Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hetvényi Lajos. Mutatvány „Korunk és az evengelium”-ból

A Széli-féle fizetés-javitási tervezettel nem is kivánom a fennálló viszonyokat ösz­szehasonlitani. Tág tere van itt az 1848: XX. t.-c. vég­rehajtásának és a memorandum mégis állha­tatosan hallgat! Es e mellett azt mondja a „Vélemény," hogy kimutatja ,,azokat a szük­ségleteket, melyeket a hazai két protestáns egyház közigazgatása, tanügye és közintéz­ményeinek fejlesztése érdekében igényel." EbbÖl aztán arra a téves következtetésre le­hetne jutni, hogy az a miről a memorandum nem szól, — a legjobb rendben van ! A theológiai főiskola ügyét sem lehet meg­nyugvással elintézettnek venni, — amint azt Hamar István a budapesti ev. ref. theol. aka­démia igazgatója a „Prot. Egyház és Iskolai Lap"-ban (15. szám) kimutatta — az által, hogy a „Vélemény" a messze jövőre vonat­kozó tervezgetésekbe bocsátkozik és prot. theológiai és filozófiai fakultásról beszél. A tanárok fizetését itt is állanp színvonalra kell emelni. Ez az a bizonyos iskolai szükséglet, melyről az 1848 : XX. t.-c. szól, de a „Vé­lemény" hallgat. A szerény nézetünk ezek után a követ­kező. A memorandumba egy lényeges szerke­zeti hiba csúszott be. Az tudniillik, hogy az 1848: XX. t.-c. 3. §-ához képest az ott fel­említett difurkációt meg kellett volna tartani és kiemelni, hogy a két protestáns egyház­nak vannak : rí' szükségletei II. iskolai ) ö Az egyházi szükségletek részletezése után át kellett volna térni az iskolai szükségletek kérdésére. Itt aztán kiemelni azt, hogy mi­után restben már történtek kísérletek az 1848. XX. t.-c. végrehajtására; nincs más hátra, mint a megkezdett uton tovább haladni. Azaz kivánja az egyház, hogy az állam az egyház összes iskoláit az 1<S48 : XX. végrehajtása címén, de a már megalkotott vagy még meg­alkotandó külön törvények alapján megfelelő államsegélyben részesítse. Tehát csak fejleszteni kellene : az 1893: XXVI. t.-cikket a néptanítók fizetése tekin­tetében és az 1883 : XXX. t. cikket a kö­zépiskolák államsegélye dolgában. Ellenben külön-külön törvényekben kellene intézkedni a theologiai főiskolák, a jogakadémiák és taní­tóképző intésetek államsegélyéről. Az akták még nincsenek lezárva. Az 1848: XX. t.-c. szerint ugyanis a hitfeleke­zet illetékes hatóságával kell érintkeznie a kormánynak. Ez pedig az egyházegyetem. A ,.közös bizottság" nem egyházi hatóság, ha­nem csak véleményező szerv ! Még mindig módjában van tehát az egyháznak hangsú­lyoznia azt, hogy iskolai szükségletei is vannak, melyek sürgősen fede^endők_ Reméljük, hogy azokat a^ iskolákat, me­lyeket a^ ősök nagy anyagi áldozattal alapí­tottak, az utódok nem engedik elsorvadni. Gondoljuk meg, hogy a gyöngélkedőt meg le­het gyógyítani, de a halottat nem lehet feltá­masztani többé soha ! ! „Korunk és az evaugélionr -ból. Részletek Hetvényi Lajosnak a Mesterliáy Gecleon által kitű­zött pályadijjal jutalmazott munkájából. Jelige : ,,Várjatok nagv dolgokat Is­tentől és tegyetek nagy dol­gokat Istenért. 1' Care y. Prologus. Nem irok drámai költeményt, mégis pro­logusssal kezdem s epilógussal végzem Írá­somat. Szokatlan a fenti elnevezés a beveze­tés szó helyett ilyen értekezésszerü munká­nál, különösen ha szerzője — bár népszerűen igyekszik is irni, — mégis egy kis tudomá­n}'Os értéket akar munkája számára biztosi­tositani. De azért érzem, hogy eme nagy és nehéz kérdést felölelő munkánál olyan pro­lógusra van szükség, mely hasonlít a zeneda­rab nyitányához, melyből a hallgató előre megtudja, hogy a szerző mely hangnemből játszik. Mielőtt a részletek boncolgatásába bo­csátkoznám, az egészet összefűző és meg­világító alapfelfogás kitüntetése érdekében meg kell adnom azt az alaphangot, meg kell szerkesztenem azt akkordot, mely magában a műben ama nagy opera- az élet legsöté­tebb színeinek festésénél, a száraz csontok mezein, hegyszakadásoknál, zajló örvények fölött lágyan, melodikus hangokon zengi : „Krisztus vallását ne féltsd" ! s mely a végén

Next

/
Oldalképek
Tartalom