Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Szabó Viktor. Az elemi iskolai oktatás és nevelés reformjához

! I nek emiitett felfogását még a katholikusok is osztják — mig a protestánsok kongressu­sai nem csak elméletileg tárgyalják a soci­alis kérdéseket, hanem kezükbe veszik a gya­korlati munkát is, azon meggyőződésből in­dulván ki, mely a szerint keresztyénségnek feladata, hogy áthassa a társadalmi életet és annak összes intézményeit. I)e ne menjünk idegen országokba jó példák után. Itt vannak saját hazánkkan a katholikus testvérek — congressttsai. Nincs a társadalmi életnek az a köre, a melyre figyelműket ós tevékenységüket ki ne terjesztették volna és különösen megfi­gyelendő az, hogy a reformátió fegyvereit használva, különös gondot fordítanak àz if­júság* vallás-erkölcsi nevelésére. Én mélyen tisztelt egyházkerületi köz­gyűlés azon véleményben vagyok, hogy ne­künk prot. evangélikusoknak nem szabad to­vább vesztegelnünk. Nekünk is az egyházi és társadalmi tevékenység terére kell lép­nünk. Látjuk a bajt és a nyomorúságot min­denfelé. A bűnöknek mindazon nemei, me­lyek a megváltás előtt pusztították az em­beriséget, mutatkoznak ma is a társadalom­ban. Krisztusnak socialis és vallási elvei men­tették meg az akkori társadalmat. Ez a világtörténelmi nagy tény meg­szabja és megkönnyíti a mi tevékenységünk­nek irányát is ; csak arra kell ügyelnünk liogy ne tévesszük össze ez eszméket azok­kal az emberekkel, akik a jóhiszemű népet félrevezetik és kizsákmányolják. Gondolj uk meg, hogy érzelmeket és gon­dolatokat nem lehet erőszakos fegyverekkel elnyomni ; mások meggyőződését nem lehet gyűlölettel megváltoztatni ; sőt ellenkezőleg: az emberi természetben van, hogy mennél nagyobb gyűlölettel találkozik, annál nya­kasabban, annál keményebben ragaszkodik saját meggyőződéséhez. Ezért a mai socia­lismus kinövéseit nem lehet kicsinyléssel, megvetéssel, hanem egyedül csak jóakaró felvilágosítással, szeretettel, személyes érint­kezéssel, céltudatos és buzgó működéssel le­het ellensúlyozni és helyes mederbe terelni. Erőszak és gyűlölet, eretnekégetés és üldözés nem evangelikus térítési eszközök. Mi ismerjük ezeket az eszközöket, de elve­ink terjesztésénél használni nem fogjuk soha. TJé mért tudjuk, hogy a mi társadalmi és politikai betegségeink legnagyobb része : az anyagi érdekek túlságos dédelgetése, a val­lási közöny terjedése, a jellemek meggyen­gülése, az erős meggyőződések ritkulása, a gyengék és szegények jogainak eltiprása, más népek és nemzetek önbálványozó meg­vetése stb. mind egyetlen főrészből : a val­lás-erkölcsi elvek elgyöngüléséből erednek, ezért ezeknek az erkölcsi erősítésre kell for­dítanunk egész erőinket. Ez azonban komoty munka és odaadó fáradság nélkül nem sikerülhet. Midőn tehát én ezen nagy és komoly munkára kérem fel a méltóságos kerületi közgyűlés tagjainak becses figyelmét és arra kérném, hogy a fent emiitett reformok elő­készítésére külön bizottságokat méltóztassék kiküldeni — a mai ülést megnyitottnak nyilvánítom. Az elemi iskolai oktatás és nevelés reformjához. Oly miire akarjuk a mi iskoláink érde­mes tanítóságának figyelmét felhívni, a mely az utolsó tanévben nemcsak a székesfővá­rosban, hanem hazánk szélesebb paedagogiai köreiben is nagy és méltó feltűnést keltett. A gyermeket könnyen, játszva és a mi a fődolog, gyorsan és alaposan megtaní­tani az olvasásra és irásra, régtudjuk, a módszeren múlik. Az újabb időben igen sok és sikeres kísérletet tettek a külföld és ha­zánk paedagogusai is e terén s hogy csak egyet említsünk a sok közül, a phónomimi­kát bizonyára mindnyájan ismerjük. Hogy továbbá a tanításnak már az elemi elsőfo* kön is nemzetinek kell lennie, más nemze­tek példáján okulva beláttuk már régebben mi is, de módját nem igen tudtuk, kap­kodtunk. E kettős célt, az olvasás és irás gyors tanításának módszerét nyújtani, a tanitónak­utmutatót adni kezébe a nemzeti irányban való tudatos és tervszerű nevelésben, nem­csak kitűzte, hanem el is érte a szakférfiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom