Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Tabitha - Tiszai kerület

egyetemes érdeket képvisel, necsak a földrajzilag de a tényeknek megfelelőleg egyformán érdekelt mind a 4 egyházkerület aránylagosan járuljon azok fentartásához. Az egyházmegyék által az egyes részietek módosítására nézve felterjesztett javaslatokat az egyetemes közgyűlés által kikiildendő egyeztető bizottság elé Utalta a kerület. Általános érdeklődés közben tárgyaltatott a qsinattartás kérdése is, a tárgyalás eredményéül a következő határozati javaslat egyhangú elfogadásával : A Zsinattartás tárgyában egyházkerületünk részéről tett indítványt a mult évi egyetemes közgyűlés 99. pontjában hozott határozatával a napi rendről levette ugyan, — miután azonban időközben a kormány az 1848, évi XX. t. c. végrehajtása tárgyában azon nyif.atkozatot. tette, mely "szerint a kezdeményező lépés megtétele céljából bevárja az érdekelt felek nyilatkozatát, közegyházunk akaratának kifejezője pedig csakis a zsinat lehet, ugyanazért : tekintettel az állam és egyház közötti viszonyban 1901. óta beállott, nagy változásokra, az Egyházi Alkotmánynak sok tekintetben hézagos, hiányos intézkedéseire, melyeket szabályrendeletekkel pótolni nem lehet, tekintettel továbbá az ISIS. évi XX. t. c. életbe léptetése tárgyában szükséges előmunkálatokra, melyeknek fel kell ölelniöjp az egyházi adózás rendezését, lelkészek, tanárok, tanitók igazságos igényét, a vallástanitásnak nagyon is szügséges rendezését, a culturális és humanitárius intézményeknek állami segélylyel való biztosítását., tekintettel végül arra, hogy az ev. ref. egyház a maga igényeinek megállapítására már a íolvó évben tart zsinatot s ezt maga a közös emlékirat is s/.ükségeszek tartja: az egyházkerületi közgyűlés a zsinatnak mielőbbi összehívását kivánja. s felkéri az egyetemes közgyűlést miszerint a zsinattartást az Alkotmány 186. értelmében határozatikig mondja ki. Nem kisebb érdeklődéssel folyt le a\ 184S. XX. t.-c. végrehajtása körüli vita. A kerületi felügyelő nyilatkozása e tárgyban az ő fentközlött megnyitó beszédében foglaltatik. A püspök pedig, kinek talán széles e hazában a legnagyobb érdeme van abban, hogy ez a kérdés a inegérlelődéshez közeledő mai alakjában szőnyegre kerülhetett, inert hiszen tudvalevőleg az ő „igénytelen javaslatainak" ismeretessé télele hívta tel a közfigyelmet a protestantizmus égető anyagi bajaira: jelentésében szintén csak az eddig megtörtént tények, az „Emlékirat" elkészülte, a kormánynál átnyújtás és ott történt szívélyes fogadtatásának előadására szorítkozik. Ámde ugyancsak a püspök egyházkormányzói működésében nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy az evang. egyház közvéleményét e kérdéssel szemben folyton ébren tartsa. Püspök társaihoz intézett, nyomtatásban is megjelent levelében erőteljesen hangsúlyozza a lelkészi és tanári, tanitói fizetések rendezése, valamint az egyházi adóteher csökkentése szempontjából körvonalozandó követeléseinknek zsinatilag történendő megállapítása szükségét; az egyházi és állami adónak egymáshoz való aránylását feltüntető terjedelmes dolgozatában pedig bemutatja azt a kiáltó tényt, a mely szerint közel a gyülekezetek 3/

4 része egyházi adóban a stólad íjakon, tandíjakon, stb. felül az állami adónak több mint 20%-ával adózik, nem is szólva arról, hogy vannak egyházközségek, a melyek annak 200%-ánál is többet — az egész kerület pedig általánosan 2,r807o-át fizeti az állami adónak. Ez a tarthatatlan állapot vitte az egyházmegyék közönségét arra, hogy ez ügyben sürgős és hathatós orvoslást kérelmezzenek. Az elfogadott határozati javaslat lényege a következő : „A mennyiben az egyházmegyék határozataiból kitűnik, hogy az ,,Emlékiratban" foglalt s a kormányhoz benyújtott előterjesztéshez hozzájárulnak és tisztán a lelkészi, tanitói és tanári fizetések méltányos és korszerű rendezése tekintetében ajánlanak az „Emlékirat" javaslatait kiegészítő intézkedéseket, továbbá az égető szükségre való hivatkozással kérnek sürgős közbelépést, a kerületi közgyűlés kimondja, hogy a két protestáns egyház Emlékiratában" foglalj, jogos követelések végrehajtását az egyetemes közgyűlés útján a kormánynál megsürgeti, még pedig akként, hogy a lelkészi fizetéseknek törzsfizetés, kórpótlék és nyugdíjigény tekintetében a főgimnáziumi tanárokéval. — a tanitók, közép- és főiskolai tanárok javadalmazásának a hasonló állami alkalmaztatásban levő tanféiiiak javadalmával való egyenlővé tételét kapcsolatosan a kormány figyelmébe ajánlja; a mennyiben pedig úgy az egyházi adózás, mint a lelkészi fizetések ügye eddigelé az egyház „Alkotmánya" által szabályozva van és igy azok újonnan való szabályozásához az egyházi törvényhozás hozzájárulása mulhatlanul szükséges, ezeknek az -egyház közvéleményében jelentkező kívánságokhoz és jogos követelésekhez képest való további rendezése céljából e helyütt is figyelmébe ajánlja az e^yházegyetemnek a zsinattartás ügyét." A „Luthertársaság hivatalos közlönyére" nézve a kerület érdemleges határozatot nem hozott, mert elébb a részletes tervezetet és számításokat akarja látni. A középiskolák rendtartására nézve szintén nem hozhatott érdemleges határozatot mindaddig, mig az iskolai bizottságok egytemes egyházi szabályrendelettel szervezve nincsennek. A curapastoralisra vonatkozó bányakerületi szabályrendeletet oly módon kivánja életbeléptetni, hogy annak egyik része utasítás, másik része inkább gyakorlati útmutatás jellegével bírjon. A tanügyek, pénzügyek letárgyalása után a vegyes ügyek kerültek