Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Király Pál. Dácia története

melynek tagjai tanítók, papok (?), bírák és orvosok legyenek. Az összes iskolák költségét fele részben az állam, fele részben pedig az illető tartomány vi­selje. Ezen iskolaszervezési tervezeteken kivül a tan­ügyi .kormányzás mikéntjéről is tanácskoztak. Eb­ben az irányban a legmesszebb menő autonómia érvényesülését kívánják a tanítói közvélemény be­vonásával. A kivitelre nézve kérnek ; 1. tartomá­nyi tanítói konferenciát. 2. Kerületi tanítói konfe­renciát. B. Helyi iskolai konferenciát. A néptanítók tanulmányai a jövőre nézve ezek volnának: Minden leendő tanitó végezze el az egységes középiskolát és azonkívül egy két évre terjedő főiskolai tanfolya­mot a filozófiai fakultáson, mely gyakorló iskolával legyen kapcsolatos. A továbbképzésre álljanak a tanítók rendelkezésére tudományos könyvtárak, múzeumok és tanulmányi utazások. (Sok jó és életrevaló gondolat, bizony sok itt még a kiforrat­lan eszme is.) A Dennert-féle „ Glauben und Wissenc. fo­lyóirat immár 2-ik évfolyamába lépett. Derekasan oldja meg magvas közleményeivel azt a feladatát, a melynél fogva apologétikai alapon „a kétkedők­nek vissza akarja nyerni a keresztyénséget s a hit­ben lévőknek segítségére siet a hit mélyítése és fokozatos kiépítése tekinteteben." Megjelenik havon­kint 1 füzetben Riemann M. stuttgarti könyvkiadó vállalatában. Evfolyamonkint ára 5 márka. Ujabb füzeteinek főbb közleményei : A czél a természet­ben ; Platon, mint istennek bizonyságtevője ; A val­lás föllenditése napjainkban ; Istennek bizonyságte­vői a tudomány s a művészet köréből; Keresztény­ség és hazafiság ; A világegyetem rendszere ; A Pessimismus mint a keresztyénség úttörője ; Pascal gondolatai stb. Az egyes füzetek értékét emeli a sok alapos irodalmi közlés, mely igen ügyesen tá­jékoztatja az olvasót az apologétikai jellegű legújabb keresztyén irodalmi tömkelegében. Maga a szer­kesztő is (.Dennert godesb^rgi tanár) előkelő ter­mészettudós és positiv irányú keresztyén, kinek ,,biblia és természettudomány" c. műve tágabb kö­rökben is ismeretes. A „Chvronik der Chr. W." mult évi utolsó füzete részletesen foglalkozik magának a szerkesz­tőnek Baumgarten kiéli tanárnak a tollából a po­rosz egyetemes zsinat, mint legnagyobb német ev. egyháztartomáryi képviselet leírásával. Sajnosan konstatálja, hogy a porosz egyet, zsinat egy prot. népegyház méltó szellemi képviseletének nem te­kinthető, mivel annak 198 tagja között több minta fele egyházi méltóságot visel. így p. o. tagja annak 10 generalsup., 9 theol tanár és 69 superintendens, míg a világi tagok nagyobbára magasrangú állami hivatalnokok, titkos tanácsosok és mágnások. A nemességnek és a hierarchiának ez a túlnyomó képviselete s a papi és hivatalnoki collegium köré­ből a középosztálynak ez a tervszerű kiszorítása a porosz állami egyház hivatalos képviseletévé avatja az egyet, zsinatot szemben a népegyház eszméjé­vel és képviseletével. A zsinaton előfordult tárgya­lások különben illették az egyházi élet gazdasági oldalát, a papi fizetések rendezését, a katonaság­nál töltött idő beszámítását, a papi nyugdíj ügyét,, a superintendensek javadalmazását, a generálsp. számának megszaporitását, az egyházi adózás ren­dezését s az egyházi kollekták ügyét. Közbe-közbe tud. theol. kérdésekkel is foglalkozott a zsinat s nem egy vágást mért a modern theológiára. Még máig is a különben tudományos elméleti és gya­korlati egyházi tekintetben dicséretesen működő Ritschl-féle moráltheológia a szálka sokaknak sze­mében, Az egyház és a theológia egymáshoz való békés viszonya máig is megoldandó kérdése a német protestántismusnak. 3 kiváló német tud. irodalmi termék hagyta-el a közeiműit napokban a sajtót. Az egyik Windelband „Lehrb. der- Gesch. der. Philo­sophie" c. műve 3. kiadásban (Tübingen, Mohr, 12 márka,) a másik Richter 15 előadása Nietzsche éle­téről és műveiről" (Lipcse, Dürr, 5 márka) s a har­madik Achelis Grundriss der prakt. Theologie c­műve (Tübingen, Mohr, 7 márka) 4. és 5. kiadás­ban. Windelband műve a bölcseletnek a művelő­déssel való szerves kapcsolata alapján a főbb prob­lémák fonalán ismerteti az egyes bölcseleti rend­szereket és korszakokat és így szakit az eddigi élet­rajzi és irodalmi előadás módszerével. Richter a maga 15 előadását a mult félévben a lipcsei egye­temen tartotta, s élénk bepillantást nyújt az ideá­lis anarchista Nietzsche élet- és világnézetébe. Vé­gül Achelis gyakorlati theol, vezérfonala kiválóan sikerült összefoglalása az egész gyakorlati theolo­giát felölelő 2 kötetes (2 kiad.) nagy művének, s kitűnő tájékoztatója a tbeológusnak s a gyakorlati lelkésznek egyaránt. Achelis műve a gyakorlati theológia irodalmának egyik legkiválóbb újabbi ter­méke a melynek köre legújabban a belmisszió foly­tán tudvalevőleg igen tágúlt. E kiváló irodalmi ter­mékeket különösen is ajánljuk tudományos bölcse­lettel és theológiával foglalkozó lelkészeink szives figyelmébe. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Irodalom. A Történelmi könyvtár legutolsó (92.) füzeté­ben Király Pál írja le „Dácia történeté"-t. A szá­mos képpel diszitett füzet a legérdekesebb olvas­mányok egyike. Ott kezdi a mai Erdély viszontag­ságait, a hol ez a terület számot tevő tényezőként illeszkedik be a világhistóriába : — Dácia meghó­dításánál, a rómaiak által. Mert a mai Erdély vol­taképen csak akkor fog szerepelni, a midőn a csá­szársággá alakult római köztársaság, nem annyira hódítás vágyából, mint inkább a birodalmi határok

Next

/
Oldalképek
Tartalom