Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Szenes Mihály

tásával elvállalt akkor, midőn egyfelől rendelkezve arról, hogy az összes bevett vallásfelekezetek kö­zötti jogegyenlőség és viszonosság biztosittassék, addig kimondotta azt is, hogy egyes vallásfeleke­zetek egyházi és iskolai terhét hordozni fogja. De ez természetes is, mert az államszervezet mai kialakulásában a felekezetektől sok olyan te­endők elvégzését követeli meg, melyek szorosan véve állami teendők volnának és ha ezeknek átt ruliázásával az egyes felekezetektől közremüködés­vesz igénybe, természetes, hogy azért kárpótlást is nyújtani kötelessége. Elsősorban talán éppen ezen kérdés rendezése érdekéből az egyházkerüle­tek és a konvent áítal előkészített törvénytervezet­nek az adózásra vonatkozó része kell, hogy a fő­tiszteletü és méltóságos .zsinat foglalkoztatásának tárgyát képezze és ezzel sürgősen lehetővé tegye, hogy az egyetemes egyházunk es a kormány kö­zött a XX, t.-c. végrehajtása, illetőleg az annak szem előtt tartásával egyházunk segélyezése érde­kéből megindult targyalások mielőbb megoldásra vezessenek. Az állam kötelességet teljesít, midőn az 1848-ik évi XX. t.-c.-ben foglalt Ígéret beváltásá­val az egyházi alkalmazottakat megillető javadal­mazásnak lehetőségét biztosítja, intézményeink és intézeteinknek a kor színvonalán való tartását elő­segíti és az elviselhetetlen terhek súlyát hiveink válláról leveszi". Értesítés és kérelem, A Luther-Társaság iro_ dalmi szakbizottságának tankönyvi albizottsága f. évi nov. hó 10-én Budapesten megalakult. Elnö­kül Hörk Józsefet, jegyzőül (és intézőül) pedig : Mafia Vilmos társasági titkárt választotta. Az ülés a megalakulás után arról is tanácskozott, hogy a munkát, miképen kelljen megkezdeni s ezen cél­ból azt az utasítást adta az újon választott elnök­nek és jegyzőnek, hogy a tankönyvi albizottság ügyrendjét és lehetőleg munkaprogrammját is ál­lítsák össze és a legközelebbi rendes évi ülésen mutassák be. Ebből folyólag első sorban az albi­zottság tagjait, nevezetesen a következő urakat : 1. Bierbrunner Gusztáv. 2. Adorján Ferencz. 3. Veres József, 2. Bachát Dániel, 5. Bereczky Sándor, 6. Korén Pál, 7. Kap y Gyula és 8. Stromp László urakat és azután minden érdeklődőt, különösen azon lelkész és tanár urakat, a kik a tankönyvi irodalomban közreműködni kívánnak, tisztelettel kérem : méltóztassanak az ügyrendre és a munka­program inra vonatkozó nézeteikét velem s illetve Majba Vilmos jegyző úrral közölni, hogy úgy a munkakezdeten lehető korán túlesvén, beletoly­hassunk a nagy ----- meggyőződésein szerint — egy­házunkra és társaságunkra áldásos, hasznos mun­kálkodásba. — Márt nézelem szerint ezen albizott­ságnak kell lennie az ág. hitv. ev. iskolák kéziköny­vei — kiadójának. Kérni fogjuk a püspök urakat hogy a kerületek iskolai hatóságait, lelkészeit és ta­nárait, tanítóit szólítsák fel, hogy ezen szándékunk­ban támogassanak. Semmiféle tankönyvet szigorú, lelkiismeretes szakbi^álaf. és felülbirálat nélkül ki­adni, vagy terjeszteni, ajánlani nem fogunk s a mit elfogadunk, — a hol kell — a közoktatásügyi miniszter által approbáltatjuk. Első sorban egyhá­zunk és a tudományosság, illetőleg az iskola ér­dekei állván szemünk előtt, — a mely tárgyra egyáltalában nincs ev. szellemű tankönyvünk — olyanra felhívjuk az írók figyelmét ; de meglévő és egyházilag és paedagógiailag kifogásolható — hasz­nálatban levő kézikönyvek helyett behozandó új könyvekről is gondoskodni fogunk. Mindezt azon­ban most részletezni nem akarom, a. munka-prog­ranim és az ügyrend majd nyújtanak bő felvilágo­sítást ; most elég legyen megjegyeznem, hogy a prívátthaszonra törekvő magánvállalatok helyébe a Luther-Társaság hasznára váló társasági ev. tan­könyv kiadv-vállalatot akarunk teremteni, megho­nosítani, s ehhez kérjük illetékes hitsorsosaink szellemi, erkölcsi támogatását ! Pozsony, 1904. nov. 13-án. Hörk József, a tankönyvi albizottság elnöke. Theol. tanári vizsgát tett az egyet, közgylés alkalmával két jónevü fiatal lelkésztestvérünk ; az egyik BÍatnic\ky Pál zólyomi, a másik Pröhle Ká­roly laj ta uj falusi lelkész. írásbeli tételeik a követ­kezők voltak : az előbbinek 1. , A belmissió ügye Magyarországon". 2. „A reformátió hatása a paeda­gógiára." az utóbbi 1. „A keresztyén hittan alap­elvei és főtulajdonságai", 2. „A főiskolai rendsze­res theol. seminarittmok feladata és módszere'- — c. tételeket dolgozta ki. Lelkész beiktatás. Meg a múlt hónap tolyajnán iktatta be hivatalába Székely Gyula nagylomnici (Szepes m.) főesperes, Lipták topporci és Hajts kislomnici lelkészek segédlete mellett a hollólom­nici lelkészi hivatalba az egyházközség újonnan választott lelkipásztorát : Ritter Istvánt. Az egyház­községnek majd háromnegyed éven keresztül, előbbi tanítójának halála és lelkészének eltávozása folytán nem volt sem tanítója, sem pedig leikésze, annál öröm teljesebb volt tehát a beiktatás ünne­pélye a hívekre, akik tőlük telhetőleg minden meg­tettek, hogy új pásztoruk körükben jól érezze ma­gát. Isten áldása legyen a hívekkel és lelkészükkel! Aranykönyv. A kondorosi uj templom belső berendezésére ujabban adakoztak: Déiczv Péterné 200 koronát; Kondacs Jánosné és leánya Glózik Jánosné 140 k. és Szenes Mihály 10 koronát; utób­biak adományaikat a templom-csillárra adták. A templom felszentelésére szóló meghívást lapunk más helyen hozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom