Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Paulik J. Passió

Afrika német gyarmatain igen nagy áldással működik a külmissió. 4 különböző területen van 112 főállomása, 405 mellékállomása, 230 missió­náriusa, 24 missiónárius nője, 19 benszülött papja, 695 segédje, 505 iskolája, 21323 növendéke. 128124 megkeresztelt hive. A déli tavon van 26 főállomása, 47 missiónáriusa, 12 missiónárius nője, 28 benszü­lött lelkésze, 1284 segédje, 417 missziói iskolája, 14139 tanulója, s 53 ezer megkeresztelt hive. A lé­lekszám fele a kis Samoára esik. — A római kath. külmissionak van a 4 afrikai területen 60 főállo­mása, 220 missiónáriusa, 90 nővére, 274 iskolája, 18350 tanulója, s 21800 megkeresztelt hive. A déli tavon van 50 főállomása, 118 missiónáriusa, 40 nő­vére, 3 benszülött papja, 16 benszülött nővére, 122 iskolája. 2400 tanulója s 16600 megkeresztelt hive. A\ ó-katholicismus köréből annak eddigi fej­lődéséről érdekes közlemény olvasható az „Amt­liches Altkath. Kirchenblatt" hasábjain, a melyből tanulság okáért közöljük a következőket : A legelső püspök választáskor, mely 1873 július 4. Kölnben ment végbe, a német ó kath. lelkészek száma volt 34, azóta 70 pap tért át a kath. egyházból. Reinkens püspök 25. Weber, A mostani német ókath. püs­pök 8 ríj papot avatott. A német ókath. lelkészek mai száma 63, az ókath. egyházközségeké 90. Az ókath egyházközségekben igen nagy az áldozat­készség. Igy nevezetesen igen sok egyházközség saját egyház tagjainak buzgóságából tartja fen ma­gát. Eddig már 12 új templomot építettek, és pe­dig hatot Poroszországban és kettőt-kettőt Báden­ben, Bajorországban és Hessenben. Bonnban a püs­pökalapnak van 218 ezer, a papi alapnak 56 ezer s a papi nyugdijalapnak 43 ezer márkája. A bonni theol. konviktusnak alapja 156 ezer márkája. Ókath. kórház van Bonnban és Essenben, árvaház 4. Az ókath. egyház ügye jól áll s szellemi és anyagi te­kintetben egyaránt megszilárdult. Az alkohol is mus leküzdésére ápr. 5—9-ig Ber­linben tanfolyam nyilik meg, a melyen Hähnel bré­mai orvos „az alkoholismus elleni küzdelem törté­netéről, 1' Grotjan berlini orvos „az alkoholismus­ról és a népgazdaságról," Gravit\ eharlottenburgi orvos „az alkohol hatásáról a testre és a lélekre," Keferstein hünneburgi orvos „az alkoholizmusról és a munkáskérdésről", Hacker berlini orvos „az al­koholismusról és a prostitútióról," Ploet\ schlach­tenséei orvos „az alkoholról és a bűnügyekről" és Truper jenai orvos „az iskola és a házi neve­lés alkoholellenes mozgalmáról és hatásáról" tart előadást. Nem ártana nálunk is ilyen előadásokat rendezni. Népünk veszedelme azt megérdemlené. A német lelkészi közösségi értekezlet a közel múlt napokban tartotta Berlinben 4-ik általános nagygyűlését. E gyűlésen csakis lelkészek és hit­jelöltek vehettek részt. A nagygyűlésen Braun ber­lini generálsuperintendens elnökölt. Előadást tartott maga Braun „a lelkészi működés főcéljáról," to­vábbá Burkhardt steglitzi lelkész „az újabb evang. közösségi mozgalmak történetirodalmáról," Bunke berlini lelkész „az ima erejéről," Braune königs­bergi superintendens „a lelkészi állás veszedelme­iről," Ohly udvari lelkész „Pál apostol imaéletéről, mint a lelkész mintaképéről" és Ecke bonni tanár „a német ev. újjáébredésről és jelen egyházi felada­tainkról" stb. Dicséretes a mi német ev. lelkész­testvéreinknek ez a mozgolódása és tömörülése. Az orthodox egyházak uniójának a kérdése foglalkoztatja a sajtót. Azt olvasom, hogy -III. Jo­akim, az orthodox keresztyének egyetemes pátri­árkája Törökországban a konstantinápolyi szent zsinattal egyetemben egy felhívást intézett az orosz szent zsinathoz, a melyben az egyház java érde­kében közös munkálkodásra és egyesülésre hívja föl az orosz orthodox egyházat. Az orosz zsinat e felhívásra azt felelte, hogy a különböző ker. vallás­felekezetek egyesülése csak egv egyetemes zsinat által volna lehetséges, most azonban nem kedvez­nek az eszmének a mostoha politikai viszonyok. Ma az egyház legfeljebb „imádkozhátik" az egye­sülés eszméjeért. A mi pedig — igy folytatja to­vább a pétervári szent zsinat válaszirata — a ró­mai és a prot. keresztyénekhez való viszonyunkat illeli, úgy azért fohászkodik az orosz egyház, hogy azok komoly bűnbánatot gyakoroljanak s az igaz­ság megismerésére jussanak.-Készek vagyunk min­dent feláldozni a velük való egységért. Jelenleg azonban fel kell hagynunk az eszmével, sőt küz­denünk kell a római s a prot. egyház ama törek­vései ellen a melyeknél fogva magukhoz édesgetik a mi orosz egyházunk hiveit." Szóval az orosz egy­ház igy akar egyesíteni, hogy a kölönböző ker. vallásfelekezeteket beolvasztja, vagy pedig, mint az örmény egyházzal tette, annak vagyonát lefoglal­tatja. Az örmények és a protestánsok üldöztetésé­nek is az a célja Oroszországban. Az orosz térítés fanatizmusa a más vallásúakkal szemben határt nem ismer. Azt hisszük azonban, hogy Wittenberga, Genf és főleg Róma nem kér abból az egyesítés­ből. Igy hát az orthodox egyházi misszió is csak olyan platonikus ideál, mint Miklós cárnak világ­békés politikája. A japán háború erre a békére a valódi felelet. Pedig az orthodox egyház görög és török része hajlandó volna az egyesülésre. Hisz az athenei görög theologia máig is fentartja az össze­köttetést a német protestáns theológiával. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. Irodalom. Passió vagyis Krisztus Urunk szenvedésének és halálálának szent története. Az ev. híveknek nagypénteki istentiszteleti használatra — összeál­lította: Paulik János nyíregyházai ev. lelkész. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom