Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-03-09 / 10. szám

pontján, Pápa városában, március hó 22-én d. e. 9 órára. Tartsunk ott nagy gyű­lést érdekeink megvédése céliából. Tiltakozzunk erélyesen, de kellő tiszte­lettel ; a kormány bizonyára meghallgatja szavunkat, hisz őneki magának is érdeke, hogy a magyar kulturának harcosai, a nagy, a sorvasztó munkát ne a megcsalatás, ne az anyagi károsodás, elnyomatás, lelket emésztő, munkakedvet sorvasztó érzetével, hanem a Haza, a kormány iránti mély, rendithetlen tisztelet, ragaszkodás érzetével végezzék? Ha ellenben most is erőt venne rajtatok az átkos közöny, a kárhozatos nem bánom­ság, a melylyel addig rendcsen bukni hagy­tátok legszentebb érdekeiteket, ha a tervbe vett tiltakozó gyűlés *részvétie /1 s égtek miatt nem lenne méltó kifejezője a dunántúli ág. h. ev. Tanítóság erkölcsi erejének, akkor . . . akkor megkondult fejetek felett a lélekharang s ez a gyűlés a ti haldoklástoknak végvonaglását fogja jelezni ? . . . De hisszük, szeretettel reméljük, hogy megértettétek kiáltó szavunkat. Megértetté­tek és készen vagytok érdekeitek oltalmára. Mert higyjétek el, hogy minket szerény munkatársaitokat ez igénytelen felhívásnak, kiáltványnak kibocsátására, Hozzátok történt intézésére csak ez, egyes-egyedül ez : a du­nántúli evang. tanítóság veszélyeztetett ér­dekeinek megóvása, védelme irán érezett kö­telességnek tudata késztetett, bátorított ! Ez az érzelem iiozzon el Titeket is Ked­ves Munkatársaink mindnyájatokat Pápára március 22-én d. e. 9 órára a közös nagy tanítói g y illésre, hol kezet kézbe téve, vállat-vállhoz vetve kezdjük meg érdekeink­nek szent védelmi harcát! A viszontlátásig is szeretettel üdvözlünk Benneteket szolgatársaitok : Gergelyi és Surd, 1905. márc. 1. Sass István, Mohácsy Lajos, tanitó, a k.-somogyi ág. hitv. ev. ev. körlelkész, Veszprém vm. egyh. megyei tauitóegyl. elu. törvényh. biz. tagja. Belföld. Kérdő-pontok. A m. é. egyetemes lelkész egy­leti közgyűlésen az egyesület jegyzőjének részletes jelentéséből mindnyájan értesültünk arról, hogy a dunántúli lelkész társak fejtenek ki jegszebb és elismerésre méltóbb munkásságot az ő lelkész­egyesületeikben. Hogy ezen minden esetre dicsé­retre és követelésre méltó példaadásban a dunán­túliak járnak elől, annak — természetesen a lelké­szek ügybuzgalma mellett. — első biztositéka, rugója az egyházkerületi lelkész egylet érdemdús elnökének Gyiuát\ püspöknek lankadatlan tevékeny­sége, ügyszeretete és széleskörű tudása, a melyek­kel ő maga valósággal vonzóvá teszi az ottani egyletek működését. Figyelme nem csak az egyház­kerületi lelkész egylet munkásságára terjed ki, ha­nem az összes egyházmegyei egyletek tevékeny­ségét is éber íigyelemmei kiséri s gondoskodik róla, hogy ott kellő tárgy és eszme legyen, a melynek megvitatása, az elméleti tárgvu munkásság mellett mindég nagy nyereség jár a lelkészekre nézve. Ez idén is bő munka anyagról gondoskodott a dunántúliak nagytudásu püspöke. Most küldte sét a kerületben ama kérdő pontokat, a melyek áz egyes egyházmegyei lelkész-egyletekben most a tavaszi gyűléseken megvitatás tárgyát fogják képezni. Az egyletek e kérdő pontokat oly tormán szok­ták tárgyalás alá venni, hogy az egyes tagok tetszés szerint, vagy az illető elnök felkérésére, egy-egy kérdésről Írásbeli munkát készítenek, ebben el­mondják véleményüket s ez agyülés előtt felolvasva — kellő tápanyagot adnak a további vitára. A munka a rávonatkozó bírálattal belevezettetik a „Munkakönyvbe". Igy az utókor is olvashatja, hogy az egylet lelkészei miként vélekedtek az egyes fontosabb, aktualisabb egyházi kérdésekről. Mert Gyurátz püspök mindég aktuális eszmét vet fel az ő általa kibocsáttani szokott ,,kérdő-pon­tok'*-ban. Ez idén a következő hat kérdő-pontot ajánlja az egyes lelkészegyletek figyelmébe : 1. Az 1818 XX. t.-c. és a protestáns auto­nornia. — Mire kötelez egyházunk szelleme, múltja, az annyi küzdelmek után kivivolt autonomia, az államsegélynek az 1848. XX. t.-c. alapján való .siir­getésénél ? 2. A lelkész és a tanitó feladata a még mindég folyamatban levő amerikai kivándorlással szemben ? — Miképp szilárdíthatják ők a köteléket, mely a népet egyházához, honához csatolja s a kivándorlók­ban is éleszti a vágyat a visszatérésre? 3. Protestantismus és kathoiieismus. — Egy­mással szemben erősségük, gyengeségük. 4. Evang. híveink egyházi adó fizetése. — Mi volna a leghelyesebb arány a személy és vagyon után számított egyházi adó tétel között'? Továbbá

Next

/
Oldalképek
Tartalom