Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Mohácsy Lajos. Az új népoktatási törvényjavaslat hibái

Huszonkettedik évfolyam. 49. szám. Orosháza, 1904. december 8-án Előfizetés dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. *-•©•+ Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija : Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . . 8 ., i Negyed oldal • 4 „ j Nyolczad oldal 2 „ Az új népoktatási törvényjavaslat hibái. Lapunk hasábjain már több, szakavatott egyén to'.Hból eredt cikk jelent m^g, mely dr. Ber^evic^y kultuszministernek a népoktatás reforniálását célzó törvényjavaslatával foglalkozik. Hörk érdekes cikke eredeti törvényjavaslat szövegét veszi vizsgálat alá s erről az elismerés és dicséret hangján szól. Sinkó, a soproni tanitóképzőint. derék, agilis ta­nára, különben egykor szintén eperjesi tanár — már a javaslat módosításait is ismerve, veszi éles bonc­kés alá az egész reform-javaslatot és a szakember ügyes reperálásának az lesz az eredménye, hogy ő már több hibát fedez fel az elaboratumban és azt az egykori szintén eperjesi tanárnak szemtől-szembe meg is mondja, bátran de kellő reverenciával. És ez érthető is, mert ez a harmadik eperjesi tanár bizony most: magyar kultusminister. Hanem azért az a bonckés még is csak kés és êtes. És ez elis­merésre méltó. Mind a mellett csodálkozom, hogy Sinkó a ki oly ügyesen és kiméletesen tud operálni és a kinek éles tekintete az előnyök mellett a hibákat is oly gyorsan felismerte, egy két kisebb baj mellett kü­lönösen egy nagy és igen komoly veszedelmet tartarima^ó hibát nem vett észre. Pedig ezt már ismernie kellett, mert cikke mar a módosított tör­vényjavaslat szakaszait birálgatja. Csudálom és nem értein, hogy ez az egy baj, a mely pedig igen ko­moly és éppen a mi szegény protestáns tanítóinkat fenyegeti — kikerülte az ő éles tekintetét, figyelmét. Mert liehet véleményeltérés köztünk egyik­másik kisebb jelentőségű szakasz hordereje, üdvös vagy kevésbbé üdvös hatása felett, de biztosan állí­tom, hogy ebben az egyben — egy akaraton va­gyunk. Sinkó például „üdvös újításnak" mondja azt, hogy a rossz tanuló gyermek, ha a 6 év alatt nem tudta elsajátítani a szükséges ismereteket — bünte­tésből még egy évre kötelezhető lesz a mindennapi iskolára. Persze Sinkó itt elméleti pedagógus. Ideális tanitó. Hej de jöjjön csak igy a falura — majd meglátja, hogy ezt a §-t ott az íróasztal mellett ideá'ii gondolkozással könnyű megszerkeszteni, de az életbe átvinni, ott megvalósítani — absurdum. Mert kikre vonatkozik ez a szakasz? Vagy az olyanokra, a kik hülyék s ezért nem vitték semmire se a G év alatt, vagy pedig azokra, a kik hanyag iskolába járás miatt, — későn novemberben jönnek be s ko­rán május elején kimaradnak — nem sajátították el kellőleg a legszükségesebb tudni valókat. No mir most kérdem van-e rátió ebben a szakaszban ? Váj­jon az a bamba, hülye abban a pótévben megta­nulja a 6 év veszteségét? Nem, mert a 7-ik évben is hülye. Vagy azt hiszi talán az a lusta, iskola­kerülő gyermek — legtöbbször szegény szülők gyer­meke — a pótévben megjavul? Nem gondolnám. Euyet azonban előre is megjósolhatok. Azt, hogy ha az ilyen gyermeket bekényszeritjük műiden nap az iskolába — ezzel a szegény szülőre iszonyú csapást mérünk, mert 13 éves fiát, kit már ostorosnak, gu­lyásnak szegődtetne — elvesszük tőle s vele meg­fosztjuk attól a kis keresettől. Ezzel aztán legbiz­tosabban ránk zúdítjuk a szegény szülőket, a kikre már az is elég csapás, hogy különben erős testű s igy munkára alkalmas fiuk — gyenge esííl, tanulni nem tudó. Én tehát éppen nem tudok lelkesülni ezen az újításon. De hibának tartom azt a §-t is, a melyik meg­engedi, hogy a 10 éves gyermekek tanítása a szor­gos munkaidőben vagy a reggeli órákra, vagy a hét nek két napjára vonassák össze (12. §.) Feltétlenül elitélem azt a szakaszt is, a melyik az ismétlő ok­tatás teljesítését a szegény tanítóktól — ingyen várja. De mondom ez mind kicsinyes és meglehetősen másodrendű kérdés. Ezekben lehet köztünk vélemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom