja is Sop­ronból, úgyszintén Varga Gyula a kemenesaljai egy­házmegyének esperese. Másnap jöttek, hogy részt­vegyenek az ünnepélyen Kiss János szombathelyi, Beske József magyaródi, Mesterházi László sárvári lelkészek. Az ünnepélyen részt vett még Fülöp Jó­zsef körmendi ev. ref. lelkész, a ki a lelkészi hiva­tal üresedése alatt készséggel végezte az egyházi funkciókat, a mikor felkéretett. Ott láttuk az izra­elita hitközség képviseletében a rabbinust is. A tulajdonképi templomi ünnepély megkez­' dése előtt az uj lelkész, lelkész társainak kíséreté­ben az iskolába látogatott el, a hol az esperesnek rövid megnyitó szavai után Sehran^ János jubiláns tanító a gyülekezet presbitériumának, mint iskola­széknek élén, az egybegyűlt iskolás gyermekek körében fogadta és lendületes szavakkel üdvözölte őt, kérvén őt, hogy lelke atyai gondjait terjessze ki az egyház veteményes kertjére is. Majd egy kis lányka lépett ki a padból és a gyermeki ártatlan­ság keresetlen egyszerűségében köszöntötte a lelki atyát. Mind a két üdzözletre együttesen válaszolva köszönte meg a lelkész a hozzá intézett szívélyes szavakat. Az iskolából a templomba vonult a menet, élén az uj lelkésszel, ki az esperes oldala mellett lépett be isten házába. A tágas templomot akkorra már zsúfolásig megtöltötte a hivő sokaság. A hivő sereg éneklése után Kiss János szom­bathelyi lelkész mondott oltári imát, Isten áldását kérve a gyülekezetre és az uj lelkészre. Varga Gyula esperes oltári igéket olvásott. Majd Kund Sámuel tartotta a beiktató beszédet, átadván a lelkésznek a gyülekezetnek és minden egyes hívőnek lelki gondozását, egyúttal intvén a híveket, hogy igye­kezzenek a lelkésznek minél könnyebbé tenni ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom