Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Zalai egyházmegye

tanokkal együtt. Nincs értelme, hogy a bibliai történetek után előbb az egyháztörténetet s azután Izrael és Jézus történetét tanulja a leányka. Ez a természetes s tartalmi sorrend. A négy osztályú katonai alreáliskola tanterve megegyezhetik a középiskola alsó négy osztályának tervével. A három osztályú katonai főreáliskola tantervét úgy kell megalkotni, hogy a középiskola felső négy osztályának anj^agát háromra kell összevonni, még pedig úgy, hogy az első két osztáty an}

raga egyháztörténet legyen, a harmadik pedig hit- és erkölcstan, úgy a mint szerző javasolja. A felső kereskedelmi iskola tanterve megegyezhetik a katonai főreáliskoláéval szerző javaslatának megfelelőleg. Mindezekhez csak azt jegyzem meg, hogy mindenütt megfelelő bibliai illetőleg vallásirodalmi részletek olvasandók, de lehetőség szerint ; a négy osztályú polgári leányiskola pedig egyházi énekeket is tanuljon. A tanitókép%ö anyagának beosztását is elfogadhatónak találom. Különben pedig az utóbbi iskolák tantervéhez azok szóljanak bővebben, a kik azokat ismerik, azokban tanitanak. * * # Végül szerző zárómegjegyzéseire térve igazat adok neki abban, hogy a bibliaolvasás kiszorult eddig az iskolából, még pedig az an}^ag h el}tel en beosztása miatt, ez a javaslat azonban ezen a bajon is segiteni óhajt. Bár azt az állitását, hogy a középiskola alsóbb osztályaiban az egyháztörténet tanitása teljesen felesleges lenne, nem fogadhatom el, azt készséggel elismerem, hogy az eddigi módon és formában nem célravezető. Való az is, hog}^ az V. osztály számára a teljes biblia ismertetése sok, a mint azt fentebb kimutattam s való, hogy Izrael népe történetének s Jézus életének tárgyalása szükséges, mert ez foglalja össze az I—

III. osztály bibliai anyagát s vezet át az egyháztörténetre. Nem tagadható, hogy az eddigi tanterv nem jelöli nleg, milyen vallásos erkölcsi igazságokat tartalmazó bibliai történeteket kell az I. s milyeneket a II. osztályban táigyalni, mig a javaslat ezeknek kiválasztását határozott paedagógiai elv alá helyezi. Szerzőnek az az állitása is igaz, hogy javaslata a vallásoktatási értekezleteken folytatott eszmecserék eredménye, a mint azt ezeknek az értekezleteknek jegyzőkönyvei is bizony itj ák. Ezen ismertetés után egész röviden azt mondom : ,,Ajánlom ezt a javaslatot módosításaimmal eg}

Tütt az illetékes szakköröknek elfogadásra." Belföld. A zalai ág. hitv. ev. egyházmegye f. hó 16-án Kővágó-eörsön tartotta rendes évi közgyűlését. Dr. Purgly Sándor egyhm. felügyelő tartalmas elnöki megnyitójában párhuzamot von az állam és egyház között való viszonyról s a kettőnek feladatáról, mely végczéljában találkozik, mégis azzal a különbséggel, hogy az egyház az emberi lélek javainak nem csak muló, de örök értéket ád s a tökély fokára eljutott ember megdicsőülését a korlátolt lét határain túl az örökkévalóság tisztább légkörébe helyezi át. Vázolva a magyar protestantismus múltját és jelen helyzetét, nemcsak egyházi, de nemzeti érdeknek is tartja, hogy ev. egyházunk a közérdek javára a múltban hozott óriási áldozataiért kárpótlást nyerjen, jövő-beli nagy céljai megoldásához pedig a jogos osztályrészt fokozottabb segélyezés alakjában az állam részéről megkapja. A kormányhoz az egyetemes egyház részéről felterjesztett ily értelmű emlékiratra a kielégítő választ várja és reményű. Fájdalmas meglepetést keltett az egyhm. telügyelőnek tisztéről való váratlan lemondása, mit azzal indokolt meg, hogy távol, idegen egyházkerületben lakván (Szabadkán), tért akar engedni az egyházmegye kötelékébe tartozó erők és tényezők érvényesülésének. Bár az osztatlan bizalom megható módon nyilatkozott meg, lemondását mégsem vonta teljesen vissza, végleges elhatározását a közel jövőre tartván fen magának. A kimerítő s nagy gonddal szerkesztett esperesi jelentés sok örvendetes tényről s minden vonalon az igazán megnyugtató s következetes fejlődésről és haladásról számol be. A tárgyalás folyamán a közgyűlés a bizottságok jelentéseit tudomásul veszi a szükséges intézkedésekre határozatokat hoz. A mult évi egyhkerületi gyűlés abbeli javaslatát, hogy az összes egyházközségi és egyházmegyei alapítványok egyöntetű kezelés céljából vonassanak össze, a közgyűlés elveti, mert ez sérti az önkormányzati jogot, csorbítaná az eddigi alapitványosok jövedelmét s egy nehézkes