Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Krahulecz Aladár. Buzgó úttörők
buzgó úttörőinket és elvtársaikat, hogy nálunk a színtelen németországi uniót senki sem helyesli ; nem is kivánja. Miért látnak ők rémet ott, a hol ilyen nincs ! Bizton hiszem és remélem, hogy a helvét hitvallásnak úrvacsorai és pradestinatio tana miatt, a németországihoz hasonló szintelen unió nálunk soha sem fog létre jönni; már autonomiánk s közegyházunk sajátságos nemzetiségi s liturgikai viszonyainál fogva. Maguk az unió hivei kezdik a külföldön belátni, hogy ingadozik alattuk a talaj s hogy a szabad lutheránus egyházak biztosabb alapon állnak s ezen mi is örvendünk. Foerster Erich igy ir a többek közt a „Christi, Welt" f. évi 1. számában: ,,Wir sind in der Kirche die Schwächeren ; weil wir nicht für uns haben den Buchstaben der Bekenntnisschriften ... und die grossen Massen in unseren Gemeinden" . . . All az, hogy mindynájunknak őrködnünk kell a tan tisztasága felett — a sektákkal szemben is s őrködnünk kell a felett, hogy egyházaink tan és hitvallás tekintetében fénylő hegyen épült városok legyenek. Másrészt azonban nézetem szerint nem kell magyarországi ,,lutheránusainknak" minden hazafias s egyházkormányzati életnyilvánulásnál az unió rémképét látniok. Nekünk csak külső unió kell — a mi pedig nem is unió, t. i. közös fellépés — a helvét hitvallásuakkal, régi ellenünkkel s a nemzetiségi kinövésekkel szemben ; az állammal szemben pedig az ^yenjogúság kivivása s a törvénybiztositotta jogaink megvédése érdekében! Ilyen unió ellen azt hiszem nem lesz senkinek sem kifogása! Nunc venio ad fortissiumu m. Legújabb jels^aviik buzgó úttörőinknek Dr. Daxernek s elvtársainak az ,,általános lutheránus konferencia." Lépjünk be igy lelkesit Dr. Daxer emiitett cikkében mindjárt akár egyenként minél többen ; akár mint hazai lutheránus fiók konferenczia, általános lutli. konferencia tagjai sorába. Ez idén nevezett konferencia szeptember 26 és 29-ke között ,,Rostock-"ban lesz megtartva a mint azt a „Friedensbote" folyó évi T-ik száma előre tudtul adja s közli velünk az érdekesnél érdekesebb tárgyalandó thémákat. — Igaz tanulhatnánk ott sokan sokat ; s el is mennénk ; ki nem szeretne olyan szép utazást megtenni, hacsak congruafizetésünkből telne. Ep ezért le kell mondanunk a lélekemelő tanulságos utazásról s be kell érnünk az egyh. lapokban megjelenő hirekkel, ha a jó isten éltet majd csak olvasni fogjuk. Azt azonban igen is meglehetne tennünk, hogy 2 kor 40 fill'. évi tagsági dij befizetése mellett belépnők az általános luth, konferenczia tagjai sorába. Itt azonban az a bökkenő, hogy Dr Daxer úr elárulja, hogy a felvidéki tót testvérek kik rendesen hazafias érzelmű ág. hitv. evang. keresztyén lelkészekkel egyúton haladni nem szeretnek, hanem haladnak tót soviniszta utjukon, mi meg a hazain, — már megalkották luth, konferenciájukat s igy valószinűleg „testületileg be is álltak az által. luth, konferencia tagjai közé."*) Továbbá tudjuk, s Dr. Daxer is megerősiti, hogy az ,,Allg. luth. Kztg," és az ,, Alter Glaube" Schmidt collegánkat kit szeretünk és tisztelünk, bizta meg avval, ,,hogy hazánkban a konferencia tagjai sorába való jelentkezéseket átvegye és a tagsági dijakat vagy más adományokat összegyűjtse." Kérdem ezért : nem akarom evvel Schmidt testvéremet megsérteni se Dr. Daxert, persze erről önök nem tehetnek ; — miért nem bizták meg ama hivatalos luth, orgánumok, legidősebb püspök urunkat Dr. Baltik urat, ki azonfelül ,.Dr. Luther Márton életrajzirója is, a taggyűjtéssel?! Avagy már 0 sem volna elég erős lutheránus a külföld és belföld szine előtt?! Nem folytatom tovább; utoljára még meg is haragudnak reám azért, hogy oly őszinte vagyok s kimondom azt a mi a szivemen! — S utoljára még azt a szemrehányást is tehetnék, nekem a mit a német közmondás igy fejez ki : ,,vakbuzgóság csak árt. 1 1 De tartok attól, hogy Önök már előbb megérdemelték volna e szemrehányást ! Befejezésül pedig azt hozom fel mentségemül. Tudom s megvagyok győződve róla, többen nekem adnak igazat. Nem kell mindennel a külfölddel kacsintanunk ; hanem törődjünk többet hazai, egyházi üg) res-bajos dolgainkkal. Ez mindnyájunknak szól s szent lesz a béke. Gondolom, kimentettem nagyjából tárgyamat s hiszem, hogy jelen sora*) Mi pedig velők nem paktálunk !
