Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Marcali Henrick. Nagy Képes Világtörténet

tetett munkák a következők: Jánosi B. — Geschichte der Aesthetik, — Böhm K. — Die Aufgabe und das Hauptproblem der Wertheorie —, Sebestyén K. — Die Anfange des griechischen Denkens von Thaies bis Sokrates —, Alexander B. Studien über Diderot — és ugyanaz — Ausgeiwählte philosophische Werke von Diderot —, Gál K. — Brassai als Philosoph —, Pékár K. — Geschichte der Phiolosophie —. Dr Székely. — Kunst und Moral — (A szerző dicséretes munkát végzett, a midőn hazai bölcseleti Íróinknak a külföld előtti megismertetésére vállalkozott.) Bölcsészettörténet. Irta dr. Horváth József. Első kötet. Ó-kori filozofia története. Első rész : bevezetés. Thalestől a sokratikusokig. Pápa, 1904. Ára 4 k. Nagy nyolcadrész 246 lap. Örvendetes, ha a bőlcsészetterén, ahol talán leginkább elmaradt irodalmunk, eredeti tanulmány megjelenéséről adhatunk liirt. Részletesebb ismertetésére később térünk vissza. Koszorú cimű kiadványsorozatának 1904. évi tiz füzetére pályázatot hirdet a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. Kívántatnak vallásos elbeszélések. életrajzok, történeti képek és rajzok. A főfeltétel, az hogy az evangélium lelke buzogjon bennök, keresztyén vallás-erkölcsi erővel hassanak és tősgyökeres magyar nyelven s zóljanak. A pályázat nyilt, bárki részt vehet benne, jeligés levélke nem szükséges. A közlésre elfogadott művek kis nyomatott ivenként 45—50 koronával dijaztatnak. A füzetek terjedelme egy nyomatott ívnél kisebb, mástélnél nagyobb nem lehet. A kéziratok f. évi j uni us hó 15-ig alólirott titkárhoz küldendők. Budapest, 1904. február 3-án S^öts Farkas, a M. P. I. T. titkára. A burok és az angolok harca Dél-Afrikában, ámbár a mai napjainkban szokatlannak és újnak tünt fel, tulajdonképen majdnem évszázados s a mi napjainkban lefolyt harc épen nem első, hanem az utolsó és befejező küzdelem volt. A mint az angol elem szaporodott, az angol nyelvet tették hivatalossá s a bíróságokban sem engedtek már* helyet a hollandusnak. Még jobban elkeserítette a boérokat, kik egymástól távol, nagy majorságokban űzték a gazdálkodást, a rabszolgák felszabadítása. Ezért kárpótlást kaptak ugyan, de azt kevesellették és a rabszolgák helyett azon a néptelen vidéken nem igen kaphattak mezei munkákat. Az is bántotta őket, hogy az angol kormány igen barátságosan bánt akafferekkel, kik ellen, mint farmjaik gyakori megtámadói ellen, ők mindig készen voltak az irtó háborúra és az angolok ezen eljárását ugv magyarázták, mintha a vadakra akarnának támaszkodni ő ellenük. Mindezen okból körülbelül 1837-ben 10,000 boér kivándorolt uj hazát keresni, távol az angoloktól Na tálban. Eleinte független köztársaságot alkottak, de már 1843-ban ismét kénytelenek voltak elismerni az angol felsőséget. Itt sem volt tehát nyugtuk. Egy ujabb kivándorlás hűvösebb, az európaiakra nézve kellemesebb tartományokba vezette őket, az Orange és Yaal folyók mellékére, hol egy ideig független nemzeti létnek örvendhettek. Most már ugy látszik, ennyi munka és viszontagság után a kérdés örökre be van fejezve és az angol fennhatósággal együtt biztonság és béke is költözik a sivár földre. A Nagy Képes Vilhgtörténet most megjelent 205. füzete a burokkal foglalkozik. • A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes, félbőrkötésben 16 korona; füzetenkánt is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. Sárospataki Lapok. (XXIII. — 5.) — „A református egyház függő kérdései" (folyt, és vége) Zoványi Jenő. — „Ev, ref. jellegű középiskolai értesítőink tanulságai a mult évről" (folyt,) Szuhai Benedek. — „Az apostolok cselekedeteiről írott könyv" ffolyt.) Harsányi István. — „Visszaemlékezések Mitrovicsra." — stb. Protestáns Egyh. és Isk. Lap. (XLVll — 5) — „A debreceni egyetem," Raffay Ferencz. — „Mi van a bibliával!" Ruttkay Gyula. — magyar protestantizmus" Dr. Ruzsinszky Pál. — „Az evangolium a spanyolok között." Molnár János. — stb. Debr. Protestáns Lap. (XXIV — 5) — „Az országos ref. tanáregyesületnek a vallás- és közoktatásügyi ministerhez intézett felterjesztése a tanári nyugdíjtörvény módosítása tárgyában." Dóczi Imre, Karai Sándor. — „Híres természettudósok vallásos nyilatkozatai." — „A debr. ref. kollégium adattára" Ralogh Ferencz. — stb. Dunántuli Prot. Lap. (XV — 5) — .,Hitoktatás a más jelllegü iskolákban" (vége) P. J. — .,Az önálló életre vezetés" (vége) Fülöp Gyula. — „A horvát-szlavon missió múltja, jelene és jövője," Földváry • Jenő. — stb. Erdélyi Prot. Lap. (VII — 4) — „A bibliára támaszkodva védjük szabadságunkat," Báró Bánffy Dezső. — „A magyarországi evangeliom szerint" reformált és ágostai hitvallású evangelikus egyházak véleménye az 1848. évi XX t.-c. végrehajtásáról (folyt.) — „A kongrua elküldése," Gulak Zsigmond. — stb. Sárospataki Lapok „Ott van a régi nyomor a magyar protestáns egyház nyakán az egyházi adóban, ott van az iskola-teherben, ott van a szolgálmányokban, ott van a római kanonika vizitációnak ránk való nvomakodásában, ott a jogegyenlőség