Evangélikus Egyház és Iskola 1905.
1905-01-19 / 03. szám
köteles, az állami szükségletek fedezési sorrendjében az utolsó helyet foglalná el. Ha nem is képezne a 3. §. oly obligatiót, a mely 56 év előtt esedékes kötelezettséget megállapit, a magyar állam akkor sem tekinthetné utolsó szükségletének annak a kulturmissiónak a teljes erejéből való támogatását, a melyet a két protestáns egyház az állam- és nemzetfentartás érdekében évszázadok óta teljesit. . Jogos és méltányos tehát az a kérésünk, hogy az állam pénzügyi helyzetére való utalással ne méltóztassanak ezen kulturmissiónak a jelenlegi viszonyokhoz mért további teljesitését lehetetlenné tenni. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy az állami törvén} 7hozás már most az emlékiratban kimutatott összes szükségletek fedezéséről egy törvényben egyszerre gondoskodjék. Sőt ellenkezőleg köszönettel fogadjuk Nagyméltóságodnak azt az igéretét. hogy az adóztatási viszonyokban rejlő nagy bajok orvoslását első sorban akarja foganatba venni, de ebben megnyugodva azt is kérjük, hogy emlékiratunkban felsorolt egyéb szükségleteinkről való gondoskodás ugyanazon törvényben biztosittassék,— és az államkormány utasittassék, hogy a törvény által már most megállapítandó segélyösszegeknek kifizetése előre meghatározott terv szerint akkor foganatosittassék, hogy a dotátiók az éveknek előre meghatározandó során keresztül fokozatosan addig emeltessenek, a mig azok a törvény által megállapított segélyezés mértékét elérik. A mi már most a Nagyméltóságod leiratában foglalt és az adózási viszonyok rendezésére vonatkozó törvényjavaslathoz szükséges előmunkálatokat illeti, mindkét protestáns egyház illetékes testületei nevezetesen azev.ref. egyház zsinata és az ág. h. ev. egyház egyetemes közgyűlése a Nagyméltóságod által szükségesnek jelzett rend- és jogszabályok megalkotása iránt intézkedett. Egyidejűleg bemutatjuk az egyházi adózásra vonatkozó, Nagyméltóságod által bekivánt összes részletes adatokat, hogy azok alapján a szükséglet mérve pontosan megállapítható és a benyújtandó törvényjavaslat kellő indokolással ellátható legyen. Midőn azonban a részletes adatokat a magas kormány rendelkezésére bocsátjuk, nem mulaszthatjuk el ezek kapcsán egy kérelmet is előterjeszteni. Előre látható, hog3 T túlterhelt szegény egyházaink szükségleteik fedezésének megállapításánál azt a minimális adókulcsot fogják életbe léptetni, a mel} ret az egyház illetékes testületei a segél} 7 igénybevehetésének előfeltételeként megállapítottak, bizva abban, hogy az ilykép fedezetlenül maradó szükséglet az állami hozzájárulásból alakított adóalapból fog fedezetet nyerni. Ha már most az állami hozzájárulás a mutatkozó szükséglet fedezésére elégtelen lenne, ez okvetlenül maga után vonná azt, hogy a segélyt igén} 7be vevő egyházak a már megállapított minimális adókulcsot meghaladó ujabb adót volnának kénytelenek egyháztagjainkra kivetni, a mi nemcsak egyházaink háztartását zavarná meg, hanem — a mi talán még veszedelmesebb — egyháztagjainkban a törvényileg is biztosított, de be nem következett teherkönnyités elmaradása miatt, a legnagyobb elégedetlenséget idézné elő és megrendítené a bizalmat törvényeink intézkedéseivel szemben. Kérnünk kell tehát, hogy egyrészt a bemutatott részletes adatokat egész terjedelmükben elfogadni, másrészt a nyújtandó segély mérvének megállapításánál a legbővebb számítást alkalmazni méltóztassék. De legyen szabad e kérdésnél a magas kormány becses figyelmét még a következőkre felhívni : Egyházközségeink rendes szükségletének megállapításánál elengedhetlen és egyik legfontossabb tételét képezi a lelkész és tanító fizetése. Ugy a lelkész, mint a tanito fizetésének minimuma törvényileg meg van állapítva és a mennyiben 'az egyházközségek által dijlevélileg illetve hiványileg biztosított fizetés a törvényileg megállapított minimumot el nem éri, illetve az illető egyházközség kimutatja, hogy a törvényes minimum kiegészítést re szükséges fedezettel nein rendelkezik, pz állam segélye igénybe vehető. 1898: XIV. t.-c. illetve 1893: XXVI. t.-c. Véleményünk szerint akkor, amikor oly nagy reformmü alkotásáról van szó, amilyen lesz az egyházi adóteher megkönnyítését