Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VI. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Tanárok és tanítók községi adó alóli felmentése tárgyában - Italmérési üzeletek vásár- és ünnepnapokon zárva tartása tárgyában

wormsi főegvli'ázi tanácsos a keresztvénsé^ről és a művészetről, Hanginger rostocki tanár az evan­géliumról és a modern emberről és Stange greifs­waldi tanár a szent lélekben való bitéről. íme ilyen a belmissiói munkásság német ev. testvéreink­nél. Eperjes. Dr. S\lávik Mátyás. Irodalom. Ajánlat. A Luthertársaság unszolására hivata­los közlöny kiadása van tervbe véve. Fenntartom régi meggyőződésemet, hogy olyan lapot, a melyik • cikkeket is ad ki, tehát a napi renden levő, vita tárgyát képezhető kérdésekhez irányadó módon szól hozzá, kiadni nem lehet hivatalos cég alatt, mert hiszen lapkiadás nem feladata az egyháznak nincs is közege szerkesztőt választani, a szerkesz­tőnek a vitás kérdésekben irányt szabni; nincs is joga a vitás kérdésekben előre hivatalos vélemény gyanánt tüntetni fel valamely nézetet, nincs joga ilyen lap járatását kötelezővé tenni. Azon ügyekre nézve azonban, amik kizárólag hivatalosak, (körle­velek, rendeletek) bajos és némileg fölösleges kü­lön lapot kiadni, de lehetséges. Minthogy régeb­ben is engem akart megbízni a Luthertársaság a tervezett lap szerkesztésével és én magam is tet­tem akkor ajánlatot a püspök uraknak: ime meg­újítom ajánlatomat a hivatalos közlönyre nézve. A szerkesztésért nem kérek semmi tiszteletdíjat, csak a kiadás költségeinek megtérítését kérem a kerü­letektől. A püspök urak állapítsák meg tehát a lap alakját, terjedelmét, a hivatalos közlemények kia­dásának módját: bármikor megkezdhetjük a hiva­talos közlöny szerkesztését. Orosházán, 1904. dec, 21. Veres József. Előfizetési felhivás. „A\ apostolok cselekedetei­ről irott könyv"-ről hazai theológiai irodalmunkban int':- nem jelent meg nagyobb munka. Ez uj-szö­\et-M i nal behatóbb, mélyebb vizsgálására s ta­nulmányozására a biblia kritika hivei nem fordi­totlak oly nagy gondot, mit amilyet fontosságánál, benső ériékénéi togva joggal megérdemelt volna. Pedi.u az őskeresztvénség történetének megírásá­nál ez nagybecsű, nagyfontosságú okmány, mert l'ál levelei mellett elsőrangú forrásúi szolgál. E kony\ által támasztott problémák megfejtése körül azonban az utóbbi időben mind sűrűbben sereg­lenek az igazságkeresők. Közéjük lépek hát sze­rény igényű munkámmal én is s megkísérlem e szerfelelt értékes új-szövetségi könyvet irodalom­történeti szempontból megvizsgálni s a problémá­kat. melyek e könyv vizsgálása s tanulmányozása alkalmával felmerüllek, a sajat lelkem ítélőszéke előtt megfejteni. Hogy - egy vagy más tekintet­ben — mások által is elfogadható eredinénnyel-é ? — azl majd a szak-birálat togja megállapítani. Mun­kám szakaszai a következők: 1. Az Ap. Csel. ada­tainak történeti hitelessége. 2. Célja. 3. Forrásai. 4. Szerzője, szereztetési ideje és helye. 5. Kétféle szö­vege. 6. Adatainak chronológiai meghatározás i. — Függelékül ismertetem a magyar theológusoknak az Ap. Csel.-ről alkotott felfogásait. Munkám terje­delme 10 iv lesz. Megjelen december végén. Előfi­zetési ára 2 (kettő) korona 40 fill., mely összeget szíveskedjenek a mélyen tisztelt megrendelők 1905­január l-ig címemre elküldeni. Kelt Sárospatak, 1904. december hó. Harsányt István, theológiai ma­gán- és főgynm. vallástanár. Az „Egyetértés" ez idei karácson vi száma úgy terjedelemre, mint tartalomra nemcsak a hazai, de bízvást mondhatni, a világsajtó egyik feltűnően szenzátiós eseménye lesz. Ezen rendkívüli számnak melylyel már fo^'nlkoznak legjobb erőink, nemcsak jelen mozgalmas politikai életünket fogja luven fel­tárni hanem különösen szépirodalmi részében lesz gazdag elannyira, hogy abban minden irodalomba­rát nemes élvezetet fog találhatni. Jó előre felhívjuk erre a magyar uri közönség figyelmét. „Egyetértés" kiadóhivatala Budapest, IV., Vármegye-utca 11. — Előfizetési árak : negyedévre 10 kor., 1 hóra 3 60 kor. Kedvezményes ár: állami tisztviselők, papok, tanárok, jegyzők részére negyedévi 7 kor. 1 hóra 2.40 korona. Tudnivalók „Valamennyi vármegye és városi törvényha­tóság első tisztviselőjének és Budapest főkapitányá­nak. Az italmérési üzleteknek vasárnap és ünnep­napokon részben egész napon át, részben csupán az istentiszteletek alatt való zárvatartása iránt né­mely törvényhatóság részéről hozzám, illetve a képviselőházhoz intézett és hozzám áttett felterjesz­tések alkalmából kijelentem, hogy az összes ital­mérési üzleteknek vasárnap és ünnepnapokon való köteles zárvatartását elrendelőnek nem tartom, mert a munkásosztály egyedül csak a vasár- és ünnepnapokat fordíthatja pihenésre, szórakozásra s így az italmérési üzleteknek épp az étkezés ideje alatt való zárvatartása, magának a fogyasztó kö­zönség érdekeivel sem lenne összeegyeztethető. Minthogy azonban a hozzám tett jelentésekből ar­ról értesültem, hogy az állami italmérési jövedék­ről szóló 1899. évi XXV. t.-c. 37. §-a alapján az ital mérésnél és italelárusitásuál követendő egész­ségügyi rendszabályok és az azok áthágására ki­szabandó büntetések, Valamint a rendőri és az or­vosrendőri felügyelet 'gyakorlása tárgyában még 1899. évi december hó 2-án 78543 szám alatt kia­dott itteni körrendelet 14. §-a 3-ik bekezdésében foglalt azon rendőri rendelkezés, hogy istenitis\te­letek es körmenetek alkalmával a templomok köte­lében, illetve körmenetek elvonulása helyén levő korcsmák és pálinkamérések a^ istentiszteletek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom