Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

1904-09-29 / 39. szám

Huszonkettedik évfolyam. 39. szám. Orosháza, 0' «? ? szeptember 29-én EVANG. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. —4-.0.-T Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 Negyed oldal . 4 ,, Nvolczad- oldal 2 „ A vallástanárok jogi helyzetének kér­déséhez. A vallástaiiárok mult évi értekezlete megbízásából irta, s a folyó évi értekezlet elé terjeszti: Geduly Henrik ev. leikész egyházkerületi jegyző. Méltóztattak megbízni azzal, hogy a f. évi értekezletnek dolgozatot mutassak be a felöl, mi a véleményem a vallástanárok egy­házjogi helyzete felöl. Midőn e megtisztelő megbízatásnak a legnagyobb készséggel eleget teszek, arra kérem ugy nagyrabecsült megbízóimat — a vallástanárok egyetemes értekezletét, — mint egyházunk összes hivatott tényezőit, bog} 7 a felvetett tárgyhoz s annak általam körvona­lozott megoldásához hozzászólani szívesked­jenek. Megkivánja ezt az ügy nagy fontossága és az a tény, hogy egy ember— bármennyire is igyekezzék a tőle telhetőt nyújtani, végre is nem rendelkezik a tudásnak és bölcsesség­nek akkora mértékével, hogy egy évek óta rendezetlenül maradt ügyet absolut tökély­lyel vihessen a megoldás felé. * * * Maga a tárgy újszerű. Megoldása a lé­tező állapotok torzjelenségei szerint nehéz. Ha azonban mindazt figyelembe vesszük, a mi vele összefüggésben van és vizsgálódá­sunkat a tételes törvény, a kifejlődött gyakor­lat és a{ egyház érdekeinek hármas szempontja alá helyezzük, akkor igen egyszerűen meg­oldható, csak nem szabad elhatározásaink­ban tért nyitni az egyháztól idegen gondo­latoknak, nem szabad a kérdést átjátszani más térre, mint a melyen jogosan mozog­hatunk. a) A tételes törvény szempontja. A tételes törvény, a magyarországi ág. hitv. ev. egyház alkotmányának 200 és 214 §§-ai látszólag csak az iskolával szemben szabál} rozták a vallástanárok jogi helj 7zetét, a midőn egyfelől megállapítják azt, hogy kik közül választhatók és milyen jogviszony­ban vannak a többi középiskolai tanárokkal szemben,—másfelől adminisztratív tekintetben bizonyos rendelkezések betartását követelik meg tölök. E tételes törvényeken kivül az alkotmány a vallástanárok egyházjogi hely­zetére nézve mindössze ott intézkedik, a hol őket (a §-ban) az egyetemes lelkészi n} 7ug­dijintézet jogosult és kötelezett tagjainak jelenti ki. Egyéb vonatkozásokban a törvény az ö egyházjogi helyzetöket szabályozatlanul hagyta s a mennyiben a lelkészi képesítéstől teszi függővé alkalmaztatásukat, de viszont tanártársaikkal szemben minden, — a rendes tanárt megillető jogok és jogositványok terén egyenlőknek mondja ki, látszólag azt a kétes helyzetet teremti meg részökre, a melyet könnyelmű felfogás mellett ,,se pap, se tanár" jelzővel lehetne jellemezni. Úgyde — mint mondottam — eféle helyzet képét reájuk csak könnyelmű felfo­gás alkalmazhatja. Kétségtelen ugyanis, hogy valamely állás jogi helyzetének alapos ki­domboritása végett a kiindulási pont a leg­szorgosabban figyelembe veendő. A kiindu­lási pont pedig az illető állás élnyerhetésé­nek feltételeit szabályozó jogerős intézkedés, szabály vagy érvényben levő tételes törvén) 7, mert — ha egyéb törvényes intézkedésnek hí­jával is vagyunk,— már ebben magában meg­találjuk az illető állás jellegének meghatá­rozását. Ha valamely közösségbe lépünk, s már e belépés első pillanatában, sőt ezt meg­előzőleg is adva vannak azon feltételek, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom