Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Ajka

nővel kötött házasságot Zsidó nővel kötőit házas­ságot 222 ev. és 76 kath. férfi. Zsidó férfiak ev. nővel keltek egybe 258 s kath. nővel 67 esetben. Valóban érdekes fluc.uációja az a hazasságügyi statisztikának Németországban. De szomorú tanul­ságai is vannak a statisztikának. Azt olvassuk, ­hogy a porosz kir. vallás és közoktatásügyi mi­nisztérium közegészségügyi osztályának jelentése szerint a szülelések számaránya legújabban na­gyon aláhanyai'ott. Még 1876 ban Poroszország­ban 40 9, 1900 ban 36 98 s 1901 ben 36 52°/ 0 volt a születési arány ezer embert számítva. Igy Berlinben is 46 OVról 1876-ban 26 68°/ 0-ra szál­lott alá a születések számaránya. Legtöbb szüle­tés volt a porosz Silézia vidékein, legkevesebb Berlinben, Lüneburgban, Potsdamban, Wiesbaden­ben és Frankfurtban. A haladottabb ipar vidékein erősebb a szülelések számaránya, mint más vi­déken Ej szaka m erikának Decorah nevü váro­sában e nyáron ülte meg a norvégiai ev. Iuth. zsinat 50 éves fennállásának jubileumát. A zsinat élő összeköttetésben és folytonos érintkezésben van a svéd-norvég anyaegyházzal. Cziirie: a nor­végiai Iuth, egyháznak zsinatja Éjspkamerikában Megalakulása alkalmával volt 6 lelkésze és 38 tagja, ma már van 280 lelkésze és 900 tagja, a kik a csendes és atlanti Óceán között laknak s működésük a Lorenzo folyótól a mexikói öbölig terjed ki. Minden állami támogatás nélkül épit a zsinat templomokat, paplakokat, főiskolákat s léte­sít intézményeket a papi és a tanitói képzés szol­gálatába. Mi több. missziói és jótékonysági célok­ra is sokat fordit a norvégiai luih zsinat Ameri kában, sót azt olvasom, hogy évenként tekintélyes összegeket gyűjt az európai otthonban lakozó hi­vek fölspgelyezésére is Egyházi közlönye mele­gen üdvözölte a zsinatot a lutheri hitvalláshoz való hűséges ragaszkodásáért Amerikában és ál­dással kívánja a hitvallás győzelmét a keresztyén hitélet szolgálatában. A belmissió a német prot. szeretetmun­kásságnak egyik legkiválóbb tere. Igy Bajoror­szág ev. Iuth. egyháza az 1902. évben 20635 márkát, vagyis a tavalyinál 802 márkával többet gyűjtött belmissiói célokra a melyből 11 ezer márkát a belmissziói különböző intézeteinek s a többit a diakonissza intézetnek juttatott 119 beér­kezett kérvény közül csak 2 nem volt teljesíthető. Azt olvassuk továbbá, hogy a német belmissziói egyesület e hó 21—24. napjain Braunsveigban tartotta 32 évi kongresszusát, a melynek első nngygyűlésén Mayer E. strassburgi tanár „a belmisszió feladatairól a keresztyénellenes szellemi áramlatokkal szemben, s a másodikon Wurster heilbronni lelkész „a belmisszióról s a humanitá rius szeretettevékenységről" tartott előadást. A különleges értekezleteken még a .prostitutió," „a belmisszió és az iskola" s „az ev. keresztyén ember és a/, ó újsága- kérdését is fejtegettek. A záró istentiszteleten Stöcker udvari lelkész szó. nokolt. Örömmel látjuk a belmisszió hódító útját a prot Németországban. Csak nálunk is haladna jobban, erősebben és sikeresebben I Kyriakos Dio inedes theol. tanár az athenei görög keleti kath egyetemen „A keleti egyházak története 1453 — 1898.* c. alatt egy nagyobb szabású müvet adott ki, melyReusch tanár fordításában német nyelven is megjelent. Szerzője Hasénak, a nagyhirü jénai egyná/törté­netirónak lelkes követője, ki az 1863—66. évek­ben Jénában, Erlangenban, Lipcsében és Bécs­ben tanult prot. theologiát. Egyháztörténetét 3 kötetben 1881-ben irta meg s Hase tenárnak ajánlotta. 1897—1898 ban jelent meg 2-ik kiadás­ban. A görög-török keletről szóló rajzaiban utol­jára Goltz méltányolta ót, mint történettudóst behatóbban. A görög irodalomra nézve e rendkí­vüli fontosságú műből Keusch lefordította azt a nagyobb szakaszt, a mely a keleti egyházak szenvedése korszakát ismerteti a török uralom óta. A műből mi protestánsok minden egyoldalú­sága mellett is sokat tanulhatunk, sót bizonyos tekintetben a Syinbolikára nézve forrásúi is szol­gálhat. Németországban az egyedüli Meyer tanár az, a üi az újabb görög tudományos iro­daimat forrásszerii alapon ismeri. Sajnos, hogy szerzőnek a protestantismusról szóló Ítélete me­rev, sőt helyenként egészen érthetetlen. „Anar­chiával", sót „teljes fóktelenséggel" vádolja he­lyenként, és örömének ád kifejezést a XVI és következő századok úniói kísérleteinek meghiusúlása felett Még az újabb prot missiói kísérletet is erősen elitéli. Váltig biztosítja az olvasot arról, hogy a görög egyház az egyetlen, a mely az atyák régi igaz egyházával való szerves eg)be­függését történelmileg és hittanilag megtartotta, a mi bizonyos tekintetben az önteltségnek a be ­nyomását teszi az olvasóra A szerzőre nézve a görög egyház elvileg irreformábilis, s csakis a felvilágosodás némi gondolat elemeinek fölvételére képes. A niuiiél hiányzik az objektiv történeti előadás. Sok benne a kacérkodás a nationalismus­sal s a liberalismussal, s annál kevesebb az élő vailásosság, a termékeny missziói szeretet munkás­ság s a józan történétirás és írásmagyarázat. De sokat tanulhatunk a mű külső történeti részéből, a zsinatok és egyházi szakadások történetéből, a török üldözésekből, a kiválóbb patriarchák ural­mából stb. Örvendetes dolog az is, hogy az athenei görög theologia nem zárkózik el a német prot. tudományosság elől, mig ezzel szemben az orosz orthodoxia máig is bevehetetlen vár a pro • testantismusra nézve. A görög keleti egyház a Traditio merevségének liturgiái egyháza, a me­lyet a reformátió szele máig sem érintett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom