Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-01-19 / 03. szám

tása" ünnepének is ; mert 2 Mózes 13, 2, 22, 29. az első szülöttet az Urnák kellett nevelni. Ilyen ünnepnek tekinti, — a hol megünnepli, — az evang. egyház is. A görög egyházban a ,,Találkozás" ünnepe gyanánt szerepel, mert Simeon a neki tett igéret szerint a Messiással a templomban találkozott. 2. Gyümölcsoltó boldogasszony napja. Március 5-én ; az V-dik században kezdték megtartani. Alapul erre amaz üzenetről szóló bibliai történet szolgált, me^et Grábriel angyal Máriának Jézus születésére vonatkozólak hozott. Lukács 1, 26 ; innen van, hogy ezt az ünnepet különösen Ausztriában az evangélikusok is megtartják. Ha március 25. a nagyhétre esik, akkor ezt az ünnepet, mint öröm-ünnepet a megelőző Virágvasárnap tartják meg. A róm. kath. egyházban ez az ünnep 1818-ban Húsvét utáni vasárnapra tétetett at a keleti egyházban „Angyali üdvözlet" ünnepének nevezik, a mely különben a római eg}

Tházban mint imádság kiváló szerepet játszik ugy annyira, hogy azt mondják, hogy a ,,Miatyánk" soha, sehol még a nyilvános, úgy nevezett községi iskolákban is, nem ér semmit „Üdvözlégy Mária" nélkül. 3. Kisasszony napja, vagy Mária születésének ünnepe. Valószinü, hogy a keleti egyházban jött először divatba és a VII. században átvették a római egyházba is, de csak a VIII. században fisirozták a napot szeptember 8-ra. • Hogy Mária született, az kétségtelen, de a szentirás ennek a ténynek nem tulajdonit semmi fontosságot. 4. Nagy boldogasszony napja vagy Mária mennybemenetele. Mária haláláról sok mendemonda forgott közszájon. Már az ö magas rangjánál fogva is sokan nem tudtak belenyugodni abba, hogy Mária, úgy mint más közönséges ember, olyan természetes halállal múljék ki s igy hivatkozva Lukács 2. 35-re. ,.A te lelkedet is általjárja az éles tör," ebből azt magyarázták ki, hogy Mária vértanúi halált szenvedett. Ez a jóslat a kereszt alatt álló Máriáról nem betűszerinti értelemben veendő és mégis tőrrel keblében a kereszt alatt szemléltetik velünk az oltárképek Máriát. ( Epifanius a 4-ik században hozta be a Mária mennybemenetele ünneplését a Jelenések könyve 12. 13—14-re való hivatkozással r „A sárkány üldözte az asszonyt, ki a fiat szülte és az asszonynak két sas-szárny adaték, hogy a pusztába repülhessen stb." Ebből magyarázták ki, hogy Mária a mennybe felragadtatott. Csak a 9-ik században fogadták el véglegesen ezt az ünnepet és augusztus 15-én tartják meg. A keleti egyházban a „Mária alvása" ünnepének nevezik. 5. Mária szeplőtlen fogantatása. Már Paschasius Radbertus (844) a corvei kolostor apátja azt tanitotta, hogy Mária az egyedüli az emberek között, a ki eredendő bűn nélkül fogantatott és született. Lyonban 1240ben kezdték ünnepelni. Majd a franciskánusok és a szeplőtlen fogantatás tanát visszautasító dominikánusok között vita keletkezett ; mig végre az 1439-diki baseli zsinat az ünnep megtartásán kimondotta, az egész egyházre kötelezővé tette s a zsinati határozatot több pápai bulla és rendelet megerősítette. Jelentőségében sokat n}

Tert ez ünnep IX. Pius óta, a ki 1864. december 8. a szeplőtlen fogantatás ünnepét dogmává tette. Ezt az 5. Mária-ünnepet a római egyház most is eg}

Tházilag megünnepli. Ezeken kivül azonban még két Mária-ünnepet rendelt el a baseli zsinat. Nevezetesen : ,, A Boldogasszon}

7 bemutatásának" ünnepét november 21-én annak emlékezetére, hogy Mária magát a templomi szolgálatra és örök szüzességre szentelte. Azután : ,,Sarlós boldogaszszony ünnepét. Julius 2-án 1389-től ünneplik, annak emlékezetére, hogy Mária az ő Erzsébet rokonát meglátogatta. Hivatalosan ezen két utóbbi ünnepet nem tartják meg. Ezen hét ugy nevezett nagy Mária-ünnepeken kivül azonban egész légiója van a kisebb Mária-ünnepeknek. Nevezetesen : Mária nevenapja, eljegyzésének ünnepe, Mária fájdalmának, örömének, oltalmának ünnepe, a szeretet Isten anyjának, a menny királynőjének, a menny rózsájának stb. ünnepe. Vannak még ezeken kivül olyan Máriaünnepek is, a melyeket csak egyes községekben tartanak meg. Például Szegeden a Havi boldogasszony napja augusztus 5-én, a melyre a közel és távol vidékről több eze-