Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Pank. Was jedermann von dem Gustáv-Adolf Verein wissen sollte

ben magában Szeberénvinik ? Dehogy volt ! Hiszen az akkor érvényben állott utasításokban is benne volt a javasolt intézkedés : „Szent beszédeit, melyek betéve mondandók el, a lelkész Írásban tartsa meg, hogy azokat a püspök vagy helyettese kívá­natára előmutathassa. A most érvénybe lépett utasításban szintén benne van ez a rendelkezés : betéve mondandó beszédeit a lelkész Írásban tartsa meg. hogy azokat a püspök vagy helyettese kívánatára bármikor előmutathassa. Nos miért nem csapott lármát Szeberényi ezen javaslat ellen is ? r,zt a javaslatot Petrovics Soma, az ő sógora ké­szítette. Az már más ! Joggal állítom tehát ezek alapján, hogy Sze­berényiben porcikája sincs az igazságos pártatlan­ságnak, hanem önzés, személyeskedés, gyűlölet, szenvedély vezeti. Joggal állítom, hogy olyan em­ber, mint Szeberényi, ne merje ajkára venni a „megvetés" szót, mikor én előttem „kitér", hanem térjen ki — egyszerűen, tombolás, toporzékolás nélkül, az önismeret tanácsára hallgatva. Különben pedig majd megint én leszek kénytelen megis­mertetni. Pedig ebben nem telik kedvem. Most is csak önvédelemből, kénytelenségből tettem. Veres József. Pank, Was jedermann von dem Gustav-Adolf Verein wissen sollte. Mit 88 Abbildtigen und 3 Fak­simile 1—4 Tausend (A. Strauch) 1904. 228 lap Ára kötve 2-50 márka. E tájékoztató jellegű mű szerzője előttünk, magyar protestánsok előtt nem ismeretlen. Pokoly József kolozsvári ev. ref. theol. tanárral együtt ne­velője volt ifj. Tisza Kálmánnak Budapesten. Jelen­leg lelkésze a Luther-templom egyházközségének Lipcsében. Derék lia hasonnevű apjának, a szász­orsz. ev. tartományegyház legelső papjának s a Gusztáv-Adolf egyesület jelenlegi nagyhírű elnöké­nek, ki nekünk magyaroknak egyik közvetlen sze­mélyes ismerősünk és jóbarátunk. Hisz néhány év­vel azelőtt Magyarország nagy részét bejárta s töb­bünkkel továbbra is fenntartja és ápolja a szemé­lyes ismeretséget és barátságot. A hálás íití neki, mint „központi elnöknek" ajánlotta müvét. Bizonyos félreértések eloszlatása céljából irta meg szerző tájékoztatásul a Gusztáv-Adolf egye­sületről szóló művét. Sokan, és pedig a művelteb­bek körében máig is tájékozatlanok annak célja és jelentősége felől. Sajátos ev. prot jellegét mellőzve egyszerűen humánus jótékony egyesületnek, sőt segélyegyletnek tartják máig is igen sokan. E tá­jékozatlanság mellett még a közönyösség eloszla­tása is szerző művének apologétikai feladata. Ép azért a müvégén található irodalmára való folytonos utalással rövid, de találó vonásokban ismerteti e nagyáldásu egyesület keletkezését, szervezetét, fel­adatait, eddigi hűséges szolgálatait s vágyait és re­ményeit. Valódi kalauza a Gusztáv-Adolf egyesület világraszólló szeretetmíívének. A mi az ő keletkezését illeti, úgy méltán vi­seli a nagy svéd király nevét. Az ev. hitnek és vallóinak békét és biztonságot akart szerezni Né­metországban. Neki egy állandó szellemi emléket emelni, önmaga iránti becsületbeli kötelessége vala a német protestantismusnak. Grossmann, majd ké­sőbb Zimmermann (1832. és 1841-ben) buzgóságá­ból testet öltött az ige s Szászország, a mint a reformáció szülőhelye, ugy a Gusztáv-Adotf egye­sület bölcsője egyaránt. Zimmermann darmstadti fölhívása életre szóllitotta az egész prot. világ szá­mára az egyesületet. 1843. szept. 21. és 22-ikén ült össze Frankfurtban a szervező ülés, a melyen már 28 német fiókegylet is volt képviselve. További fejlődése sok nehézséggel és küzde­lemmel járt. Itt sajnálattal konstatálja a szerző Ha­kovszky durva támadásait a magyar s másokét a porosz és osztrák képviselőházban, a melyek a központi elnök részéről a Gasselben 1902-ben tar­tott nagygyűlésen méltó megtorlásban részesültek. A porosz fiókegyletek védnökségét IV. Frigyes Vil­mos vállalta el, s utódai is : I. Vilmos, Frigyes és II. Vilmos valódi német prot. fejedelmeknek bizo­nyultak az egyesület anyagi viszonyainak hű és odaadó felkarolásában és támogatásában. Méltán díszítik az ő képeik a művet. Nem egy rendeletük igen becses okmánya a Gusztáv-Adolfegyesület bensőleg folyton izmosodó történetének. Majd a Gusztáv-Adolfegyesület szervezetét is­merteti a szerző egy nagy törzsfa képében. Ma 45 fő- és 1943 mellékágból s közel 632 hajtásból áll, mely utóbbiak közzé főleg a nöegyletek és diák­egyletek sorozhatok. Magyarországon a gyámintézet annak legédesebb gyermeke. Azonkívül el van ter­jedve Svédhonban (Gothenburg, Stokholm, Lnnd.) Romániában (Bukarest, Galatz, Hollandiában 52 íiók és 5 nőegylettel, — Oroszországban, 1859 óta államilag is elismerve s évi 150 ezer rúbel bevé­tellel, Belgiumban és Amerikában (1900 óta.) Az egyesült központi elnöksége Lipcsében székel s 24 egyházi és világi tagból áll, kik közül kilencnek Lipcsében kell laknia, a kiket a főegyletek köve­vetei a nagygyűléseken választanak. Egy gyönyörű kép örökíti meg a mostani központi elnökséget, a melynek diszelnöke Fricke theol. tanár s elnöke Pank lipcsei generálsup. További tagjai : Georgi lipcsei polgármester és Wach lipcsei tanár alelnö­kök, Härtung superint., Hölscher lelkész és Riet­schel tanár mint jegyzők, Krause konsul és Freies­leben tanácsos, mint pénztárosok Lipcséből. A kül­tagok között szerepelnek : Braun stuttgarti dékán, Nebe münsteri generálsup. Schult^ boroszlói kor­mánytanácsos, Wit\ bécsi főegyházi tanácsos, Haupt hallei tanár, Karmann swetzi superint., Schviet{er ansbachi főegyházi tanácsos, leutsch nagyszebeni lelkész, Rogge potsdámi udvari főpap, Koch berlini főegyli. tanácsos, Pfeifer casseli gene­rálsup. Reudtorfr preetzi tanár, Tetlinden duisburg

Next

/
Oldalképek
Tartalom