Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Matthaeidesz György. „Megjegyzések az új iskolai törvényjavaslat ág. hitv. ev. egyházunk szempontjából” c. cikkre

dója, hanem igenis a?, hogy minden gyermek tanuljou meg magyarul. ..Mig az előzd, erre vonatkozó törvény azt követelte, hogy a magyar nyelv az elemi oktatás kötelező tantárgya legyen minden iskolában, addig a mostani javaslat már azt követeli, „hogy minden, az elemi iskolának hat osztályát végzett gyermek a magyar beszédet annyira elsajátitsa. hogy az ő életviszonyainak megfelelően gondolatait magyarul helyesen kitudja fejezni, továbbá tudjon magyarul folyékonyan irni és számolni ', olvassuk tovább. Az új törvényjavaslat ezen idézett passusát cikkíró úr úgy tekinti, mint haladást a létező törvényhez képe-t. Pedig nem az hanem csak világosabb kifejtése a meglevőnek. Az 1S79. évi XVIII. t.-c. elrendeli a magyar nyelv tanitását minden iskolában. A 4. §. ugyanis azt mondja : ,.A magyar nyelv az összes bárminemű nyilvános népiskolákban a köteles tantárgyak közé ezennel felvételik' Most már kérem, miért tanítunk valamely nyelvet az. iskolában ? Xemde azért, hogy a tanuló az illető nyelven tanuljon meg beszé'ni. Hát az új javaslat többet kíván T Ugy-e bár nem ? Mert hisz az írást és számolást csak nem vehetjük többnek. A javaslat idézett pontja csak elejét akarja venni az olyan téves — többnyire rosszakaratból származó — magyarázatoknak, a milyet a cikkíró úr is a régi töményhez hozzáfűz. Bizonyosan azért szúr tzemet a javaslat szóban levő pontja, mert nem lehet elcsavarni — még rosszakaratbol sem. „Azt nem akarjuk itt fejtegetni — sóhajt fel a cikkLó úr — hogy az ily igyekezet (t. i. „a hazai népeknek egy nyelvűvé való tevése'- a miről különben a javaslatban egy szó sincs s csak a cikkíró úr találta ki) az Isten jogaiba és hatáskörébe való avatkozás". Hát az kérem, nem az Iston jogaiba és hatáskörébe va'ó avatkozás, a mikor a nemzetiségi isko'ákban magyargyülöletet oltanak be a tanulókba. Azután felveti a kérdést : ,,Vájjon az elemi iskola a kontemplált törvény alapján megoldhatja-e valódi feladatát, elérheti-e az igazi célt.'

4 válasza persze tagadó. Ezt a következőkkel igyekszik bebizonyítani. „A javaslat 13. §-a 15 tárgyat vesz, fel az elemi oktatásba — és a cikkíró úr szerint — e miatt nem jut majd idő a vallastanitásra." Sőt még ezeket a szegény tárgyakat is megsajnálja, hogy majd a magyar nyelv miatt ezekre sem jut lietenkint egy fél óra sem. Hiszen lia betű szerirt vennők azt az ominózus 13. §-t, akkor igaza volna ?, cikkíró úrnak, de , a betű öli" Sem az anyanyelvet, sem pedig a magyar nyelvet külön tárgyként tanitani nemcsak nem kell, de nem is szabad, hiszen az elemi iskolában nem képezünk nyelvészeket, vagyis nem tanítunk nyelvfilozófiát, hanem tanítunk magyarul vagy anyanyelven helyesen beszélni. A beszédhez pedig tárgy is kell. Nos hát osszuk fel azt a sok tárgyat a két nyelv között, akkor lesz _ mindenre elég időnk, lévén igy már csak 13 tárgyunk. Vegyünk alapul egy osztatlan iskolát "-heti 30 órával. Magyar nyelven tanítjuk majd pl. a következő tárgyakat: 1. Beszéd- és értelemgyakorlatv-k 2 óra, 2. Mennyiségtan 6 óra. 3. Természetrajz és 4. Természetien '2 óra. 5. Ének 2 óra. 6. Gazdaság 1 óra. 7. Testgyakorlás fél óra. Olvasás 2 óra, összesen 14 óra. Anyanyelven : 8. Földrajz 3 óra. 9. Történelem és 10. alkotmánytan 2 óra. Olvasás 4 óra, összesen 9 óra. A (11) rajzot és (12) a kézimunkát mint csendes foglalkozást tanítjuk. Maradna (13) vallástanitásra hetenkint 7 óra. Ebből a 7 órából az egyházi énektanításra elég 2 külön féi óra, mert hiszen régi jó szokás szerint ev. iskoláinkban minden tanitás énekkel kezdődik és végződik. Marad tehát tisztán vallásra 6 óra s ennél többet egy osztatlan iskolában sem fordítottak eddig seil Hátha még — a mint cikkíró úr egy helyen megjegyzi — a legtöbb tárgyat olvasókönyv alapján tanitanók. Ezek rideg számok, de a^t is tudja minden pedagógus, hogy a valláson kivül niiuden tárgynál van alkalom, ha nem is speciab'ter felekezeti, de mindenesetre legalább általános vallás-erkölcsi érzelmek keltédére, vagyis minden tárgy alkalmas a vallástan támogatására. Az egyházi cél tehát eléretik és eléretik - tessék megkérdezni a kiskőrösi, nyíregyházi, csabai, pincédi, szarvasi stb. tanítóktól — a másik kettő is. Osztott iskolánál természetesen még kedvezőbb lesz az állapot és igy megmarad sértetlenül az országnak az a bizonyos talpköve is. A következőkben a tanitó felett sajnálkozik. Két gazdája lesz, meg aztán vannak tehetségtelen gyermekek is, s törvény pedig nem rendel tölcsért, a melyen keresztül megtölthetné a fejüket tudománynyal és igy majd nem felelhet meg feladatának. Hogy igenis megfelelhet feladatának minden tekintetben, azt, azt hiszem a fentebbiekben bebizonyítottam, a tehetségtelen gyermekekért pedig eddig sem bántotta senki a tanítót, ezután sem fogja. Két gazdája pedig nem lesz, mert a világi hatóság csak