Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Svedlér

lete és élete nem erősbödik és egyházunk egén nem igen fog hajnalodni. Szerk ) Lelkészjelölő gyűlés A mezőberényi egyházközség mult vasárnap tartott jelölő gyűlésén, az egyház (27 pályázó közül) Beyer Jakab, Bárdy Ernő és Galle István, az elnökség S z 1 a b e j Mátyás lelkészeket jelölte. Örömmel jelezzük egy« idejüleg, hogy a jelölő gyűlés teljesen békés hangulatban folyt le, szemben néhány előző gyűléssel, melyen a kedélyek erősen felizgattattak. Remélhetőleg állandó lesz a béke — az egyház javára. A szokásos biínyaünnepély torony- és liarailgszeilteléssei. Svedléren okt. 4 én tartatott meg. Mozsárdurranások és lengő zásztók jelezték az ünnepélyt. A bányászok gyertyákat, mint offertoriumot hoztak és a szép egyenruhában az oltár előtt állást foglalták. Weber S. főesperes az oltár előtt elmondta a tornyot és a 4 harangot beszenteló beszédet, melyben kiemelé, mily ritka szép és megtisztelő áldozatkészség az, meiylyel a község egy óv alatt tornyot épitett és 4 nagy harangot szerzett. A helybeli lelkész Steina c k e r R. a prédikációt tartotta. A 4 hangú karének lényegesen emelte az áhitatosságot. A sikerült istentisztelet után, melyben még Thern Ede, Ujágh Károly és Zimmermann Andor vetlek részt, közebéd következett KÜLFÖLD Az „Eyang. Bund" szept. 28. s következó napjain tartotta 16. évi nagygyűlését Ulm városában, gr. Wintzingerode elnöklete alatt. Ős protestáns város az, a mely nagy vendégszeretettel fogadta magába azt a lelkes sereget, a mely első sorban van hivatva arra, hogy a folyton erősbödő ós arcátlan támadásaival mind sűrűbben jelentkező klerikalizmussal szemben, a leghathatósabb védelmi eszközökkel megmenteni és megtartani segitse az evangéliumot s ezzel a vallást és hazafiságot. 1530. nov. 30. a polgárság egyöntetű határozata értelmében csatlakozott a reformátióhoz Ulm városa, mely a szép dómmal (Németország legnagyobb protestáns temploma) külsőleg is méltó módon képviseli azt az erős várat, a melyet a jó protestáns érzelmű polgárság kéjez korunk különféle klerikális áramlataival szemben. A szokottnál valamivel bővebben emlékszünk meg a „Bund- ez idei nagygyűléséről, azért, mert «az idók gonoszak," nemcsak odakint a reformáció hazájában, hanem — ós még inkább idebent, nálunk is — és német testvéreinktől megtanulhatjuk, hogy közös ellenséggel szemben, közös lelkesedéssel és munkával, egy akarattal hogyan kell ós hogyan lehet sikeresen síkra szállanunk. Első nap délelőtt és délután több zárt ülésben letárgyalták a belügyeket. Az egyik helyen H o I z i n g e r ulmi városi lelkész üdvözölte a megjelenteket a helyi egyesület és evang. polgárság nevében. Beszédében utal arra, hogy a terjeszkedő klerikálizmus sal ós a szövetség működésót közönyös, sőt — — nagy riikán — rosszalólag biráló protestánsokkal szemben is követeli magának a „Bund" a teljes szólásszabadság jogát. Ellenségeinknek azon vádjában, hogy ha a Róma elleni gyűlölet össze nem tartana, rég széthullottunk volna, van annyi igazság, hogy a római veszedelem állandóan tömörülésre es egységes céltudatos működésre szólít fel minket is. „Harcoló egyesületnek" mondja a „Bund"-ot, mert küzd az evangelium reformatiói szellemben való magyarázata és megértéâe szent örökségének méltánylásáért. Az idők komo lyak — de nem félünk. A protestantismus még ifjú és mint ilyen érzi, hogy övé a jövő. A szövetség württenbergi fiókja részéről H a e b e r tanár köszönti a f

lBund"-ot. — Az új német birodalom — úgymond — már nem szent római birodalom, hanem egységes, világi ország, de ennek legmélyebb gyökereit azok az alapelvek képezik, a melyeket a reformáció hivott új életre. Hadd nevezzenek minket — folytatja — békerontóknak. mi meg vagyunk győződve arról, hogy mindaddig, a mig Luthert forradalmárnak, egyházunk hitvallását népeket megrontó méregnek, minden vegyes, evang. szertartás sze rint kötött házasságot gonosz, bűnös szövetségnek mondja az ellenség, mindaddig szent kötelessége a „Bund"-nak zengeni a reformáoio énekek-énekét, becsületes, világi protestáns öntudattal. Az üdvözlők sorában K n a p p ulmi dekanus utal arra, hogy mig ket ellenséges táborra osztja a népet Róma, addig harcolnunk is kell, mert önmagunktól lemondani nem tudunk ós nem akarunk. — A komoly idők megértésének örvendetes jele, hogy a szövetségnek ulmi fiókja 1700 tagot számlál. A szövetség elnöke az üdvözlésekre adott válaszban kiemeli, hogy inig a népek hivatott vezetőinél sok téren hiányzik az az órtálló szel lem, a mely minden harcnak kelléke, a „Bund* traditióihoz hiven őrködni akar Rómával szemben, hogy mint ügyes és ármányos ellenség készület lenül ne találjon minket. Ha jönni fog egy jobb kor, a mikor nem lesz szükségünk Rómával szemben a védelemre, úgy erősnek fog bizonyulni a szövetség az evangelikus öntudat ébrentartásában is. Üdvözölte a „Bund'-ot az evang. munkásszövetség, mint testvérszövetség, hasonló cél szolgálatában.