Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Vallásoktatók értekezletének jkve.

tal az előadó elveinek megfelelően mindenütt rendeztessék s hogy olyan helyeken, a hol az állami s községi középiskolákban, felsőbb leány iskolákban, kereskedelmi intézetekben stb. a heti óraszám 18—20, ott vallástanári állások szerveztessenek s az iskolafenntartók a vallástanért mint rendes tárgyért oly tiszteletdijat fizessenek, mint fizetnek a többi tárgyakért. Minthogy egyes helyeken a nem ág. h. ev. iskolákban tanitó vallástanárok egyházjogi helyzete még kellőképen szabályozva nincs, ki vánalos, hogy jogaik és kötelességeik világosan meghatároztassanak. Ez ügyben általános elvül az értekezlet elfogadja, hogy a nem ág. h. ev. iskoláknál működő ág h. ev vallástanárok az egyes gyülekezetek alkalmazottai lévén, egyházjogilag az egyházközséggel együtt helyezkednek be egyetemes egyházunk szervezetébe. Egyházjogi helyzetük részletes megállapítására vonatkozólag pedig az értekezlet úgy határoz, hogy a vallástanár lelkészi jellege érvényesítésének kérdése külön tárgyként a legközelebbi értekezletre feldolguztassék s e tárgyban elő adóul az értekezlet G e d uTy Henrik nyíregyházi lelkészt kéri fel. 3. Az értekezlet elhatározza, hogy a vallásoktatói értekezletek, melyeknek célja a vallás paedagógiai kérdések megvitatása, továbbra is fenntartandók ; de hogy az értekezletek ;>z egyházi és iskolai élettel szervesebb kapcsolatba jöjjenek, szükséges, hogy az értekezletek tartása az egyetemes közgyűlésnek bejelentessék azon tiszteletteljes kérelemmel, hogy a vallás paedagógiai kérdéseknél ezen értekezleteket, mint vélemény nyilvánító szervet figyelembe venni szíveskedjék s annak ügyét az iskolákat fentartó testületek pártfogásába ajánlani szives kedjék. 4. Előadó munkája nyomtatásban is terjesztessék. 5. Hetvényi Lajos soproni vallástanár »Egységes vallásoktatás a középiskolákban" cimen tanterv javaslatott mutatott be a középiskolai vallásoktatásra vonatkozólag. Munkája két részből áll, egyik az alapvető, másik a kifejtő rész. Az első ;részben közli azon alapelveket, melyeken munkája felépült. Itt kifejti, hogy a vallásoktatás fő paedagógiai elve csak az lehet, mely a szellemileg fejlődő egyénben minden fokon finom érzékkel tekintetbe veszi a természetes vallásos érzelmek, fogékonyságok psychologiai állapotát s e fogékonyságok fejlődését, de e mellett nem szabad megfeledkeznünk a fő célról, hogy t. i. minden fokon keresztény egyéneket kívánunk nevelni. Ebből folyik a fő elv, hogy az üdvtörténeti gene tikus jelleg mellett a vallásoktatás minden fokon christocentrikus legyen. A vallásoktatás ez alapon arra fog irányulni, hogy a fejlődő gyermeket és ifjút psychologiai fogékonyságának megfelelően az isteni kijelentés helyes elsajátítására segítse. Ez alapon osztja be előadó a középiskolák egyes osztályaiba a vallásoktatás anyagát, mely anyagbeosztás lényege oda irányul, hogy a hittani ismerethez mint alap mindenütt meg legyen előzőleg a megfelelő bibliai és történeti ismeret. E szerint az egyes osztályok tananyaga rö viden össze foglalva a következő lenne: I. osztály. 0 és új szövetségi bibliai történetek, melyek főleg Isten lényegének és akaratának megismerésére vonatkoznak. A Kátéból a tiz parancsolat. jjjgyházi énekek II. osztály. Ó és új szövetségi bibliai történetek, melyek főleg Istennek a teremtésben ós megváltásban megnyilatkozott munkáira vonatkoznak A Kátéból az elsó ós második hitágazat. Egyházi énekek. III osztály: Az apasiolok cselekedeteiről szóló könyv egyes történetei. Az egyháztörténet legfőbb mozzanatai élet ós korrajzokban a reformációig. A kátéból a harmadik hitágazat ós az Úri imádság. Egyházi énekek. IV. osztály: A németországi, svájci és magyar reformáció élet ós korrajzokban. A Kátéból a keresztyénség ós úrvacsora. A káté ismétlése. Evang. Egyházunk főtanai s egyházunk alkotmánya. Egyházi énekek. V. os.ztály: Izrael népének története az ó-szövetség valláserkölcsi világnézetének, a vallási szokásainak ismertetésével s a megfelelő ótestamentumi helyek olvastatásával kapcsolatban. Jézus Krisztus élete és tanítása a négy evangelium alapján a megfelelő evangeliumi részletek olvastatásával VI. osztály: Egyetemes egyház tör,.

'net a westfáliai békéig. Olvastatás a kiválóbb egyházi irók műveiből egy szerkesztendő „Egyháztörténeti Olvasó-könyv" alapján. VII. osztály: A római katholicizmus ós protestantizmus rövid története a westfáliai béke után A magyarországi protestáns egyház törté nete; egyházunk alkotmánya. Olvastatás a jelesebb magyar egyházirodalmi művekből az „Egyháztörténeti olvasókönyv" alapján. Részletek olvastatása a korinthusbeliekhez irott elsó levélből. VIII. osztály: Hit- ós erkölcstan. A bibliai irodalom: a kanon ós az egyes szentírási könyvek keletkezésére ós szerzőikre vonatkozó ismertetések. Fő bibliai olvasmány: A rómaiakhoz irt levélből a főbb részletek. F r e n y ó Lajos eperjesi vallástanár, mint korreferens bírálja az előadott tervezetet. Az alap elveket teljes mértékben helyesli s azoknak gyakorlati alkalmazását az anyag beosztásban általánosságban szintén jónak találja ; csak néhány pontra vonatkozólag tesz módositást; nevezetesen a hegyi beszédnek részletes magyarázatát ós tanultatását a 11-ik osztályban nehéznek tartja, azt az V-ik osztályba utalja, az úri imádság magyarázatát a Il-ik osztályba, a keresztség és úrvacsora magyarázatát a Illik osztályba, Nagy-Britannia,