Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, tudnivalók - A felekezeti iskolák jogi értelemben vett fenntartója csak a hitfelekezet lehet

bizonyos magánjogi alapból (pl. can. visitaból) kiinduló kötelezettségénél fogva a felekezeti iskola javára bizonyos szolgáltatásokat, a mig ezen kötelezettség jogszeröleg meg nem döntetik, hordozni köteles. Ezekből folyólag tehát egyfelől abból, hogy a polgári község a felekezeti iskola költségeit viselni akaria, vagy annak javára bizonyos szolgáltatásokat hordozni tartozik, a polgári községek részére az iskolafenntartó felekezettel szemben külön jogok a községet csak az esetben illethetnék meg, ha azok. mint külön kikötések szabályszerű módon megállapítást nyertek. Ehhez képest tehát, a jogszerüleg felekezeti jellegű iskola iskolaszékét csak azért, mivel a község a fenntartással járó összes költségeket a régi gyakorlatnak megfelelóleg viselni akarja, vagy mert bizonyos szolgáltatásokat magánjogi kötelezettségként hordozni tartozik, választani még nem jogosult. Erre külön kölcsönös megállapitott joggal jogátruházással kell birnia Iemótlem azonban, hogy a mondottak természetesen csakis a jogszerüleg felekezetiekül tekintendő iskolákkal szemben állanak. A mondottakból folyik másrészt, hogy a fe lekezeti iskolák fejlesztése a polg. községek által és azok terhére nem eszközölhető A fejlesztés joga csak a jogi értelemben vett fenntartót, t. i. a hitfelekezetet illeti meg s az irányban a polg. község sem jogot nem igényelhet, sem kötelezettséget nem vállalhat. Az első t. i. a költségek viselése tekinteté bői a községek szabad elhatározása alá eső felek, iskolákkal szemben ugyanis a hivatkozott 25. §-a csakis az akkor már fennállott felekezeti iskolákkal szemben engedi meg a költségeknek az ed digi gyakorlathoz képest leendő viselését, ebbe a keretbe tehát a fejlesztéssel jaró fokozott költségek már bele nem illeszthetők ; mig a második csoportba tartozó iskolákat érintóleg a kötelezett eóget megállapitó magánjogi alap szabja meg a szolgáltatás mérvét és hatályát, ezen kötelezettség tehát már jogi természetinél íogva sem terjeszthető ki. A mi a bizottság által érintett gazdasági ismétlő iskola kérdését illeti, szintén úgy áll a dolog, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 55. ós 50. §§ -ai alapján a létesítés adott esetben csak a polgári község kötelezettségét képezi. A polgári község által lótesitet gazdasági ismétlő iskola azonban természetszerűleg csak községi jellegű lehet. A felekezet jogosult olyat felállítani, de azt, mint általában minden fejlesztést csupán hitfelekezeti alapon az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 11 §-ában megjelölt erőforrások igénybevételével teheti. A i iskola jellegének megállapítása, mint az iskolák jellege körül felmerült minden vitás kérdés elbírálása az illetékes főszolgabíró által az érdekelt felek, tehát a község ós egyházi hatóság belevonásával tartandó tárgyalás alapján a bizottság hatáskörébe tartozik, s a bizottságnak a jêizett tárgyalás eredményéhez képest hozandó indokolt határozata ellen a vezetésem alatt álló minisztériumhoz van felebbvitelnek helye. Budapest, 19C3. június hó 12, ÜZENETEK Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk St. L. Betlér. Köszönjük szépen a figyelmet. Erdekünkben volna mielőbb közreadni, de a lap terjedelme, a gyűlés s a beküldés időrendje — mindmind korlátoz bennünket. — K. B. Hasonlóképen türelmet kérünk. — M. K. dr. A mult számhoz elkésve érkezett a hir, de az igóret jó időben. Várjuk a jobbat — a mikor valóra válik. m se SSr BT KÁPLÁNT l<eresek Pályázótól megkívánta tik, hogy a magyar és tót nyelvet kifogástalanul beszélje. — Díjazása lakás és évi 1200 kor. Békése abán, 1903. Korén Pál ev. lelkész. ^Torony-órák^ palota-, városházi-, gyári és À laktanya órák berendezését a \ legelőnyösebben eszközli S Mayer Károly utóda Müller János első magy. óragyár gözberendezóssel Budapest, VIJ. Cs6möri-út 50. szám saját házban Képes árjegyzékek és Költségvetések bérmentve.