Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-03-16 / 11. szám

énekkar, 4. Március idusa. Szávay Gyulától. Sza­valta Zatkalik Lajos VIII. oszt. főgvimnásiumi ta­nuló. 5. Nemzeti dal. Sz. Nagy Józseftől. Énekelte a tanitóképző-intézeti énnekkar. 6. Március tizenötö­dikén. Ábrányi Emiltől. Szavalta Fejér Ferencz IV. évfolyamú tanitóképző-intézeti növendék. 7. Egyve­leg.. Erkel „Hunyadi László"-jából. Fuvolán elő­adja Porkoláb János VIII. oszt. főgyimnásiumi ta­nuló. Zongorán kisérte Diem Gusztáv VI. oszt. fő­gvmnásiumi tanuló. 8. Hymnus. Kölcsey Ferencz­től. Közének. Külföld. Oroszországról nem éppen épületes dolgokat olvashatunk az .,Allg. Ev. Luth. K. Ztg," hasábjain. Egy orosz iró szerint „nemzete épen nem szüksé­ges tagja az emberiségnek s legfeljebb arra való hogy a többieknek ijesztő példányképül szolgálhas­son." AZ orosz költészet és zene leghivebb kifeje­zője e hangulatnak s még a képzőművészet sőt Werescsagin művészete is hirdeti e pessimismust. Sehol semmi nyoma a népben ,,a germán akarat­erővel s a ker. vasárnapi örömmel", fáradt resig­nátió vonul végig annak összes tagjaiban. Élet­módja és politikája teljesen megfelel e passiv ér­zetnek. ,,A mongol vérkeveredésnek maradványa és öröksége az az oroszoknál." Legújabban a tü­relem ellen vétett a vallásos hit- és lelkiismeret dolgában is Podjedonescsiv erőszakos orosz kul­túrpolitikája a finekkel és a balti tengerpart német prot. lakosságával szemben eléggé ismeretes. Pedig Oroszország csak úgy zsibong a sok politikai és egyházi forrongó elemtől s a „béke cár" teljesen tehetetlen azok megfékezése dolgában. Legujabban az orthodox orosz propagandát ssolgáló szent zsi­nat a néphez intézett s a pétervári metropolita ál­tal is aláirott felhívásában azt hangozgatja, hogy „Oroszország történeti missziója értelmében hábo­rút visel a keleten s a ker. felvilágosodás terjedése érdekében véres harcokat viv a japán pogányok­kal,'- Ugyan ki hiszi el azt neki ! ? Jellemző, hogy a „szent zsinat" mondja az emberiségnek, hogy milyen célból dühöng a keleten a véres orosz­japán háború ! Valóban difficile est satyram non scribere ! „Te képmutató !" — mondaná erre is az írás ! 'Ausztriában a bécsi ev. ág. hitv. egyházközség­kötelékébe Epiphanias 2-ik vasárnapján Zimmer­mann lelkész és ismert nevü egyházi és philos, iró 24 ujkath. lelket vett föl, a kiknek konfirmátiói ok­tatásán számos kath. hallgató vett részt. Az utolsó 6 év alatt épen 6661 kath. egyén lépett át a bécsi ev. egyházközség kötelékébe, a mi bizonyára igen tekintélyes számnak mondható. A bécsi egyházköz­ség most a 6-ik lelkészi állás szervezésén fárado­zik. A Zimmermann által azelőtt 23 évvel létesített diakonisszaintézet az utolsó évben 30 ezer korona adományban részesült. Máris 3 háza és két kertje van és a 3 évvel azelőtt épitett korházát a katho­likusok is látogatják. A házi és magánápolás nagy kedveltségnek örvend, sőt kath. orvosok is ápolják az ev. diakonissák áldásos szeretotmüvét. A kies­lingi nyári otthonban több mint 200 beteg kap in­gyen ellátást és ápolást. A bécsi ev. egyházközség vallásos egyházi és socialis munkássága általában igen kedvezőnek, sőt mintaszerűnek mondható. Eperjes. Dr. S\lávik Mátyás. Irodalom. Passió, vagyis Kristus Urunk szenvedésének és halálának szsnt története. Összeállította Paulik Já­nos. 2-ik bövitett kiadás. Ara 50 fillér. Mily szép és megható, a hol a nagyhetet a buzgó híveknek azzal is emlékezetessé teszik, hogy Urunk szenvedésé­nek és halálának történetét a templomban felol­vassák, mi közben a hivek szent énekeket zengedez­nek ! Tódul is ilyenkor a hivők serege a templomba. A ratioanálismus kora — sajnos — ebben is nagy pusztítást tett, s most van néhány — főkép magyar egyház — melyben ez az ájtatoskodás ismeretlen. Itt hangoztatják aztán legjobban a belmissió szük­ségességét; pedig az adva van abban, hogy a régiek ösvényén járjunk. Lám, a zengedező menyei kar pozsonyi kiadásában a Passió megvan, sőt megvan a Graduál soproni kiadásában is. Felvették ugyan a Dunántuli énekes-könyv régi kiadásába is, a szentháronság utáni 10 vasárnapon felolvastatni szokott ,,Jeruzsálem pusztulásával" együtt; de az ujabb kiadásokból ezek ki hagyattak, s a győri énekes-könyv már mit sem akar tudni ezekről. Térjünk hát vissza a régi jó szokáshoz ! Ebben kedvező alkalom van Paulik János tentjelzett köny­vecskéjének bevezetése által. Sőt, a hol más könyvecske volna elterjedve : ott is bátran és haszon­nal be lehet vezetni e szép és olcsó könyvecskét. Mert előnyei számosak. Mindenek felett a szentírási szöveg, bár régies modorát megtartja, jobban simul a mai irodalmi nyelvhez s elhagyja Károli latinos szófüzését. Nincs oly sok ének benne, mint a Melcer Gyula ,,Passió"-jában, s igy nem oly hosszadalmas és fárasztó. Az énekek pedig jól vannak választva úgy szöveg mint dallam tekintetében, többnyire a napvilágot látott énekgyüjteményekből. A könyv nyo­mása kifogástalan, papirja fehér, kötése célszerű, a cimkép (Krisztus töviskoronázott feje) gyönyörű, ára olcsó. Csak azt ajánlom a könyvet használó lelké­szeknek, hogy ugy virágvasárnapon, mint nagy­pénteken, mikor a felolvasásban azon szakaszt el­mondták, hogy „kibocsátá lelkét" : boruljanak az oltárhoz és mondják el csendes szóval a Miatyán­kot ! 'Gaál Mihály. Egy újság jubileumi ajándékai. Az egész magyar zsurnalisztikát és az egész magyar közönséget mó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom