Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - B. Prónay Dezső. Megnyitó beszéd
h uszonegy edik évfályar* 47. szán\. Orosháza , 1903. nov. 19-én. HVAve. mm es Előfizetés dija : Kgész évre . ISkor. Pól évre ... , Negyedévre . 3 „ Rgy szám ára fill. YIKG.IKLKN1K MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. •tcxssxxKiadótulajdonos és szerkesztő : VERES JÛZSEF. Felelős szerkesztős HAJTS BÁL 1;!NT. Hirdetés dija: Kgész oldal . 16 kor. Fél oldal ... Q , Negyed oldal . <\ . Nyolczad oldal . JS5 K Megnyitó beszéd. ^Elmondta a« ág. hitv. evang. egyetemes gyűlésen Budapesten báró Prónay Dezső elnök.) Tisztelettel üdvözlöm a magyarhoni ág. hitv. €vang. keresztyén egyház négy kerületének ezen egyetemes közgyűlésen egybegyűlt tisztviselőit és küldötteit. Mindenkor bizonyos megilletődéssel nyitom meg e közgyűlést, mert az egyházi közigazgatás szervezetét és az egyházi közigazgatással való foglalkozást az egyház beléletével a legszorosabb kapcsolatban állónak tekintem. Az egyház beléletének egy-egy szervét látom gyűléseinkben, s ezért mindenkor arra igyekszem, hogy a keresztyén vallásosság, hit és a szeretet szelleme vonuljon azokon végig. Fontos kérdések foglalkoztatták egyházunk bel életét ebben az évben is. A legfontosabb kérdés, a melylyel egyházunk közvéleménye, nemcsak ez évben, hanem egyáltalában a közelmúltban, foglalkozott: az egyháznak az államhoz és más egyházakhoz való viszonya. E tekintetben a hazánk egyik alapvető törvényét képező 1N48. évi XX törvénycikkben foglalt elvek megvalósítására törekszik az egész magyar protestáns közvélemény egyesült erővel, a minek kétségtelen bizonyítéka az. hogy evangéliumi egyházunkkal testvóregyházunk ugyanezen szerve is foglalkozik ez ügy tanulmányozásával és remélhetjük, hogy az előmunkálatok a két evangéliumi egyház kölcsönös egyetértésével legközelebb be is fejeztetnek Midőn ily nagyfontosságú kérdés foglalkoztatja egyházunk közvéleményét, engedje meg a f. és m. E. Gry, hogy e kérdésre történeti szempontból vethessek egy pillantást, eltekintve minden hittudományi szempontból. Tudvalevő dologr, hogy a keresztyénség nem az állam támogatásával jött létre, hanem a római birodalom üldözései dacára. Ha eltekintünk minden hittudományi szemponttól, akkor társadalmi szempontból tekintve, az egyház is a XIX. század második felében alakult új tudománynak, a szociologiának a körébe tar* tozik. Az ó-korban a társadalmi ós állami szervezetek egységesek voltak. A legrégibb államforma, a legrégibb társadalmi szervezet a család mintájára alakult, patriarkális vagy theokratikus volt, a hol az állam, a község az istenség maga az egy®ég volt. Athene volt a város neve, Athene az államé, Athene a város nemtójónek, istenaszszonyának neve. Avagy a római birodalomban nem minden az istenség fogalmában egyesült-e? A megholt császárok istenekké lesznek ; még az élő császárok szobrai előtt is isteni tisztelet megadását kívánják, még a keresztyénektől is s épen mert ezt megtagadják, üldözik őket. Ezzel szemben keletkezik a keresztyénség ós fejlődik társadalmi szervezetté. Kótsegielen tehát, hogy a keresztyénség fellópésótcfl kezdve az emberiség külsőleg teljesen szervezett kettős társa dalmi szervezetet tüntet fel. Egyik az állam, másik az egyház. E kettőnek egymáshoz való viszonyát, mint már többször jeleztem, nézetem szerint legtalálóbban azzal a hasonlattal fejezhetjük ki, hogy olyan, mint két egymást metsző kór. Az állami élet köre belevág az egyházi élet körébe, az egy házi élet köre az; állami életébe; mindkettőnek van olyan körzete, a mely a másiknak nincsen. Mindkettő eszköz arra, hogy az ember rendeltetését e földön elérui igyekezzék. A keresztyénség külső életét az első századokban az állammal szemben, sót annak üldözése ellenére fejti ki; de csakhamar uralomra tett szert a lelkek fölött, sót az államhatalom fölött is. Később létrejött köztük az egyessóg, a mely azonban ellentótben volt az em-
