Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - M. M. M. Az új iskolai törvényjavaslat ág. hitv. ev. egyházunk szempontjából

Huszonkettedik évfolyam. " .7. szám. Orosháza, I90>4. november 24-én Előfizetés dija : Egész évre . 12 kor. 1 Félévre . . • 6 „ 1 Negyedévre . • 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő : Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija : Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . • 8 -, i Negyed oldal • 4 „ ! Nyolczad oldal 2 „ Az uj iskolai törvényjavaslat ág', hitv. ev. egyházunk szempontjából. Felszól ittatván, adnám elő véleményemet az uj iskolai törvényjavaslatról, azt a hövetkezőkben aka­rom megkísér leni. Mindenek előtt néhány általános megjegyzést kell előre bocsátanom. A mi ág. hitv. ev. egyházunk és a magyar állam érdeke, nem képzelt, de igazi érdeke egy és ugyanaz volt s az ma is. Az állam igazi érdeke az, hogy polgárai külön-kii'ön és ösz­szesen becsületes, hű, hazaszerető, törvényeket tisz­telő, kötelességeiket teljesitő, áldozatkész és minden körülmények közt megbízható emberek legyenek, fent és alant, a kormán)zók és a kormányzottak. S mi­dőn ág. liitv. ev. egyházunk a puszta földin túl emelkedik s magasabbra törekszik ugyan, mégis minden tanításával, cselekedetével, életpéldával szol­gái s intézményei részéről, szóval egész igyekezeté­vel epén azt akarja elérni az emberekkel e földön, a mi a földi haza, vagy a mint azt ez idő szerint nevezni szeretik, az állam boldogulására, biztosítá­sára és felvirágzására szolgál. Hogy ezen cél eléres­sék, a természetétől fogva önző embert már gyermek­korában kell ezen cél felé irányítani és eztn célra igyekvő befolyás alatt tartani. Es hogy ezen befo­lyás érvényesülhessen, arra szolgálnak az oktató és nevelő intézetek, az iskolák a legalsóbb fokozattól a legfelsőbbig. Ezeknek berendezése s vezetése nagy fontosságú. Valamennyi ily intézménynek az alapját az úgynevezett elemi iskola képezi. S itt különösen $ erről van szó. A mint ismeretes, hazánkban az állami kor­mányz it ezen goudot a legújabb időkig az egyházak vállán hagyta. S a történelem bizonysága szerint nem kellett azt megbánnia; nem kellett megbannia különösen a mi ág. hitv. egyházunk ebbeli műkö­dését Egyházunk oktató s nevelő intézetei szolgál­ván saját egyházi érdekeiknek, mindenkor híven, a legjobb tudással és akarattal szolgáltak a földi haza igazi érdekeinek is. A viszonyok változtak; az állam is felismerte ebbeli kötelességét. Kimondatván az ál­talános tankötelezettség, a fennálló intézetek elég­teleneknek bizonyultak. Egyházunk meghozott min­den áldozatot, hogy a maga kebelében ezen követel­ménynek is megfelelhessen ; de nem rendelkezvén anyagi erőkkel, nem felelhetett meg teljes mérték­ben. S az állam is magára vállalta ezen feladat egy részét. Mik ép és mily irányban tette azt. az sze­münk előtt \an. Emelkedtek községi, állami iskolák, a melyek­ben az állam közvetlen vezetése s felügyelete alatt történt az oktatás, folyt a népnevelés munkája és folyik máig. Ezen iskolák mint közösek, nem tart­hatták meg a felekezeti jelleget; s az, a 1111 a ne­velés ezen fukán a legfőbb : a vallásban való okta­tás és nevelés ezen iskolákban hátiéi be s 'orult. Nem csak ez; a felekezeti iskolák is az állami fel­ügyelet alá kerültek, az állami tantervhez alkalmaz­kodtak s az egyház befolyása lépésről-lépésre szű­kebbre szoríttatott. Az oktatás inkább értelmi, ész­beli tanítássá lett, a tudásra fektettetett a hang­súly s itt is inkább az ezen világra vonatkozó is­meretek foglalták el az első helyet. Hogy vájjon ezen változás az államra és egjházra előnyös, áldá­sos volt-e, ahhoz igen sók kétség fér. A jelen bizony­ságul szolgál. A mostani nemzedék nagyobb- részé­ben már az uj iskolai rendszer neveitje. S vájjon milyen állapotot teremtett azon időkhöz viszonyítva, a mikor még az oktatás az egyház kezében volt ? A különbség szembeszökő. A tudás kétségtelenül nagyobb terjedelmet nyert ; de vájjon ezzel párhuza­mosan haladt-e a szivnemesités. a jellemképzés ? Váj­jon elterjedt-e a becsületesség, tisztult-e az erkölcsi­ség, szilárdult-e a megbízhatóság, növekedett-e az áldozatkészség és mélyült-e a hazaszeretet? És hol

Next

/
Oldalképek
Tartalom