Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - VI. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Curiai határozatok temetők használata tárgyában
Protestáns Egyh. és Isk Lap. (XLYII. 2.) „Az amerikai református magyarokról" II. Pokoly József. — „Nemes sziv és erős jellem" (folyt.) Ravasz Árpád. — „A Carolina Resolutio előzményei" I. dr. Pruzsinszky Pál. — „A konvent és a prot. egyházak dotációja" II. Sz—i. stb. Debr. Protestáns Lap. (XXIV. 2.) ,,Egy sociális kérdés s erre adott véleménye egy szakembernek", Dávidházy Kálmán. — „A magyarországi evangeliom szerint refolmált és ág. hitv. evang, egyházak véleménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról (folyt, és vége) — stb. Dunántúli Protestáns Lap. (XV. 2.) — „Lelkész értekezleti megnyitó", Patav Károly. — ,,A banai ev. ref. egyház rövid története", Sebestyén Dávid. — ,,A b—i egyházmegye lelkészi értekezlete" Birtha József — stb. Erdélyi Protestáns Lap. (VII. 1.) „Előfizetési felhívás 4 4 — a kiadóhivatal, - „1604-1904," — Nagy Károly. — ,.A magyarországi evangeliom szerint refolmált és ág. hitv. evang. egyházak véleménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról." (folyt.) stb. Felhívjuk olvasóink szives figyelmét a „londoni vallásos iratokat terjesztő társulat 4 4 legutóbbi két kiadványára. Az egyik vallás erkölcsi elbeszélés „A ki Istenben bi\ik meg nem szégyenül" címmel irta Wollmar A., fordította Szabadi Béla. Ára 12 üllér. Kapható a fent nevezett társulat kiadóhivatalában : Budapest, V. Alkotmány-utca 15. — A másik kiadvány apologetikus irányú. Cime : ,,Melyik volt előbb : a tyúk vagy a tojás ?". A modern íejlődéstan elvei alapján a vallástól mindinkább eltávolodottak, illetve a vallásos feltogással ellentétbe jutottak felvilágosítását és jobb útra térítését célozza. Feladatát igen ügyesen oldja meg. A különben tudományos tárgyat könnyen érthetővé és élvezetessé teszi a párbeszédes előadás. Szerzője : Horner Jakab. Fordította : * * * Ára ? kapható ugyanott. T E M E T 0. Chabada József. Körmöc sz. k, főbányaváros í. hó 7-én egy kiváló alakját kisérte ki végső nyugvó helyére : Chabada Józsefet, a város nyug. polgármesterét és volt országgyűlési képviselőjét, kit az itteni ev. egyház büszkén vallhatott magáénak, mert 1898-ig 27 éven át érdemdús felügyelője volt. Meghalt e hó 4-én 67 éves korában. A várost, kezdve a dijnokságon 43 éven át szolgálta s igen sok el nem évülő emléket hagyott lúaga után. Polgármesteri minőségben sok jót tett az egyházzal, melyet szívből szeretett. Anyagi viszonyait rendezte, Krisztus evangéliumát nem szégyelte. az Ur házát gyakran látogatta s az igehirdetésnek hálás hallgatója volt. Általános szeretetnek, becsülésnek és tiszteletnek örvendett, a mi temetésénél is nyilvánult oly megható módon, hogy olyan temetést ezen ősrégi bányaváros még alig látott. Mindenki, külömbség nélkül, igyekezett kikísérni a drága halottat utolsó útján. Képviselve volt Barsvárniegye s a szomszéd bányavárosok is, sokan jelentek meg a szomszéd Túrócmegyéből is. Adjon az Ur sok olyan felügyelőt egyházának, a milyen a megboldogult volt! Áldott legyen az igaznak emléke ! Tudnivalók. Curiai határozót. A temetők, mint közhasználatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartama alatt a forgalmon kivül álló dolgok jogi természetével bírnak, s csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. Ebből folyólag a temetők területére, ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek s bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Erre utal magának a közhasználatnak korlátolt volta is, mert a temetőhelyek ily minősége az utolsó temetkezésig terjed, s ettől számított 30 év után a temető helyek a korlátlan magán-vagyon szempontja alá esnek. A temetőhelyek ezen különös rendeltetése, ugy az állami igazgatás körébe tartozó közegészségügyi, illetve a hivatkozott törvényczikk 122. §-a szerint községi, illetve törvényhozási statutarius jogtárgyuvá tett egészségrendőri szempontok irányítják a temetőhelyekre vonatkozólag szerezhető jogok természetét s azoknak terjedelmét, s erészben a jelen per eldöntésének, a most kiemelt szempontokra való tekintettel a belügyminisztérium által megerősített fővárosi köztemetői szabályzatot kell irányadóul elfogadni. Ily értelemben kerül tehát eldöntés alá felperesnek tulajdonjog elismerése czimén indított keresete, amily értelemben az az emiitett szabályzattal összhangban hozható, s erészben az, hogy ezen irányadó szabályzat az igényelt tulajdonjogot nem fedezi, azért nem lehet ok a kereset elutasítására, mert a tulajdonjog a használatra való jogot is magába foglalja. Budapest székesfőváros 448. sz. a belügyminisztérium által 47,339/1882 sz. a. megerősített szabályrendeletéből kitiinőleg, a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrendelet 2.§-a szerint a sírhelyek 30 év után a főváros rendelkezésére szállanak vissza, a sírhelyek használati joga tehát csak 30 évre terjed. Az 1876 : 14. tczikk 119. §-a értei-
