Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Ipolyság

Tete azt szeretné s hirdeti is. A mű szerzőjét kitüntetés fokozatában avatták a minap hittudorrá; a jury tagjai voltak : Ménégoz (elnök,) Róville és Vaué lier ; elsó (M ) és utolsó (V.) szép egyetértésben meg vannak egymással, dacára annak, hogy a kettejök között megindult theol. vitát az elhivés és hit kérdésében immár szélesebb mederbe terelték s folytatják a „

Revue Chretienne"ben, de nem theologiai dühvel, hanem kartársi amicáva!. Tűzzel játszó, úgy nevezett „anarchista forr ad al m árok" is vannak bőven Franciaországban, kik nemrégiben Saint-Denisben gyűlést tartottak, melyre — egyebek között — meghívták Schaffner protestáns lelkészt is. S a meghívott férfiú el is ment; a gyűlésen nem csak részt vett, de ötnegyed óráig tartó beszédet is mondott, melyet a nyugtalan elemek figyelemmel hallgattak meg. Tetszett is nekik a szónok, mikor kijelentette, hogy a protestánsok a hit és a szabad vizsgálódás emberei, kik tisztelik a más meggyőződéseit. A gyűlésen szó volt az egyház s állani elválasztásáról is. mely kérdésben az elnök kitejtette, hogy ók az elválasztást nem erőszakosan, de fokrol-fokra keresztülvinni, a protestáns lelkész meggyőződését pedig tisztelni akarják. Kimenetkor a gyűlésből egy ember odament Schaffnerhez s igy szólt hozzá: „En hitetlen vagyok, semmitsem hiszek, de ha Ö.i közölné velem hitét gyakran, meggyőzne." Íme, ez a példa is bizonyítja, liogy a protestantizmusnak lehet s van is missziója a szocialisták s anarchisták lelki világában. De mi haszna, mikor a szent vallás kérdésében a képzett-elmék is egyfelől a hitetlenség, másfelől a különösség vigasztalan útjára lépnek. Példa erre azon vita, mely ujabban An lard sorbonnei tanár és Bouisson bölcsész s orsz. képviselő között lefolyt az „Action" c. lapban. Amaz levonja s egyenest kimondja az eredményt, mely is a vallás lerontásában áll. Bouisson protestáns születésű s nevelésű s mint ilyen megőrizte érzékét a vallás iránt, a vallást az ember lelkivilága integráns részének mondja, de keresvén a vallási nézetek mai zűrzavaros voltában s az ultramontanizmussal szemben kivezető utat, azon eredményre jut, hogy a mint az iskolát elválasztották az egyháztól, úgy elválasztandó a vallás is az egyháztól, vagyis — az ó kifejezése szerint a vallás I ai ci z á 1 a n d ó * (Ime egy új formulai melyből azonban aligha válik formula concordiae a franciák hazájában, de másutt se I) A vallás — úgymond ez új alakzat szülője — az ember kebelében van, szentélyt alkot, melyben monopoiiumot űzet az egyház, munkájától elzavarandó azonban immár ez az egyház hogy lehessen s legyen is a vallás szabad, oly * ,laiciser la religion" szabad, mint a jog, tudomány, nevelés avagy művészetekI E vallásnak azután nem lesz szüksége dokmákra sem papokra, sem csodákra I — úgymond ez a bölcs philosophus, a ki — mind ezeknek ellenére, avagy mindezekkel kapcsolatban nem tudjuk, az emberi lélek örök életét is hiszi, vallja s hirdeti De vájjon épen ezen örök életű lelket kielégíthetné ezen s ilyen vallás ? ez a — mint a Tenoignage mondja — „étherikus, állhatatlan, nobilis ideáll" „A phrázisok — úgymond Voltiére — az éhséget s a fájdalmat ámítani tudják, de a halált megakadályozni nem lehet." Ez legyen az új vallásphilosophia kritikája (Toldy isfarkassal ütött farkast agyon I) Krupecz István. IRODALOM. Reformációi ünnepi beszéd. Irta Endre f f y János, pozsonymegyei felső-szeli ev. lelkész. Megrendelhető Losoncon R ó t h Simon könyv • kereskedésében. Ára 50 fillér. Ismertetése következni fog Addig is álljon annyi, hogy e beszéd szerzője ugyanaz, a ki a millenáris ünnepi beszéd jóvel pályadijat nyert. A Lutlier társaság XLVII. kiadványa ~ Konfirmációi emlékkönyv. Az ev. prot. serdülő ifjak és hajadonok szániára. össze állította P a u 1 i k János nyíregyházi ev. lelkész. Budapest, 1903 Hornyánszky Viktor cs._ és kir. udvari könyvnyomdája. Ezen címmel jelent meg 320 lappal egy tekintélyes kötet, mely irodalmunkban hézagpótló jeleggel bir. Mig p. o. Németországban e téren az irodalom leggazdagabb ós serdülő ifjak ós leányok számára százakra menő kiadványok vannak, nálunk eddigelé alig lehetett szó egy olyan vade— mecumról, melyet a confirmandusoknak adhatunk volna az élet útjára. És azért örömmel üdvözöljük e könyvet nemcsak megjelenésénél, de tartalma nál fogva is. Kiválasztott, a célnak megfelelő költemények, elbeszélések, buzdítások, történeti jellemképek. imák, magvas mondások a szentírásból s jeles írók műveiből, váltakoznak egymással ezen sike rült beosztással: 1 Emlékezzetek 2. Tükördarabok az életből. 3. Életbölcseség. 4. Imádkozzál 5 Évek múlva. A szerzők nagy száma mindent elkövetett, hogy választott, legszebb és legérdekesebb tartalommal dÍ6zitsék a magasztos célnak szolgáló könyvet. Nagy Lajos, Paulik János, Horváth Sándor. Endrődi Sándor, dr. Béri Gryuía, Zábrák Dénes, Kemény Lajos, Gryőry Vilmos, Arany János, Jám« bor Lajos, Béri Gryuláné, ifj. Porkoláb Gyula, Szabolcska Mihály, Sántha Károly, Payr Sándor, Lé-