Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Eperjesi belmissiói egyesület
vására Besztercebányán 1901. május 12-ikén szépen sikerült vallásos estélvt tartott, meivnek jövedelme a theol.internátus javára fordíttatott. A vallásos estély, miként azt a besztercebányai lelkes és kedves közönségünktől megtudtuk, jól sikerült ugy erkölcsileg, mint anyagilag, a mennyiben elismerőleg nyilatkoztak ottani működésünkről és 325 koronát juttattak útiköltségeink fedezésére, mely összegből a theol. internátus javára 158 korona maradt. Ez okból nem mulaszthatjuk el, hogy őszinte s hálás köszönetünket ki ne fejezzük a besztercebányai evangelikus egyesületnek, egyes tagjainak, kivált Hugyec és Rosennauer egyleti tisztviselőknek s kitűnő elnökének: nagytiszteletü Stehlo Gerő ev. lelkész úrnak lelkes és buzgó közreműködéséért s az egyháztagok rendkivüli vendégszeretetéért, a mely tényezők egyfelől felejthetetlenné tették a Besztercebányán töltött másfél napot s lehetővé tették a szép erkölcsi és anyagi sikert. Besztercebányáról tanulságos kirándulást tett az egyesület Zólyomba és Selmecbányára, Mindkét helyen rendkivül melegséggel s vendég szeretetei fogadtatott az ev. lelkész, az egyház, illetőleg Lyceum és vezetőik részéről, a miért fogadják hálás köszönetünket e helyütt is. Selmecbányán Deák János 111. é. theologus prédikált, a theol. énekkar énekelt. Vallásos esfélyeink költségeinek tedezhetése céljából a negyedik estélyt, mint évek óta szoktuk, offertóriuimnal kötöttük össze. Ennek jövedelme 77 koronát tett, a miért hálás köszönetet mondunk az adakozóknak. Egyik fontos feladata a behnissiói egyesületnek tankönyvek hiányában vezérfonalul szolgáló lüzetek sokszorosítása, hogy azok jutányos áron terjessze a theol. hallgatók között. A lefolyt iskolai évben sokszorosiítatta Csengey Gusztáv „Égyháztörténef'-ét és «Ó-szöv. bevezetésiét, Mayer Endre «Üj-szöv. bevezetés»-ét és itj. Draskócy Lajos «Pastorális»-át a főt. Zelenka Pál püspök úrtól ajándékozott multiplikátoron ésdr. Szlávik Mátyás ccDogmatörténet»-ét Phönix-lapokkál. Lapok szerzésére és olvasókörünk fenntartására kaptunk ez évben is 50 korona segélyt a mélt. s tőt. egyházkerülettől, a mit hálás köszönettel emiitünk meg. IIa figyelembe vesszük egyesületünk ezen tizedik, illetőleg tizenegyedik évi munkáját s összehasonlítjuk azt a tíz év előtt kijelölt czéljával, bizonyára azt a meggyőződést kell szereznünk, hogy jól végezte dolgát, a.mi egyszersmind biztosíték arra is, hogy ezután is jól fogja végezni. Csak legyen meg tagjai szivében a lelkesedés és a munkakedv, csak támogasson berniünket s érdeklődjék a belmissió iránt a közönség. Ehhez pedig van remény, mert a belmissió, mint szeretetmunkásság, kell, hogy meghódítsa a sziveket és lelkeket. Így belmissiói egyesületünk bizalommal megy neki a második évtizednek is, s a lelkesedéssel folytatott munka által a már ecldig elért eredmények megsokszorozódnak. Ügy legyen ! Az eperjesi ág. h. ev. theol. ifjús. Belmissiói Egyesület megbízásából : Baráth Károly, főjegyző. Külföld. Franciaországból. Franciaországban javában folyik a kulturharc. Az egyház s állam elválasztása (seperatio) a Concordátum (állani s egyház közötti egyezmény) eltörlése vagy változtatása, a Gombeskormány s a római pápa közötti küzdelem hullámai magasra csapódnak föl. A protestáns egyházak helyzete is bizonytalanná vált. Hova tovább a protestánsok is egyre erősebben nyilatkoznak a separátió ellen, bár a pápasággal szemben is megmondják a véleménvöket nyíltan. Igy az ev. „Témoignage" c. lap 22 sz. kijelenti, hogy Nehigyfe a pápaság, hogy akad manapság államfő, mely a pápát világi uralma visszahelyezésében támogatná, — ez az idő volt. s elmúlt, és vissza nem jön." Ugyanezen lap 30. számában hozzászól Geay lavali és Le Nordez dijoni püspökök kétlüzköziségéhez is. A két püspököt tudvalevőleg a pápa meneszteni akarta a kormány pedig tartja őket. A helyzet az ev. lap szerint az, hogy a kánonjog szempontjából a pápának joga van ítélni s elitélni a püspököket; az állami s gallikán egyházi szempontból azonban a két püspök nem tartozik a pápai szóra hivatalától megválni. Előrelátónak kellett volna a pápának lenni, — mondja a Témoignage. A római pápa fejénél azonban bizonyára jobban fáj a francia protestánsoknak az ő anyagiakban való szegénységük, igy különösen virágzásnak indult külső missiói egyleteiknek ijesztően nagy hiánnyal való küzdelme. S lia most beüt a separátió s elvonatik az állami támogatás ? mi lesz velők '? Az anyagi tekintetben fenyegető helyzet nyomása alatt segélyző egyletek alapítására adták magokat fr. hitsorsosaink, de az adakozás kisarányú. Evi különböző értekezleteiket is a tagok bő részvételével megtartották mar a fr. protestánsok. Egy ily konferencián Gautier lelkész tartott előadást az u. n. szabad gondolkodókról. Nagy — úgymond — a szabadgondolkodók befolyása a francia protestantizmusra, melyen belül van a hit s a hitetlenségnek találkozási pontja is mintegy. Két neme van pedig — úgymond Gautier — a szabadgoudolkodásnak, egyik az intelligens nem, melyen lévők (pl Berthelot, Buisson) keresik a hit-igazságot merőn ésszel (ratio), a másik nem, — s itt a többség — a materialista szabadgondolkodás, melynek megvan a maga pontos kátéja. A két téves irány és támadással szemben az ev. keresztyeneknek kettős a feladata: küzdeni ugyanis okosan és hittel egyfelől a rationalisions, másfelől a materialismus ellen. Az u. n. fr. prot. independensek is tartottak papi értekezletet, melyen szóvá tették az egyház s állam elválasztásának kérdését ők is. S bár — miután állami segélyben nem részesülnek — nem okoz nekik nagy bajt a nehéz kér-