Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Bányai kerület

lutatások eredményét s hogy -ennek a feladatának is megfelelhessen, kéri a társulat tagjait, hogy a társulatot törekvéseiben nagyobb áldozatkészséggel támogassák. Majd meggyőzően fejtegeti, hogy a tudományosság és anyagi téren való működés fáradtsággal jár. Egyedül a vallás az, — úgymond — a mely nem fáraszt, ha vele foglalkozunk. hanem megerősít. Sokat jári a tengerparton, a melynek sós lehellete ed/ő, erősítő hatása van az ember testére. Ilyen üditó, erósitő hatása van a vallásnak is, de a felvilágosodás legyen az a nap, a melynek sugarában a vallás elvei fölszí vódnak a levegőbe, porusainkon s megnemesiiik a lelkünket.* Percekig tartó taps és éljenzés követte eme legkiválób magyar prot „világi papunk" magvas igéit és remek tejtegetéseit. Utána gr. Tisza István „A szoczializmus és az egyház" címmel tartott felolvasást. Behatóan fejtegette hogy a valódi szocializmust az egyház nak is kell támogatnia. De tisztában kell lennünk annak lényege, céljai és faladataival. A valódi szo cializmust, a felebaráti szeretetet már az Úr és az ó evangeliuma is hirdette. A lelkészek legyenek az igazi szocializmus valódi apostolai, de kerüljék a/okat. kik népünk megtévesztésére és zsarolására dobálják a közönséges jelszavakat és a hangzatos frázisokat. A külföldi szocializmus módjára terjes/, szük a felebaráti szeretetet s érdeklődjünk a nép sorsa és bajai iránt Ez alapon helyesnek és jo gosnak tartja a munkásnép béremelés iránt való mozgalmát is, mert hiszen mindenki követelheti, hogy méltányolják az egyéniségét és becsületes munkájáj. Tisza István mélyreható és keresztyén szeretettel telitett tanulmánya is mély benyomással volt a dis/gyűlés tagjaira. Örvendünk rajta, hogy ily komoly es előkelő politikus és ismert nevű egyházi férfiúi ily szellemben és értelemben fejtegette a keresztyén jellegű szocializmus jelentőségét és jogosultságát. Mi prot. theol. tanárok is ily szellemben fejtegetjük azt a kathedrán és az irodalomban. Utána Bal lag i Géza orsz. képviselő, volt sárospataki ref. jogakad. tanár „A 48: XX. t-c a történelem világánál" c. alatt tartott nagy érdekű felolvasást. A 48-iki törvényeket mutatta be a történelem világításában s érdekesen és tanulságosan fejtegette az egyházpolitika mai viszonyát a protestantizmus szempontjából. Az államnak — úgymond — oly egyházpolitikát kell követnie, mely ne foszsza meg a protestantizmust ellenálló képességétől, de tegyen meg minden lehetőt, hogy az mint társadalmi faktor is érvényesülhessen. A kormánynak kötelessége teljes mértékben végrehajtani az 1848. évi XX. törvénycikket. Végül a diszgyűlés utolsó pontját Hegedűs István egyet, tanár ragyogó vallásos költeménye képezte „Szállá alá poklokra" címmel. Gyönyörű tárgya az, hogy, midőn Krisztus a poklokra szállá, a földi nyomorúságot látogatta meg. hogyasinylődő emberiséget szenvedéseitől megváltsa. A költemény művészi előadása s mély vallásos tartalma nagy és mély hatást keltett. A diszgyűlés lelkes óljenzések között véget ért. Az utána tartott közebéden a sok lelkes felköszöntő között — és ezt tanulság okáért ide igtatjuk — Báníy Dezső báró azt mondotta, hogy szorgalmasan olvassa Hase Károly, a nagy jénai egyháztörténetiró „Protestáns polemikájának" magyar fordítását. Majd igy folytatta: „Ebben a korban, mikor a felekezetieskedés olyan vészes s mikor mi protestánsok még mindig nagyon lazák vagyunk, ezt a könyvet olvasnia kellene mindenkinek. Azt mondja ez a könyv, hogy az emberiség életét mindig a vallás és a szabadság kérdései dominálták. Es a protestantiz mus az, mely a vallások között a szabadság által legjobaan át van hatva A inai dis/gyűlésen viszont feljegyezte, hogy vezessen bennünket, a protestáns irodalmi társaságot, a ludoinány, a szabadság és a nemzeti érzés Ügy látja, hogy ez vezeti a társaságot s munkája eredményes. Még egy idézetet mond: „Világosságban és szabadságban jelentkezzék az a törekvés, hogy haladni akarunk, hogy viharbiró törzszsé valljunk I" Nem politizál s épen ezért nem is reflektál az előtte szóló (Ball agi Géza) szavaira. De annyit mond, hogy a magyar protestantizmussal összeforrott a nemzeti gondolat s e tábornak vezetnie kell a nagy Cdlho/-, -M. erós magyar nemzeti állam megteremtéséhez " A délutáni órákban Szilassy Aladár távollétében Händel Vilmos Selmecbányái esperes lelkész elnöklete alatt belmissziói értekezletei tartottak, a melyen Gergely Antal mezőtúri ref. lelkész imája után Händel Vilmos a belmisszió munkáját. Mayer Endre eperjesi ev. theol tanár a diakonissza ügyet s Kovácsi Miklós amerikai közjegyző az amerikai magyar reformátusok helyzetét ismertette. Az értekezlet gyéren volt látogatva. Valóban öröm ós gyönyörűség volt részt vehetni a Prot írod. Társaság nagyváradi vándorgyűlésén. Az imák, beszédek és előadások termékeny ev. gondolatokkal és érzésekkel telitették meg lelkünket. Csak aztán „cselekedjünk

8 is „hasonlatosképen!" Dr Szláv ik Mátyás. A bányai ág liitv ev. egyházkerület szeptember hó 9 —12-ik napjaiban tartotta rendes évi közgyűlését Budapesten. Sárkány Sámuel püspök ós Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő elnöklete alatt. Szeptember 8-án volt az elóértekezlet, a melyen az egyes napirenden levő fontosabb ügyeket ismertette az elnökség a kerületi kiküldöttekkel. Másnap reggel Scholtz Gusztáv kerületi jegyzőnek a templomban elmondott buzgó imája után a gyűlés tagjai a deáktéri evang. gymnasium dísztermében gyülekeztek ösz-