Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Szepesmegyei lelkészi egyesület
Véleményünk szerint a képzés terén az, hogy az állam a maga képzése mellett -- a melyet úgyis a felekezetek soha sein bocsáthatnának át az állam teljes rendelkezésébe — a felekezeti képzés jogát is meghagyná — mint pl. a felekezeti és magán iskolákat — s legfennebb ennek elismerését tenné függővé, vagy tanügyi vagy anyagi oldalról bizonyos feltételektől : a fél megoldásnál is rosszabb volna, mert az ellenségeskedés — ha még „versenyhnek kereszteltetnék is — kikerülhetetlen lenné s vagy egyik vagy másik oldalon megbőszülné magát. Másfelől világos, hogy a miként az egyházak nem mondanának le a minősítés jogáról lelkészeikkel szemben : úgy az állam képzése is a minősítésre való befolyás nélkül igen keveset érne. A kettőnek : a képzésnek és minősítésnek egyformán mindkét fél: állam és egyház befolyása alatt kellene állnia, hogy értéke legyen. Azonban ebben sem valami mixtum compositumot értek, a mely csak összeütközésre vezetne, hanem fokozatos együttes befolyást ugy, hogy a képzésre is, a minősítésre is ugy az állam, mint az illető egyház gyakorolhassa a maga érdekei szempontjából jogosult és megkívánható befolyását. Az államot a pap csak annyiból érdekelheti, hogy egyfelől megvan-e neki az az általános tudományos színvonalú képzettsége, melyet a nép valláserkölcsi vezéreinél meg kell kívánni, s a melyneK fontosságát maga az állam azon tényben elismeri, hogy a reá szorult lelkészeket állami támugatásában részesiti ; másfelől, hogy tudásukat és befolyásukat a magyar nemzeti állam érdekeiben érvényesítsék. Az egyháznak a papnál a\on felül (s nem annak ellenére vagy rovására) mély vallásos felekezeti egyházi tudatot és a megfelelő gyakorlati tevékenységre való arravalóságot is kell keresnie. Igy állván a dolog a tudományos theol, képzés az állam, a felekezeti tudat és gyakorlati képzés az egyház szorosabban vett érdeke s az ezekben való minősítés is e szerint kellene hogy megoszoljék egy az állam befolyása alatt álló tudományos theol. államvizsga s egy az egyház befolyása alatt álló felekezeti és gyakorlati lelkés\képesitó vizsgálat között. Csak a ki az elsőt sikeresen letette, jelentkezhetnék a másodikra s az állam senkit lelkésznek el nem ismerne az első, az egyházak senkit nem alkalmaznának lelkészül a második vizsga nélkül. Az állam a maga egyetemein nem felekezeti theol. fakultásokat állítana fel, hanem egy általános vallástudományi kart, a melyen az előadó tanárok menten minden egyházi befolyástól, tisztán csak tudományos arravalóságuk alapján beállítva a tanszabadság teljes érvényesülése mellett működnének, legfennebb a különböző tudományos irányzatok képviseletére párhuzamos tanszékekről is gondoskodnék. Itt gondoskodnia kellene egy összehasonlító vallástörténelmi, egy vallásbölcsészeti, két párhuzamos egyháztörténelmi, 2—3 szentkönyvek történelmi és exegetikai ismertetését munkáló s ezek segédtudományait kultiváló pár összesen 10—12 tanszékről, a melyek közt szerepelhetnének a kulturhistoria, nemzeti történet, egyházjog stb. E három éves cursus fölé — melynek végén volna leteendő a theol. államvizsga — rendezné be az illető egyház a maga továbbképző felekezeti oktatását a dogmatikával és ethikával s a gyakorlati theol. ágaival 2—3 rendes tanárral és megfelelő docensi személyzetfel 1V 2—2 évre. melynek végén volna leteendő a felekezeti lelkészképesitö viszgálat. Igy mind az állam, mind az egyházak megkapnák jogos részüket és befolyásukat az oly fontos lelkészképzésre, kölcsönösen respectálván egymás jogait és hatáskörét." Üzenetek. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk. M. N. Ön arra kíváncsi, miért olyan dühös Szeberényi L. Zs. a szerkesztőkre ? A felelet egyszerű : mert a szerkesztők őtet még bírálni is merik, sőt még néminemű gyarlóságokat is szólnak benne. Minthogy magam is szóltam már arról, hogy őtet hogyan ismerik otthon, Csabán, ide iktatom csabai napilap egy nyilatkozatát, a mely annyira kihozza Szeberényit a sodrából, hogy nem illetékes helyen adta meg reá igazságtalan válaszát. A nyilatkozat igy szól : „Köpcsészéket kérünk ! Válasz a csabai Lepsényinek. A Kossuth-gyalázó csabai pap, Szeberényi Lajos Zs. K. V. T. I, A. zokon vévén, — hogy a minap Veres József orsz. képviselő, Korén Pál, csal: ai lelkész és a „Pesti Hirlap"-róla szóló véleményét leközölni merészkedtünk, — egy, a nyilvánosság teljes kizárásával megjelenő s a közbiztonságot havonta egyszer veszélyeztető „Szemle" című szatinirozott csomagolópapírban, — a melynek telekukorikolásáért Szeberényi Lajos Zs. K. V. T. I. A. helyett egy tót Strohmann a felelős — nekünk ront és felénk köp. Teljesen értjük, ha Szeberényi Lajos Zs. K. V. T. 1. ii-nak fájdalmasak voltak a B. H. hasábjain megjelent dolgok, a mint értjük azt is, hagy azokra — saját külön gusztusa szerint rágalmakkal felel. Ez egyszer még — de most utoljára megtiszteljük hát ezt a kocsis-imitátort azzal, hogy válaszoljunk a firkájára és kijelentjük, hogy az, a ki ezt az újságot a „Szemle'" című skarmicli-alanyban „revolverlapnak'- minősítette : vagy hamis vádló, vagy olyan sajnálatraméltó teremtés, a ki babarci Schwartzer Ottó úr háza vendégekép fogja itthagyni ezt a „revolverlapokkal'tele földtekét. Ez a válaszunk a „Szemle'- című „sajtóhibában" megjelent köpésre, a mely ellen egyéb védekezést nem tudunk, mint hogy alázattal kérjük a hatóságot a köz nevében : lássa el a csalDai Kossuth-gyalázót köpcsészékkel és írja rá nagy betűkkel mindegyikre : „Ide köpj !" Nem tudom ezt a nyilatkozatot elég ,.szellemesnek'- találta-e Szeberényi L. Zs. ? A mit ellenem írtak, magán ügyemben, egyházi lapomban, illetéktelen helyen, minden apropos nélkül, tehát keresett rosszakarattal, azt kegyes volt „szellemesnek" Ítélni. Igaz hogy Szeberényi L. Zs. válasza sein volt erre semmivel sem szellemesebb, de még szelídebb sem, legkevésbbé paphoz és templomhoz, hírlapíróhoz méltó ! A milyen a mosdó, olyan a törülköző. Bizony romlik a világ, még egy Szeberényi L. Zs. előtt sem esik hasra bámultában és hódolattal az ofvan sem a .ki nem is püspök fia, nem is lehet püspök soha. — H. J. Szívesen. — B. P. Egyéb közlemény miatt maradt el eddig. — D. A. A jövő év első télére is előfizetett a most küldött összeggel.