Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VIII. Temető - Chabada József[23 - Csiskó János

mint bánvaőr tartézkodott, liol János fia 1811, ja­nuár 24-én született, A szülők 1845-ben ismét visz­szaköltöztek Dobsinára és íiok ott végezte elemi iskoláit. A gimnasiumot Rozsnyón járta; 1861-től Eperjesen tanulta a bölcsészeti és theologiai tudo­mányokat és tanítványa volt a nagytudornányu Illa­vacsék, Tillisch és Sahranz tanároknak, utóbbi a mostani budapesti ev. lelkész. A theológiai szakvizs­gálatot, az akkor úgynevezett candidaticumot 1864­ben a nagyhírű Máday Károly superindentendes előtt "tette Je Rozsnyón és az év őszén a jenai egye­temre ment theol. tonitványainak folytatása végett. Itt két szemeszteren at hallgatta Fischer Kun ótól, a heideldergi mai nagy bölcselettörténeti írótól a a bölcseletet és német irodalmat (Eaust magyará­zatát). Ilase Károlytól, a klasszikus történetíró és polemikustól az egyháztörténelmet és Jézus életét, Rückertől, a hires höltőirótól és Grimmtől Pál apos­tol leveleinek magyarázatát. Jenai egyetemi tartóz­kodásáról és tanárairól mindenkor a legynagyobb tisztelettel és hálával emlékezett meg ; legnagyobb hatással volt reá Hase és Fischer, kiknek nemes szabadelvüségét a theol. és bölcsészeti kérdések megítélésében mindvégig megtartotta s a szószéken és az életben vallotta és érvényeesitette. Jenából hazakerülvén, próbaszónoklat alapján 1865. október havában megválasztatott a kassai magyár-német egyház lelkészévé Szoipkó Márton lelkész mellé és Máday superintendens által felavatva, megkezdte segédtelkészi működését. Majd 1868-ban Szopkó helyébe rendes lelkésznek választatott, mely polcon majd 4 évtizeden át működvén, a kassai egyházat a hazai mintaegyházak sorába emelte. Tisztelte, be­csülte őt a hivők serege, a város közönsége ; sze­rették barátjai és a testvéregyházak papjai. Azonban a békés és elégedett állapotnak vé­gett vetett ezelőtt 10 évvel egy szélhüdési roham, mely erős szervezetét megtámadta és aláásta. Hely­reállott ugyan látszólag, de régi egészségét nem nyerte vissza többé. Az évek során a rohamok még kétszer ismédlődtek, bár elég ió kimenetellel, de a negyedik roham végzetessé vált és 1904, aug. 15-én cl. e. háromnegyed 11 órakor kioltotta életét a még alig 64 éves férfiúnak. A hálás egyházközség nagyja-apraja megjelent a szerelet lelkipásztor végtisztességén, mely aug. 17-én d. u. fél 5 órakor impozáns módon ment végbe. Jelen voltak a város, vármegye, egyházak, tanintézetek, hivatalok nagyszámú képviselői, a vi­déki egyházak kiküldöttei, lelkészei. Eljött ritka hű­ségű főpásztora t'-s barátja Zelenka Pál püspök is, hogy megadja neki az utolsó kíséretet. Pihenjen békén ! Áldott legyen a föld, hol csendes sirálmát alussza ! Áldott maradjon emléke hivei között örökké, mint áldott volt működése egyházban, izkólában ! Palyázati hirdetmény. Udvarhely vármegyében Zsombor köz­ségében, az ev. luther. lelkészi állas üresedésbe jött, (869 ev. luth, lélek száma — törzsfizetése 1800 korona.) Ezen állásnak betöltésére ezennel f. é. november hó 27-ig pályázat hiidetik. Teljesen felszerelt kérvények az ev. luth, kerületi esperesi hivatalhoz Lenineken, up lietyben küldendők. no. 2-2 A kőhalmi ev. lutli, területi konzistorium. Pályázat. A pestmegyei ág. h. ev. esperességhez tartozó rákoskeresztúri egyház lelkészi állomására, melynek javadalma tisztességes lakás, terjedelmes házikert, stúiák, offertoriumok, 588 korona alapít­vány évi kamata, hivatalos ügyekben és a tüzelő anyagnak a paplak udvarára szállításához szüksé­ges fogatok, a lelkész használatába utalt földek ál­lami adója és e félék, a mennyiben azokat az egy­ház fizeti és a mi fő, 1837 korona az egyház és a politikái község pénztárából negyedévenként előre és 41 kataszirális hold és 790 négyszögöl kőröstói és 1 katasztrális hold és 800 négyszögöl rózsahegyi dülőbeli íöldek haszonélvezete, melyek műveltetése azonban a lelkész dolga, özvegyi segély 400 koro­nás alapítvány címén, melyet mindig az előbbi lel­kész özvegye és árvája élvez, ha ugyan van ilyen. A lelkész kötelességei a rendeseken kivül az, hogy egymás után következő két vasárnapon né­met és lót vagyis kettős nyelvű istentiszteletet és prédikációt tart, a harmadik vasárnap, illetve ün­nepnapon pedig magyar nyelven tart istentiszteletet, illetve prédikációt. A lenti javadalomért köteles a lelkész a vizsga alkalmával megjelent hivatalos egyéneket, mint az egyház vendégeit saját költsé­gén ellátni és köteles az űrVacsoráhz mindenkor szükséges bort is sajátjából kiszolgáltatni. Jelentkezni ke'.l alulírott főesperesnél novem­ber 24-ig. Czegléd, 1904. november 2. Baniczky Lajos, Török Jczsef f esp. főfelügyelő. 114—2—2 főesperes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom