Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-01-12 / 02. szám

kély száma és csökkenő irányzata már magában véve is alkalmas az aggodalom eloszlatására és a kilépések okait fürkésző adatgyűjtés eredményei is csak megnyugvást kelthetnek, ha meggondoljuk, hogy az esetek négyötöd részében a nazarénus vagy baptista szektához való tartozás vagy áttérés volt a kilépések rugója és nem vallástalanság, avagy kicsinyes vagy erkölcstelen önérdek, szóval a társadalom erkölcsi rendjébe ütköző valamely más motívum. Hogy vallástalanságban nem lehet a kilépések inditó okát keresni, annak világosan szóló bizonysága az is, hogy a lelkiek terén közömbösebb városokban aránylag sokkal kevesebb kilépés történik, mint a vallásosabb vidéken. Városi törvényhatóságainkban ugyanis mindössze 98 kilépés fordult elő: az összes kilépések 6'6°

0-a, amely arány a városoknak az összes népességben elfoglalt arányánál tetemesen kisebb. Valamint a felekezeten kivül állókról gyűjtött adatokból, azonképen a lelkészek által teljesített egyházi funkciók adatainak az állami anyakönyv-vezetők által szolgáltatott népmozgalmi adatokkal való összevetéséből is a vallásos érzés szilárdságára és nem lankadó éberségére lehet következtetni. Azt látjuk ugyanis, hogy az újszülötteknek az anyaországban a római katholikusoknál 99*2 °jo-a, a görög katholikusoknál 97'7°

0-a, a görög keletieknél 96'9°

0-a, az ág. hitv. evangélikusoknál 98'2 %-a, az ev. reformátusoknál 90-2 oaz unitáriusoknál 86"9 %-a kereszteltetett meg, és a tisztán egyfelekezetüek között kötött házasságoknál a római katholikusoknál 97'9, a görög katholikusoknál 97'3 a görög keletieknél 86"2, az ág. h. evangélikusoknál 9cV4, az ev. reformátusoknál 95'0 részesült egyházi áldásban, az unitáriusoknál meg még néhánynyal több, mint a hány tiszta unitárius házasság az állami anyakönyvvezetők előtt köttetett, nyilván annak következtében, hogy néhány 1902-ben kötött házasság csak 1903-ban áldatott meg. egyliázilag. Ez adatok annál erősebb bizonyságot tesznek a vallásos érzés szilárdságának és éberségének megőrzése mellett, minthogy az újszülöttek egy része még a keresztelés előtt elhal és így már ez okból is természetes, hogy az újszülöttek száma nagyobb, mint a keresztelteké, és mert az állami anyakönyvvezetők által szolgáltatott adatok a születések és házasságkötések számát teljes pontosságai mutatják, míg egyes felekezeteknél az egyházi funkciók kimutatása esetleg nem történik kielégítő pontossággal s igy az egyházi ténykedések száma a valóságban még több, mint a mennyit a lelkészi hivatalok adatai mutatnak. Az izraelita hitközségek egy része az állami anyakönyvvezetés életbe lépte óta anyakön}*vet nem vezetvén, az izraelita anyahitközségeknek csupán egy részére vonatkozólag mutathatók ki az egyházi ténykedések s igy a tőlük beérkezett adatokat nem lehet a népmozgalmi -adatokkal összehasonlítani. Az egyik felekezet kötelékéből a másik felekezet kötelékébe való áttérések mozgalma körülbelül ugyanolyan arányú volt 1903-ban, mint az előző évben: az 1903. év folyamán ugyanis az anyaországban 5.940-en léptek egyik felekezetből a másikba, 1902-ben pedig 5.939-en. Mint a korábbi években, ugy 1903ban is a római katholikus egyház híveinek száma szaporodott legerősebben az áttérések révén. Ha ugyanis az egy-egy vallásfelekezet kötelékébe belépett egyének számával az ugyanazon vallásfelekezet kötelékéből kilépett egyének számát szembeállítjuk s il}* módon az áttéréseknek — hogy ugy mondjuk — nyereség-veszteség számláját csináljuk, akkor azt állítjuk, hogy a római kath. egyház kebelébe az 1903. év folyámán 2.549-en léptek be s belőle 1000-en váltak ki, s igy a róm. kath. egyház 1.549 hívővel gyarapodott az áttérések következtében. Ezenkivül még a gör. kath. egyháznak volt 285 és az unitáriusnak 121 főnyi nyeresége, a többi felekezetek mind veszítettek az áttérések révén és pedig a reformátusok 540-et, a gör. keletiek 559-et, az ágostaiak 399-et, az izraeliták 442-őt. A róm. kath. egyház leginkább az ágostaiak, reformátusok és izraeliták soraiból szaporodott, a görög katholikusok legtöbbet a görög keletiektől hódítottak, az unitáriusok meg a reformátusoktól és az ágostai hitv. evangélikusoktól. Érdemes megemlíteni, hogy a református hitfelekezet, a mely az áttérések révén az utolsó időben valamennyi vallásfelekezet között a legsúlyosabb veszteségeket szenvedi, ujabban évről-évre kevesebbet