Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Farkas. Év kezdetén

Huszonkettedik évfolyam. 1. szám. Orosháza, 1904. január 7-én. Előfizetési dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre . • 6 v Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 24 üli. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. -.0.Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetési dij a : Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . . 8 Negyed oldal . 4 „ Nyolczad oldal 2 „ Év kezdeten. Hömpölyögnek az idő végtelen tengerének hullámai szünet nélkül. Az örrökkévalóságban nincsen semmi állandó — csupán a változás örök. — De mint a tenger hol szelídebben rengeti a sajkát hullámain, hol magasra tornyosuló habokkal környékezi azt — úgy egyházunk hajója is az idők hullámain, a társadalmi mozgalmak, alakulások, szellemi irányzatok vizein, hol simán siklik tova — hol meg megragadtatva azok árjától heves lökéseket kénytelen kiállani, imlyek a kormányzók és legénység legnagyobb éberségét és erőmegfeszitését veszik igénybe. Ugy látszik oly időponthoz értünk a midőn egyházunk hajója kievezett a csendes kikötőből, melyben annyi balszerencse után az 1868. Lili. t. c. oltalma alatt meghúzódott — kievezett a nagy vizekre. S mind liangosabban hallatszik a kiáltás ,,fedélre legénység, a munkához !" Egyházi ügyeink iránt lelkesedő úgynovezet világi uraink mind sűrűbben hangoztatják. hogy a lelkészek kettőzött erővel őrködjenek Siónunk érdekei felett. Alig van egyGg)' kerületi vagy más egyébb gyűlésünk a hol ezt a szózatot ne hallanók. Hát hisz meghiszem, hogy a felhívás teljes jóhiszemű és azt az ügy iránti önzetlen érdeklődés sugallja. Azt is megengedem, hogy a lelkésztársak között akad itt-ott egy-egy lanyhább lélek a kinek kell, hogy olykor kötelessége teljesítésére ösztöuöztessék. De átlag véve — Istennek hála — evang. egyházunk lelkészi karát ugy ösmerem, mint a mely kötelességei teljesitósúbea megállja helyét, ü ha folton csak a megkettőztetett kötelességteljesítésre figyelmeztetnek minket — ez higyjék meg deprimálólaghat egy hivatását átérző lelkészre — és lényegében sértő az egész tisztes testületre. Ideje, hogy e tekintetben feleszméljünk s e bár jószándékú és lelkes felszóllitások ellen tiltakozzunk. A kettőzött munka — ez egyszerűen frázis, s mint ilyenre súlyt fektetni nem lehet. Egy ember — mindig csak egy ember — s ha a munkás erejét ideig meg is lehet feszíteni, de az actióra ókvetlen bekövetkezik a reactió — s ezt ismét a munkaadó bánja meg. Vannak nekünk arra hivatott s hivatal szerint arra kötelezett elöljáróink: az esperesek, a püspökök, a kik esetről-esetre hivatvák elbirálni hol van baj — kit és mily mértékben terhel mulasztás — a kik e tekintetben — kell — hogy félretegyenek minden kedvezést, de a világiak fel-felhangzó szavának van bizonyos mellékize — mintha az evang. papság e felhívásra rászolgálna. Azonban, hogy a hajó s igy egyházunk hajója is nagyobb megrázkódtatások nélkül evezzen, ahhoz a legénységen kivül még sok eygébb szükséges. Lehet a legénység bármily elszánt, erős és edzett, ha az a sok egyébb a mit felszerelésnek szoktunk mondani hiányzik, akkor az erő kimerül — ellankad a kedv s a jármű vagy megfeneklik vagy elsülyed vagy a támadó ellenség martalékává válik. Szeretjük példaként felemlegetni az üldözések korából hitvalló 'evkfagyéliiuni Atyá• 1 • • * 'T r A * S inkát — a kik hitőkért^ Vmá'rtyroűíságot, gályarabságot szenveitek. Da' hát nem épp ők vesztették-e el a csatát V! Pedig ha çsak a