Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Az 1848-i XX. t.-cz.
uai zsinat pedig már 1610-ben szentesitette azokat a Lányi- s a későbbi Krmann-féle egész superintendentia számára. E n g 1 e r folytatja az an.erikái tót evangélikusok életének ismertetését s ugyanezen számban foglaltatik még a dunáninneni s a tiszai ev. egyházkerületi gyűlésekről, e gyűlések s a vezetőség iránti ellenzéki hangúlatokkal teljes egy-egy értesítés. A dunáninneni püspöki beszámoló — úgymond — hasonlított egy bankigazgató jelentéséhez : csupa szám, pénz és segély ; a nógrádi esperesség által beterjesztett számos — azaz 12 — pontra nézve pedig az a megjegyzése a tudósítónak, hogy a „Szemle" vádiát a „sült verebekről" akarta Nógrád megcáfolni előterjesztései sokaságával- A Tiszakerületben pedig, melyet az ,arányosítás, kikerekités s egyesítés láza gyötör", tudósító szerint nagy igazságtalanság történik a bártfai, eperjesi, szebeni s kassai több lelkészű s nyelvű egyházak egyesítése körül; az egyesítés elleni küzdelemben kapta Janoska az „agitátor" cimet is. A 18-ik szám vezércikkének cime ez : »őszinte szó a mi jóakaratú embereinkhez.* A cimben megszólítottakat cikkíró inti, hogy ne húzódozzanak az egyházi nyilvános közélettől s a gyűlésektől; meg kell itt jelenni, s küzdeni. Ártalmunkra van az, ha elleneink, nélkülünk-rólunk, intézkednek ; kisebbségi helyzetünk se bántson ; nyílt s bátor fellépésünkkel megmentjük olykor az igazság egy egy morzsáját s készítjük jelennel a jövőt, vetéssel az aratást. Életjelt adva magunkról, mutassuk meg, hogy nem futunk, nem bujkálunk, hanem készek vagyunk bármikor tanúbizonyságot tenni az igazságról bárkivel szemben — Hogy azonban ezt mind sikerrel tehessük, szükséges alaposan elkészülnünk. Tárgyismerettel s az igaz ügy védelmének mély tudatával felfegyverkezve, előzetesen pedig közösen mieinkkel tanácskozva menjünk a harcba, s ott sebeket osztva s nyerve, edződve, próbálva előbb utóbb felülkerekedünk a mai szellemtelen s tudatnélküli több ségen. Ha nem numerálhatunk, hát ponderáljunk. „Ki élni akar mozogjon I u — Telegdi d onátiójáról szól a történeti cikk ; a bánya kerületi gyűlésről tudosit Palic; a szabadkai gyámintézeti gyűlésről ir meglehetősen nagy adagu elégedetlenséggel — r. (pedig Szabadkán mindenikünk lelkileg is jól érezhette magát I) olvasuuk továbbá támogatásra felhívó buzdítást a nagy gonddal szerkesztett s 1904-re, 14,000 példányban megjelent „T r a n oscius" naptárt illetőleg, majd a Rimaszombatból kitiltott tót ev. diákoknak meleg, Schmidt Károly Jenő pozsonyi ev. lelkésznek a „Rákóczyügyből" kifolyó langyos védelmét olvassuk s végül „Los von Rom" mozgalomról igazi evangelikus szellemű cseh bírálatot. Sárospataki Lapok. „Kétségtelen, hogy az egyházpolitikai törvényeket s köztük a neheztelt 1894. XXXII. t. cikket, a protestantizmus segítette diadalra De benne a felekezetnélküliséget s a gyermekek vallásáról szóló törvényt csak azért, mert a kormány az egyházpolitikai törvényekhez, mint kompakt egészhez ragaszkodott s vagy-vagy elé állította a közvéleményt. S az állam konszolidálása szempontjából annyira fontosnak ismert többi részeért ennek diadalát is elősegítette. Ha tehát a protestantizmus hazafiságból a gyógyszerbe cseppenteit gyilkos mérget is bevette, mely öli lassan, de biztosan ; ha látják azóta lassú sorvadását azok a hazafiak, a kiknek egykor szinte a halálig lelkes fegyvertársa volt; ha meggondoljuk, hogy mint akkor, úgy most is bizton számithatnak a mi seregünkre, ha alkotni akarunk nagyot, nemest és dicsőt: kell, hogy segítségére siessenek ezek az életre annyiszor érdemesnek bizonyult protestantizmusnak s a mit akkor szabadelvűségből és hazaszeretetből közösen alkottak s a mit közös alkotásukból az idő a hazai viszonyok között a protestantizmus és igy közvetve a haza érdekével meg nem egyezőnek bizonyított: nem a liberalizmus megtaposásával, de ugyancsak liberalizmusból ós hazafiságból, mely a gyengébb félnek védelmében is nyilvánulna, egyesült erővel, közaka' rattal kireparáljak. Kell, hogy megértsék, hogy mig e hazában az 1848. XX. t.-c. nincs életbeléptetve, addig a protestantizmus létérdeke kivánja az 1894 XXXII t.-cikknek az 1868 t. cikkel való helyettesítését. Szabadelvűség vette el az 1868. LUI. t.. cikket, szabadelvűség hozta létre az 1848. XX t. cikket; szabadelvűség adja vissza, hajtsa. vegre mindakettőt.. Szabadelvűség védje meg erői ellen a gyengét, félre téve minden vallási elfogultságot ós álliberalizmust De a kezdő lépéseket magunk tegyük meg. Mig a belső építésen buzgón fáradozunk; a külső vedoástyát is igyekezzünk visszaszerezni. Igy tépjük szet a kötelet, a melyet a klerikálizmus sodort, s eként bontakozzunk ki polyp karjaiból, mig nem késő; igy védjük meg halálos szorításától önmagunkat ós ezáltal a hazát és nemzeteti" Erdélyi protestáns lap. „Örjmmel vesz— szük tudomásul s adjuk hírül, hogy a szép inu'tú nagyenyedi egyházmegye újra egy elismerésre méltó ós példaadó lépést tett, midón az esperesi indítvány határozattá emelésével felhatalmazta az esperest, hogy a mulasztókkal szemben 5 korouáig terjedő rendbírságot alkalmazzon, a birság-pónzek a Szeretet ház javára fordíttatván — E határozat a mily időszerű ós okos, ép oly tapintatos es humánus is. Megelőzte ós feleslegessé tette a felsőbb hatóság esetleges kényszer-rendszabályát, bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a rendszerető nagy többség maga gondoskodik a lassúbbak szorgalmazásának módjáról s igy az egész egyházmegye renoméjának biztosításáról ; tapintatos ós
