Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-01-19 / 03. szám

Huszonharmadik é,.uyam. 05. januá\ 19-én Előfizetés dija: MEGJELENIK. MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdotés dija : Egész évre . . 8 kor. Egész oldal ^ . 12 kor. Félévre ... 4 ,, Fél oldal . A . 6 Negyedévre... 2 „ Egy szám ára 20 fill. Kiadótulajdonos és szerkesztő: II Felelős szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Negyed oldali Ennél kisebb/ . 2 Az ag. hitv. ev. egyetemes egyház felirata a kormányhoz. Nagyméltóságú Ministerelnök Úr ! Kegyelmes Urunk ! Nagyméltóságodnak az 1848:' XX. t.-c. végrehajtása tárgyában benyújtott emlékira­tunkra folyó évi október hó 20-án 4972|M. E. szám alatt hozzánk intézett leiratát a két evangelikus egyház által ezen ügyben kikül­det bizottság,tárgyalás alá vévén, mindenek­előtt köszönetünkéi íejezzuk ki azért, hogy a magas kormány a legjobb indulattal fo­gadta alázatos előterjesztésünket és az abban foglalt kivánságok legalább részbeni teljesi­tése céljából a kedvezményezés terére lépett. Megnyugvással vesszük, hogy a magas kormány az 1848 : XX. t.-c. 2-ik §-ának vég­rehajtásánál a törvényesen bevett vallásfele­kezetek közötti tökéletes egj^enlőség és vi­szonosság elvét akarja az egés% vonalon ér­vényesíteni, a mi által kizártnak tekintjük azt, hogy a törvényes fejlődés ós az egyes vallásfelekezetek benső természete által elő­idézett különös viszonj'ok tekintetbe vételé­nek — a melyet a leirat hangoztat — az az értelme legyen, hogy a törvényes fejlődés által előidézett különös viszonyok továbbra is az egyenlőség és viszonossïg sérelmével fentartassanak. Nyiltan szólva mi nem köve­teljük más egyházak közjogi előjogainak megnyirbálását, hanem csak azt, hogy ame­nyiban ezt a fennálló viszonyok megengedik, mi is részesüljünk ezen közjogi előnyökben, de már azt határozottan követeljük és azt hisszük, hogy ebben velünk a magas kor­mány is egyetért, hogy ezen történelmileg kifejlődött viszonyok akkép módosíttassanak, hogy hiveink más egyházak készére semmi­féle vag} Toni szolgáltatásokra (párbér-patro­natus)* ne köteleztessenek. Ezt a célt a tör­ténelmileg kifejlődött intézmények fentartása mellett is el lehet érni, és nem szenved két­séget, hogy ezen követelés, mini a részre­hajthatlan és megdönf aetleni igazságosság követelménye semmi jogos érdeket nem sérthet. Ismételve kérjük tehát a magas kor­mányt, liogy az emlékiratunkban az 1848: XX. t.-c. 2-ik g-ának végrehajtása tárgyúÖan előterjesztett kívánságainkat is mielőbb tel­jesíteni méltóztassék. Megnyugvással vettük Nagyméltóságod kijelentését, hogy a magas kormány nem zárkózik el az 1848 : XX. t.-c. 3-ik §-ában lefektetett elvek végrehajtása és megvalósi­t asa érdekében a szükséges intézkedések meg­tétele elől és meg vagyunk róla győződve, hogy lia a magas kormány azzal a jóaka­rattal és azzal az erős elhatározással fog e kérdésekkel foglalkozni, amelyeket Nagymél­tóságod leiratából kiolvasunk, ugy mentül előbb sikerülni is'fog-ama pénzügyi akadá­lyokat elhárítani, amelyek ez idő szerint még az ügy útjában állanak. Örömmel fogadjuk és magunkévá tesz­sziik Nagyméltóságodnak azon elvi álláspont­ját is, hogy az 1848 : XX, t.-c. 3. §-a értel­mében nyújtandó államsegély nyújtásánál a mi egyházi autonómiánkat sértetlenül fentar­tani akarja, a miért is az állam nem az egyes egyházi testületeknek és egyházi cé­loknak fogná megadni a segélyösszegeket, hanem eg3'házi főtestületeinkkel illetve azok megbizottaival megállapitván a szükséges segély összegét, az egyházi főtestületeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom