Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Wágner Géza stb. Bizottsági jelentés a szarvasi tanképző ügyében

Huszonkettedik évfô 1 41. szám. Orosháza, 1904. oktober 13-án Előfizetés dija MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Egész évre . . 12 kor. Egész oldal . . 16 kor. Félévre ... 6 ,, Fél oldal ... 8 ., Negyedévre . . 3 ,, Egy szám ára 24 tili. Kiadótulajdonos és sz«rke«ztő : Felelős szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Negyed oldal . 4 ., Nyolczad oldal 2 „ A bányai ág. hitv. evang.. egyház 1903. évi szeptember 9—12. napjain Budapes­ten tartott rendes évi közgyűlése által a szarvasi tanítóképző ügyében kiküldött bizottság jelentése. Igen tisztelt Közgyűlés ! A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének J-'S. illetőleg <>."). pontja szerint az igen tisz­telt kerületi gyűlés átérezve annak szükségét, hogy a bányakerületben egy felekezeti tanító­képző fentartassék, elhatározta, hogy az in­tézet viszonyainak tanulmányozása és javas­lattétel végett ismét egy szűkebb bizottságot küld ki. Alól írottak mint a kiküldött bizottság tagjai igaz tisztelettel a következőkben ter­jesztik jelentéseiket az igen tisztelt közgyű­lés elé, — kérve a viszonyok személyes meg­vizsgálásából eredő — tapasztalataiknak tu­domásul vételét és javaslataiknak szives el­fogadását. A bizottság, hogy a kellő körültekintés­sel járjon el dr. Wagner Gréza a kerületi iskolai bizottság elnökének elnöklése alatt kellő tájékozást merített a szarvasi tanító­képző ügyéről, a kerületi levéltárban fellel­hető iratokból és a kerületi közgyűlés jegy­zőkönyveiből, majd teljes számban megjelen­vén Szarvason a tanítóképző meglevő viszo­nyairól közvetlen benyomást szerzett. Ezek alapján és Nméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Minisztériumtól ez ügyben érkezett iratok ügye. nbe vételével alkotta meg a szarvasi tanit iépző intézet viszonyairól a következőkben ázolt vélemé­nyét és a tanítóképző jövőjére vonatkozó javaslatát. A bizottság, hogy tárgyalásának kellő alapja és munkálkodásának kellő célja legyen, elsősorban is megvitatandónak tartotta azt a kérdést, vájjon evangelikus egyházunk szem­pontjából de különösen a bányai kerület ér­dekeinek szempontjából egyáltalán van-e szükségünk tanítóképzőre V Ugyanis a meglevő protestáns tanító­képzők és az államtól fentartott tanítókép­zők első látszatra uj tanítóképzők felállítását szükségtelennek tüntetik fel, kissé behatóbb vizsgálódás és mélyrehatóbb körültekintés után azonban csakhamar -ellenkező meggyő zodésre jutunk. Nevezetesen a kulturális élet mind nagyobb intensitása mellett a közok­tatásnak súlypontja a középiskolától mind­jobban eltávolodik és elemi népoktatásra to­lódik át. Ugy hogy a jövőnk kultúrájának alapvető munkáját mindinkább az elemi ok­tatás veszi át. Ez teszi ujabb időben foko­zottabb mértékben a népoktatást. És ha ez már általános kulturális szempontból igy van, annál nagyobb mértékben áll ez a felekezeti oktatás szempontjából. Hiszen ág. hitv. ov. egyházunk itt, az elemi oktatás helyén neveli fel egyházunk jövő hiveit, itt kell hitvallá­sunk tanait olyképen hirdetnünk, amint az evangeliumi eg 1 házunk szellemének megfelel. A protestáns szerint eg ' is forrása, dandóbb g^ ,'ion az ellem, amely meggyőződésünk hazánk, nemzetünk erejének hogy mennél mélyebb, mara­iret verjen, mélyebb nyomokat mi oktatás fokán. A népokta­tás szervei ue T de lelkészi karunk szervezete és feladati is nem engedik meg, hogy az elemi okta isba közvetlenül vagy mélyebbre hatoljon be a protestáns szellem felkent baj­noka, a lelkész, ugy hogy ennélfogva ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom