Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Kemenesaljai egyhm.
magyar erangelikus egyházunknak. Adja isten, hogy úgy legyen ! Abaujszántón, 1904. Czékus László lelkész. BelföldPüspöki látogatás a kernenesaljai egyházmegyében. (Folytatás.) Az isteni tisztelet alkalmával itt is tartatott oflertorium a kőszegi leány nevelő intézett javára, mely 17 kor. 49 fillért eredményezett. Az egyházi beszéd alapigéje: Ap. csel. lOf 33 r. — beosztása pedig a következő volt : „Milyen legyen mindenkor a mi templomi összejövetelünk ?" 1.) A hívásra jelenj „k meg mindnyájan rendes időben. 2.) Áhítatos érzelmekkel halgassulc Isten igéjét. Püspök ni' viszont arról szóllott szivet-lelket elragadóan, hogy az embernek feladata megigazulás és Istennel való békesség. Az egyházlátogatás végeztével a gyülekezet erélyes felügyelője köszönte meg püspök urnák az egyházközség érdekében tannsitott fáradozását, ki azon óhajtással, hogy fakadjon áldás jövőben is a gyülekezet lelkes vezetői működésének nyomán, — áhítatos imával a gyűlést bezárta, — mire a nagyszámú közönség az imaszerű „Hymnus" hangjai mellett kivonult a templomból. Innen a kis-celli indóházhoz hajtatott, hogy az esperesség Zalamegyében fekvő gyülekezeteibe utazzék. Másnap már jókor reggel kocsira ült püspök ur, hagy még aznap Zala-Szt. Gróthra, Zala-Istvándra s ismét vasúton P. Szt. Lászlóra is eljuthasson. Z, Szt. Gróth határánál szépszámú tisztelgők körében, — kik lelekezeti külömbség nélkül jelentek meg, a város birája üdvözölte püspök urat, aki meleg hangon köszönte meg a város különböző felekezetű lakossai egyetértéséről tanúskodó fogadtatást. Megérkezés után püspök ur haladék nélkül a csinos imaházba vonult az ünneplő hivekkel együtt, buzdítván a híveket Krisztus nyomdokán való haladásra, Isten dicsőítésére, a felebaráti szeretet nagy parancsának teljesítésére. Felolvastatván a gyülekezet története, a „kérdőpontok" tárgyalása következett mely oly vonzó képet tárt elénk, hogy annak szemlélése közben forró hállára dobbant a sziv az isteni kegyelem iránt, mely az Urnák e kicsiny, de hű nyáját annyi akadály között megsegítette. Szűcs Imre ev. hitoktató odaadó buzgalommal gondozza az anyaegyháztól távol eső leánygyülekezetet s azért főt. püspök úr őszinte elismerését fejezte ki neki egyúttal arra kérve, miszerint a buzgóságban ne lankadjon meg a jövőben sem, hogy majd elmondhassa : ,,Ime itt vannak Atyám ! kiket reám biztál, egy is azok közül el nem veszet," és azt óhajtva, hogy a hivek hálája, szeretete legyen fáradozásaiért legszebb jutalma. Örömét nyilvánitá püspök ur a nőegylet áldásos munkálkodása felett is. Útját Z. Istoánd felé folytatta innen a püspök. Megérkezése után azonnal kezdetét vette az istenitesztelet d. u, 1 órakor. Az ezt követő közgyűlésen a gyülekezet történetének felolvasása, miután az már évekkel előbb kinyomatott, mellőztetett. Az abban foglaltak kiegészítéséül felemlíthető, hogy a gyülekezet 1899-ben templomát megnagyobbittatta, uj orgonát, padokat stb. szerzett több mint 8 ezer korona költséggel — 1902-ben pedig a lelkészlak ujjú alakiitatott 3200 korona kiadással. Mindez arról tanúskodik, hogy a gyülekezet körében a hitélet élénken lüktet — e mellett anyagi ügyei is a legjobb rendben vannak. Van 3280 kor. tőkéje s 2000 kor. alapítványa. Úgy ezt, valamint a -gyülekezet azon áldozatkészségét, hogy a szegény gyermekek helyett a tandijat megfizeti, főt, püspök úr örvendetes tudomásul vette s miután Isten áldásának óhajtásával a gyűlést befejezte az egyházlátogatás a hivek buzgó énekével itt is véget ért. Ebéd után a szepetki állomáson szálltunk fel a vonatra, hogy a Puszta-S\t-Lás\lóva egybehívott őszi lelkészi értekezleten s az ugyanott tartandó templomszentelési ünnepélyen jelen lehessünk. Nagy elismerés illeti meg a Tarányi családot, mert ámbár róm. kath., a puszla-szt.-lászlói gyülekezettel számtalanszor éreztette jóindulatát. Ezúttal is, amint arról értesült, hogy főt. püspök úr egyházlátogatási kőrútjában P.-Rzt.-Lászlóra jön, a legnagyobb készséggel ajánlotta fel vendégszeretetét. Megható ez áldozatkészség, melyet e kicsiny egyházközség újabban felmutatott. Lelkészlakát cseréptetőre vetette, új iskolát s tanitólakot emelt, a püspöki látogatásra harangokat szerzett, templomát renováltatta, új padokat csináltatott s azokat, valamint a templomot befestette stb. s mindezt aránylag rövid idő alatt. A csekély számú gyülekezet örömét csak fokozhatta azon körülmény, hogy közel s távolról számosan jelentek meg, hogy örömünnepén részt vegyenek. A templomszentelési ünnepély után az egyházlátogatási közgyűlés tartatott meg, mely alkalommal először is a lelkész olvasta fel a gyülekezet történetét. A mult hű rajza a gyülekezet buzgóságát örökíti meg, mely az akadályokon mindig győzött s biztat a remény, hogy Isten segedelmével s e testvéri szeretet részvétével a jövőben is győzni fog minden nehézségen. A ,,kérdő pontok" tárgyalásánál ajánlotta püspök úr a házi isteni tisztelet gyakorlását, lelkészi napló beszerzését, s ezt Bakó Gyula földbirtokos úr azonnal meg is igérte, továbbá, hogy a nők is lépjenek az egyház szolgálatába nőegylet megalapításával stb.