Evangélikus Egyház és Iskola 1905.
1905-03-16 / 11. szám
énekkar, 4. Március idusa. Szávay Gyulától. Szavalta Zatkalik Lajos VIII. oszt. főgvimnásiumi tanuló. 5. Nemzeti dal. Sz. Nagy Józseftől. Énekelte a tanitóképző-intézeti énnekkar. 6. Március tizenötödikén. Ábrányi Emiltől. Szavalta Fejér Ferencz IV. évfolyamú tanitóképző-intézeti növendék. 7. Egyveleg.. Erkel „Hunyadi László"-jából. Fuvolán előadja Porkoláb János VIII. oszt. főgyimnásiumi tanuló. Zongorán kisérte Diem Gusztáv VI. oszt. főgvmnásiumi tanuló. 8. Hymnus. Kölcsey Ferencztől. Közének. Külföld. Oroszországról nem éppen épületes dolgokat olvashatunk az .,Allg. Ev. Luth. K. Ztg," hasábjain. Egy orosz iró szerint „nemzete épen nem szükséges tagja az emberiségnek s legfeljebb arra való hogy a többieknek ijesztő példányképül szolgálhasson." AZ orosz költészet és zene leghivebb kifejezője e hangulatnak s még a képzőművészet sőt Werescsagin művészete is hirdeti e pessimismust. Sehol semmi nyoma a népben ,,a germán akaraterővel s a ker. vasárnapi örömmel", fáradt resignátió vonul végig annak összes tagjaiban. Életmódja és politikája teljesen megfelel e passiv érzetnek. ,,A mongol vérkeveredésnek maradványa és öröksége az az oroszoknál." Legújabban a türelem ellen vétett a vallásos hit- és lelkiismeret dolgában is Podjedonescsiv erőszakos orosz kultúrpolitikája a finekkel és a balti tengerpart német prot. lakosságával szemben eléggé ismeretes. Pedig Oroszország csak úgy zsibong a sok politikai és egyházi forrongó elemtől s a „béke cár" teljesen tehetetlen azok megfékezése dolgában. Legujabban az orthodox orosz propagandát ssolgáló szent zsinat a néphez intézett s a pétervári metropolita által is aláirott felhívásában azt hangozgatja, hogy „Oroszország történeti missziója értelmében háborút visel a keleten s a ker. felvilágosodás terjedése érdekében véres harcokat viv a japán pogányokkal,'- Ugyan ki hiszi el azt neki ! ? Jellemző, hogy a „szent zsinat" mondja az emberiségnek, hogy milyen célból dühöng a keleten a véres oroszjapán háború ! Valóban difficile est satyram non scribere ! „Te képmutató !" — mondaná erre is az írás ! 'Ausztriában a bécsi ev. ág. hitv. egyházközségkötelékébe Epiphanias 2-ik vasárnapján Zimmermann lelkész és ismert nevü egyházi és philos, iró 24 ujkath. lelket vett föl, a kiknek konfirmátiói oktatásán számos kath. hallgató vett részt. Az utolsó 6 év alatt épen 6661 kath. egyén lépett át a bécsi ev. egyházközség kötelékébe, a mi bizonyára igen tekintélyes számnak mondható. A bécsi egyházközség most a 6-ik lelkészi állás szervezésén fáradozik. A Zimmermann által azelőtt 23 évvel létesített diakonisszaintézet az utolsó évben 30 ezer korona adományban részesült. Máris 3 háza és két kertje van és a 3 évvel azelőtt épitett korházát a katholikusok is látogatják. A házi és magánápolás nagy kedveltségnek örvend, sőt kath. orvosok is ápolják az ev. diakonissák áldásos szeretotmüvét. A kieslingi nyári otthonban több mint 200 beteg kap ingyen ellátást és ápolást. A bécsi ev. egyházközség vallásos egyházi és socialis munkássága általában igen kedvezőnek, sőt mintaszerűnek mondható. Eperjes. Dr. S\lávik Mátyás. Irodalom. Passió, vagyis Kristus Urunk szenvedésének és halálának szsnt története. Összeállította Paulik János. 2-ik bövitett kiadás. Ara 50 fillér. Mily szép és megható, a hol a nagyhetet a buzgó híveknek azzal is emlékezetessé teszik, hogy Urunk szenvedésének és halálának történetét a templomban felolvassák, mi közben a hivek szent énekeket zengedeznek ! Tódul is ilyenkor a hivők serege a templomba. A ratioanálismus kora — sajnos — ebben is nagy pusztítást tett, s most van néhány — főkép magyar egyház — melyben ez az ájtatoskodás ismeretlen. Itt hangoztatják aztán legjobban a belmissió szükségességét; pedig az adva van abban, hogy a régiek ösvényén járjunk. Lám, a zengedező menyei kar pozsonyi kiadásában a Passió megvan, sőt megvan a Graduál soproni kiadásában is. Felvették ugyan a Dunántuli énekes-könyv régi kiadásába is, a szentháronság utáni 10 vasárnapon felolvastatni szokott ,,Jeruzsálem pusztulásával" együtt; de az ujabb kiadásokból ezek ki hagyattak, s a győri énekes-könyv már mit sem akar tudni ezekről. Térjünk hát vissza a régi jó szokáshoz ! Ebben kedvező alkalom van Paulik János tentjelzett könyvecskéjének bevezetése által. Sőt, a hol más könyvecske volna elterjedve : ott is bátran és haszonnal be lehet vezetni e szép és olcsó könyvecskét. Mert előnyei számosak. Mindenek felett a szentírási szöveg, bár régies modorát megtartja, jobban simul a mai irodalmi nyelvhez s elhagyja Károli latinos szófüzését. Nincs oly sok ének benne, mint a Melcer Gyula ,,Passió"-jában, s igy nem oly hosszadalmas és fárasztó. Az énekek pedig jól vannak választva úgy szöveg mint dallam tekintetében, többnyire a napvilágot látott énekgyüjteményekből. A könyv nyomása kifogástalan, papirja fehér, kötése célszerű, a cimkép (Krisztus töviskoronázott feje) gyönyörű, ára olcsó. Csak azt ajánlom a könyvet használó lelkészeknek, hogy ugy virágvasárnapon, mint nagypénteken, mikor a felolvasásban azon szakaszt elmondták, hogy „kibocsátá lelkét" : boruljanak az oltárhoz és mondják el csendes szóval a Miatyánkot ! 'Gaál Mihály. Egy újság jubileumi ajándékai. Az egész magyar zsurnalisztikát és az egész magyar közönséget mó-