Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VIII. Temető - Melczer Gyula dr.

Ezeken az intézeteken eddigelé 13 ezer vak megfordult. E tanintézetben működik 165 tanitó, 54 vak segéderő és 123 mester vagy segéd. A költségek 2600 ezer, az épületek és hozzátartozóik 14 millió a taneszközök 200 ezer, az ingóságOK 1300 ezer márkára rúgnak, a vakok által készitett tárgyakhói az utolsó évben 900 ezer márkáér adtak el. Ausztriának van 11 tanintézete és 13 otthona s Magyarországnak 4 intézete és 3 otthona, Oroszországban egy Máriaegylet buzgólkodik a vakok szolgálatában. Van 25 tanintézete és 12 otthona, ezenfelül még más alapítványokból fentartanak 6 intézetet és 5 otthont. Európában a vakok intézeteinek száma 188 s az otthonok vagy műhelyekéi, 140. A föld többi részein mindössze még 58 tanintézet és 16 otthon föltalálható. Íme a keresztyén hurnanismus e szerencsétlenek szolgálatában! A ker. vallás egyik legsarkalatosabh alapelve az egyes emberi lélek véghetetlen becse és értéke, a mely tehát megérdemli a testi és lelki gondozást ! Skúfiában hagy az izgatottság a protestánsok között. Amint az 1900. évben az u. n. presbvteri egyház a szabad egyházzal egyesült vagy 24 presl»yleri telkész és 5000 kommunikáns ném lépett be ez egyesült egyházba, sőt előző egyházi jellegét megtartva még vagy 1000 millió frankot érő vagyonnak a kiadatását is követelte. Mig Skótiában a biróság 2 izben is elutasította e töredéket a maga kérvényével, addig e hó elején a londoni legfőbb biróság 5 szavazattal 2 ellenében neki ítélte oda az előbbi ,.Eree Church" egész vagyonát. A lordok házának angol bírósága a magas anglikán püspöki egyház álláspontján ítélt, a melynek különben sincsen valami nagy érzékep a resbyteriánusok vallási mozgalmai iránt. Az ítélet folytán mintegy 1000 skót lelkész hajléktalan maradt, mig az egész előző szabad egyházi vagyon a fent említett 24 papnak és hiveinek jutott. Az Ítélet kihirdetése nagy felindulást és zavart hozott maga után. Edinburgbau és (îlasgowban nagy tiltakozó gyűlésre készütnek. Az Ítélet ugyan csak okt, havában lép életbe, de már most is nagy az izgatottság a szigorúan orthodox ref. hit u skótok között. Nálunk Magyarországon is visszhangra talált a mozgalom. Dr. Szabó Aladár budapesti ref. theol. tanár buzgolkodik az iránt, hogy nálunk is gyűlés tartassék a skót egyesült szabad egyház iránt való részvétünk és rokonszenvünk kifejezésére. Kíváncsiak vagyunk a további fejleményekre ! Rómában a protestantizmust az iskolák is szolgálják. Követségi (porosz) kápolnája mellett külön német ev. egyházközsége is van. 2 iskola is van Kómában és pedig mind a 2 német és prot. jellegű. Hasonlóak az állapotok Flórenzben is, a hol hasonlóan 2 ev. egyházközség és iskola versenyez egymással. Legújabban Messinát kivéve ez iskolák paritásos jellegűek s a német birodalom és iskolaegylet tenhatósága és támogatása alatt állanak. A klerikalizálás veszélye ki van zárva, mivel a kath. tanulók elsülyesztő kisebbségben vannak. A paritás jellegét az iskolai szabályok igen erősen hangoztatják. A mellett Rómában igen kevés a német kat. család. Azért azonban ez iskolákban is fokozott éberségre és ellenőrzésre van szükség. Ezzel szemben nálunk tudvalevőleg a mi túlnyomóan elméleti jellegű vallásszabadságunk mellett az állami iskolák többé kevésbé a pápistaság melegágyai. Azért van nálunk.annyi baj és elkeseredés az egyházban. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Irodalom. A magyar liturgia története

v Irta: Vörös Béla, a budapesti kir. orsz. gyűjtőfogház ref. lelkésze. 1. kötet. A keresztyénség behozataláról a XVI. század végéig. Budapest, 1904. Hornyánszky Viktor. 344 lap. Alapos kutatások alapján ismerteti a szerző a magyar liturgia történetét, olyan keretben, a mely felöleli a magyar protestáns istentisztelet históriai előzményeit és alapjait és kimutatja ennek hatását általános vallási, keresztyén egyházi, morális és nemzeti szempontból. Igen érdekes, tanulságos olvasmány. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. T E M E T Ő. Melezer Gyula dr acsai ág. h. ev. lelkész- pestmegyei alesperes életrajza. Melezer Gyula született 1836 április hó 10-én Rákoskeresztúron, hol atyja János lelkész és alesperes, anyja Bartholameidesz Eördög Sarolta volt. E két név is mutatja, hogy ároni családból származott. A Melezer család egyike a legrégibb protestáns, nemes papi családoknak. Szártnozásukat vissza lehet vezetni a reformatio bölcsőjéhez, mert 1555-ben egyik ősi rokona diakónus volt Iírichdorfoan Melezer, György ennek unokatestvére Valentinas Melezer pap Könnöczbányán 1566. Ez időtől fogva az adatok hiányoznak egy századon keresztül; ha majd az egyházi monográfiák megíratnak, akkor rábukkanhat a történetíró, a közbeeső ősökre, mint minden valószínűség szerint egyházi tisztviselőkre. A család történetének fonala felemeltetik 1666-ban Dóbsinán. a hol 1674-ig Melezer János nevű pap működött. A boldogultnak nagyatyja tanitó volt Osztrolukán, szépapja lelkész Besztercebányán, dédapjáról egy tót egyházi jegyzőkönyvi kivonat igy\emlékezik meg, .,byl uradem Karetélskym pocteni Johannes Melezer." A családi hagyományok fentartották, hogy ez utóbbi ős nagyobb úrból lőn tanítóvá s később lelkészi állással tiszteltetett meg.