Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Pank. Was jedermann von dem Gustáv-Adolf Verein wissen sollte

ben magában Szeberénvinik ? Dehogy volt ! Hiszen az akkor érvényben állott utasításokban is benne volt a javasolt intézkedés : „Szent beszédeit, melyek betéve mondandók el, a lelkész Írásban tartsa meg, hogy azokat a püspök vagy helyettese kívánatára előmutathassa. A most érvénybe lépett utasításban szintén benne van ez a rendelkezés : betéve mondandó beszédeit a lelkész Írásban tartsa meg. hogy azokat a püspök vagy helyettese kívánatára bármikor előmutathassa. Nos miért nem csapott lármát Szeberényi ezen javaslat ellen is ? r,zt a javaslatot Petrovics Soma, az ő sógora készítette. Az már más ! Joggal állítom tehát ezek alapján, hogy Szeberényiben porcikája sincs az igazságos pártatlanságnak, hanem önzés, személyeskedés, gyűlölet, szenvedély vezeti. Joggal állítom, hogy olyan ember, mint Szeberényi, ne merje ajkára venni a „megvetés" szót, mikor én előttem „kitér", hanem térjen ki — egyszerűen, tombolás, toporzékolás nélkül, az önismeret tanácsára hallgatva. Különben pedig majd megint én leszek kénytelen megismertetni. Pedig ebben nem telik kedvem. Most is csak önvédelemből, kénytelenségből tettem. Veres József. Pank, Was jedermann von dem Gustav-Adolf Verein wissen sollte. Mit 88 Abbildtigen und 3 Faksimile 1—4 Tausend (A. Strauch) 1904. 228 lap Ára kötve 2-50 márka. E tájékoztató jellegű mű szerzője előttünk, magyar protestánsok előtt nem ismeretlen. Pokoly József kolozsvári ev. ref. theol. tanárral együtt nevelője volt ifj. Tisza Kálmánnak Budapesten. Jelenleg lelkésze a Luther-templom egyházközségének Lipcsében. Derék lia hasonnevű apjának, a szászorsz. ev. tartományegyház legelső papjának s a Gusztáv-Adolf egyesület jelenlegi nagyhírű elnökének, ki nekünk magyaroknak egyik közvetlen személyes ismerősünk és jóbarátunk. Hisz néhány évvel azelőtt Magyarország nagy részét bejárta s többünkkel továbbra is fenntartja és ápolja a személyes ismeretséget és barátságot. A hálás íití neki, mint „központi elnöknek" ajánlotta müvét. Bizonyos félreértések eloszlatása céljából irta meg szerző tájékoztatásul a Gusztáv-Adolf egyesületről szóló művét. Sokan, és pedig a műveltebbek körében máig is tájékozatlanok annak célja és jelentősége felől. Sajátos ev. prot jellegét mellőzve egyszerűen humánus jótékony egyesületnek, sőt segélyegyletnek tartják máig is igen sokan. E tájékozatlanság mellett még a közönyösség eloszlatása is szerző művének apologétikai feladata. Ép azért a müvégén található irodalmára való folytonos utalással rövid, de találó vonásokban ismerteti e nagyáldásu egyesület keletkezését, szervezetét, feladatait, eddigi hűséges szolgálatait s vágyait és reményeit. Valódi kalauza a Gusztáv-Adolf egyesület világraszólló szeretetmíívének. A mi az ő keletkezését illeti, úgy méltán viseli a nagy svéd király nevét. Az ev. hitnek és vallóinak békét és biztonságot akart szerezni Németországban. Neki egy állandó szellemi emléket emelni, önmaga iránti becsületbeli kötelessége vala a német protestantismusnak. Grossmann, majd később Zimmermann (1832. és 1841-ben) buzgóságából testet öltött az ige s Szászország, a mint a reformáció szülőhelye, ugy a Gusztáv-Adotf egyesület bölcsője egyaránt. Zimmermann darmstadti fölhívása életre szóllitotta az egész prot. világ számára az egyesületet. 1843. szept. 21. és 22-ikén ült össze Frankfurtban a szervező ülés, a melyen már 28 német fiókegylet is volt képviselve. További fejlődése sok nehézséggel és küzdelemmel járt. Itt sajnálattal konstatálja a szerző Hakovszky durva támadásait a magyar s másokét a porosz és osztrák képviselőházban, a melyek a központi elnök részéről a Gasselben 1902-ben tartott nagygyűlésen méltó megtorlásban részesültek. A porosz fiókegyletek védnökségét IV. Frigyes Vilmos vállalta el, s utódai is : I. Vilmos, Frigyes és II. Vilmos valódi német prot. fejedelmeknek bizonyultak az egyesület anyagi viszonyainak hű és odaadó felkarolásában és támogatásában. Méltán díszítik az ő képeik a művet. Nem egy rendeletük igen becses okmánya a Gusztáv-Adolfegyesület bensőleg folyton izmosodó történetének. Majd a Gusztáv-Adolfegyesület szervezetét ismerteti a szerző egy nagy törzsfa képében. Ma 45 fő- és 1943 mellékágból s közel 632 hajtásból áll, mely utóbbiak közzé főleg a nöegyletek és diákegyletek sorozhatok. Magyarországon a gyámintézet annak legédesebb gyermeke. Azonkívül el van terjedve Svédhonban (Gothenburg, Stokholm, Lnnd.) Romániában (Bukarest, Galatz, Hollandiában 52 íiók és 5 nőegylettel, — Oroszországban, 1859 óta államilag is elismerve s évi 150 ezer rúbel bevétellel, Belgiumban és Amerikában (1900 óta.) Az egyesült központi elnöksége Lipcsében székel s 24 egyházi és világi tagból áll, kik közül kilencnek Lipcsében kell laknia, a kiket a főegyletek kövevetei a nagygyűléseken választanak. Egy gyönyörű kép örökíti meg a mostani központi elnökséget, a melynek diszelnöke Fricke theol. tanár s elnöke Pank lipcsei generálsup. További tagjai : Georgi lipcsei polgármester és Wach lipcsei tanár alelnökök, Härtung superint., Hölscher lelkész és Rietschel tanár mint jegyzők, Krause konsul és Freiesleben tanácsos, mint pénztárosok Lipcséből. A kültagok között szerepelnek : Braun stuttgarti dékán, Nebe münsteri generálsup. Schult^ boroszlói kormánytanácsos, Wit\ bécsi főegyházi tanácsos, Haupt hallei tanár, Karmann swetzi superint., Schviet{er ansbachi főegyházi tanácsos, leutsch nagyszebeni lelkész, Rogge potsdámi udvari főpap, Koch berlini főegyli. tanácsos, Pfeifer casseli generálsup. Reudtorfr preetzi tanár, Tetlinden duisburg