Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Bereczky Sándor. Az iskolai biblia

a tanügyi bizottság elveit töle telhetőleg gyengíteni és ezért tartotta szükségesnek, hogy munkájok és elveik mellett kardoskodjék, fem nem látok benne semmi meg nem engedhető dolgot, ha könyvüket kiadatják és használják, csak az utegyengetésnek olyan módja ellen van kifogásom, mint a milyet Fileon követ. Legjobb szeretném azonban ha Fileon és társai egy új iskolai Bibliát szerkesztenének a tanügyi bizottság utasításai szerint, mert csak egy ily könyvnek lehet reménye nagyobb körű használatra Miután Fileon támadásának genesisét ismerjük, állításait is igaz értékük szerint móltathatjuk. De hogy ne csak általánosságban beszéljek, lássuk ezeket az állításokat részletesen a maguk sorrendjében. Fileon egész csatát viv a „Bibliai Olvasókönyv4 névért. Pedig ez a név azt a nagy har-czot nem érdemli meg. A ki a dolgot érti, a ki tájékozódott a külföldi e nembeli viták íelöl s a ki a dolog mélyére lát, az tudja, hogy „Iskolai Biblia" s Bibliai Olvasókönyv, ugyanegy dolgot jelentenek és hozzá tehetjük hogy mindegyik egyszersmind kis Biblia is, miután mind a három névvel bibliai kivonatokat jeleznek. Az »Iskolai Biblia Bibliai Olvasókönyv és a „Bibliai Olvasókönyv" Iskolai Biblia. Olvassa el Fileon erre nézve Voelker-Strack „Biblisches Lesebuch"-ja (melyet, a mint szerkesztési elveiből látom, igen jól ismer) tizenegyedik kiadásának előszavát, ott azt találja, hogy a szerkesztők olvasókönyvüket azzal ajánlják, hogy meg vannak benne az „Iskolai Biblia" jó tulajdonságai. A mi pedig a „Kis Biblia" nevet illeti, arra nézve felvilágosítást találhat az 1903 -iki egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 32-ik pontjában, a mely azt mondja: „a tervbe vett tankönyvnek „Kis Bibliának" kell lennie, vagyis a bibliai szakaszokat magának a bibliának szövege szerint kell magában foglalnia." E meghatározás szerint Fileon olvasókönyve, mihelyt a bibliai szöveget szószerint foglalja magában, — pedig Fileon elvei szerint is a szószerinti szöveget kell abba felvenni, — azonnal „Kis Biblia" lesz. Fileon szerint úgy az „Iskolai Biblia," mint a „Kis Biblia" név is mindenképen alkalmas lesz arra, hogy legalább a látszatát is felköltse annak, mintha az a könyv a szentírást pótolhatná. Szó sincs róla, hogy akármi más könyv a szentírást pótolhatná, de valljuk be őszintén, hogy az „Iskolai Bibliát" is, meg a „Bibliai Olvasókönyvet" is a teljes Biblia helyettesítése végett alkalmazzák az iskolában. Ha nem azt akarná helyettesíteni, akkor nem volna rá szükség, akkor mire valók volnának azok a hosszú fejtegetések, melyek azt bizonyítják, hogy a teljes Biblia nem való a serdülő gyermekek kezébe. Az .Iskolai Biblia" elnevezésnek meg van az az előnye, hogy leghatározottabban fejezi k: a könyvnek ama rendelte-, tését, hogy csakis iskolai nasználatra készült és iskolai használaton kivül nem helyettesitheti a teljes szentirást. Mi, kik az „Iskolai Bibliát" megengedhetőnek tartjuk, azt állítjuk, hogy e könyv előmozdítja a teljes Biblia későbbi h isználatát, de sokan vannak, a kik tagadják ezt s mivel mind a két nézetnek körül-belől egyenlő nagy tábora van nálunk is, in int külföldön, azért bármi néven nevezzük is az „Isüolai Bibliát," mindenkor lesznek annak hazánkban is nagyszámú ellenzői. Fileon sajnálja, hogy a tanügyi bizottság javaslata nem mondja meg, hogy az anyagot minő szempontokból kell kiválogatni. Sajnálata aligha egészen őszinte, mert ha a dolog érdekelte, olvashatta az 1901-iki egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 82. pontjában, hogy a „Kis Bibliának a paedagogiai ós didaktikai szempontok szerint megválasztott bibliai szakaszokat kell magában foglalnia." Ha Fileon még azt is kivánja, hogy a bizottság azt is mondja meg, hogy milyen szempontok szerint nein szabad kiválogatni a felveendő szakaszokat, akkor mindjárt az egész könyv megszerkesztését is követelhetné a bizottságtól, mely már az által is, a mit javaslatában közöl, nagy mértékben megkönnyítette a szerkesztők munkájátFileon sorra veszi a közgyűlési jegyzőkönyv pontjait s az a) pontnál megjegyzi, hogy a középiskola legmagasabb két osztályában vagy legalább a VIII osztályban a teljes Bibliát kell használni. Ä javaslat ezt épen nem tiltja. Sőt a javaslat azt sem ellenzi, hogy az elemi iskolától kezdve fel végig az egész vonalon a teljes Bibliát használják ; csak azt kivánja, hogy a szerkesztendő könyv olyan legyen, hogy az iskolák minden fokozatán „használható" legyen. Csak nem gondolja, hogy kötelezővé teszik az „Iskolai Biblia" használatát. Az ellen ón is tiltakoznám. A b) pontnál Fileon nem tartja ajanlatosnak, hogy az „Iskolai Bibliába" az új-szövetség is felvétessék. Nem ajánlja ezt „mindaddig, míg a vallásoktatás az ó szövetségi részre szorítkozó tankönyvet gyakorlatilag ki nem próbálta." Honnét e tétovázás és ingadozás egyszerre? Hova lett az elveibe vetett, eddig oly fennen hirdetett hite ós meggyőződése? Egyszerre tapasztalatra szorúl, mert ó-szövetsógi olvasókönyve oly terjedelmes, hogy a mellé az új szövetséget nehéz volna könyvébe felvenni. Fileon sokat hivatkozik a nó^ metekre és azok „Iskolai Bibliáira Ha látta a jelesebb ós leginkább „Iskolai Bibliákat," mint a Brémait, a Hoffmann félét, a Schwaden — Grlarusi Családi Bibliát és Voelker — Strack teljes Bibliai Olvasókönyvét, miért nem tanulta meg belőlük, hogy az ó-szövetsóg mellől az új szövetségnek nem szabad hiányoznia, mert az ó szövetség magában a zsidók sxentkönyve s nékünk azért^