Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Adorján Ferenc. Egy kis helyreigazítás

tás módszere s általában a történeti kritika az • evangeliomra való vonatkozásában is el van ismerve. A tanszabadság magasztos elve ösze nem egyeztethető azokkal az egyházjogi jelenségekkel, a melyek napjainkban Weingart és Horst lelkészek es Harnack tanár ellen voltak észlelhetők. A theol. tudomány az igazság földeritését s nem a hirtelenség terjesztését célozza, sót e tudomány magának az ev. egyháznak valódi életére nézve is nagy jelentőségűnek bizonyult. A tanszabadság kérdéséhez Soden és Harnack tanárok is szóllottak s kifejezték, hogy bizonyos egyházi körökben a theol. tudomány iránti idegenkedés magára az egyházra nézve is végzetessé válhatik, s azt hangoztatták, hogy a bibliai hit s a hitvallás hűség épen nem áll útjában a tudományos kutatas erkölcsi szabadságának. A theologia és az egyház benső összetartásán épül föl egészséges vallásos élet. A reformkatholicizmus ügyét tárgyalta Keppler püspök a kath. lelkészek decz. 1 rottenburgi értekezletén, s ugyancsak élesen nyilatkozott annak legújabbi mozgolódásairól. Többi között állást loglalt a katholicizmus s a modern kultúra összeegyeztetése ellen, s kijelentette, hogy a mit a modern kultúra a kath. keresztyénuégen kifogásol, az nem más, mint intellektuális tekintetben a csuda s erkölcsi tekintetben a tekintélyelve. Szerinte a hamis reformerek (Krauss, Ehrhard ós mások) a kath. keresztyénség csudás, természetfeletti jellegét tagadjík, s „vallási natho* licizmusuk" üres frázisnál egyébnek nem vehető. A reformkatholikusok hibája az is, hogy a műveltek ós nem a néprétegek körében kezdik meg a reformot, holott minden valódi reformnak nép reformnak kell lennie. Ideáljuk, a „Bildungs katholicizmus" gyökeret nem verhet a népélet körében. E katholicizmus anarchiára és socializmusra vezetne, s általában a reformkatholicizmus mozgalma „a tudósok irodáiból" kerüli ki. Ezzel szemben követnünk kell XIII. Leó pápn utasitasát szent Ferencz, a rózsa fúzér és Jézus szentséges szive követésében. Mert — úgymond a ludós pápás püspök — ez a szent lélek útja az emberiségben, a melyet Jézus is követeit. Jézus is a népért küz 4ött a phariseusok ellen. Jézust kell követnünk. De a modern reformereknél épen a Jézus követése hiányzik. Sőt azt is mondhatjuk, hogy minden valódi kath. reformnak Mária jegyében kell állania, ki Jézus első és legjobb követője volt. E íagyos pápas nyilatkozatok uián arra az eredményre jutott el Keppler püspök, hogy „a legújabb né met kath. reformmozgalom hiú ós hiábavaló erői ködés. Hamis a célja ós hamisak az arra szolgáló eszközei. Sokat gondolkoznak, beszélnek ós irnak a sorok között. Nem az a fődolog, hogy nem eléggé művelt a katholicizmus, hanem az, hogy jó katholikusok vagyunk-e vagy sem. Szent Ferenc a legjobb kath. reformátor ma igy tenné fel a kérdést* Az egész mozgalom csak pusztaságra ésfogalomzavarra vezet, s közelebbről „a német katholicizmus" sem jó szónak, sem jó dolognak nem mondható. Óvakodjunk attól, nehogy a modern idő a modern zsidók ós törökök mellett még modern katholikusokkal is megajándékozzon bennünket. Kath, férfiakra, valódi egyházi harcosokra van szükségünk és nem reforinkath. tudósokra. El a phrázisokkal s elő a kath. öntudattal. — Mint látjuk, a püspök lefújta a reformkatholicizmus jobb sorsra méltó ügyét Növeli a bajt még az a körülmény, hogy legnagyobb harcosa, Krauss freiburgi tanár nincs már az élők sorában. Mi megjósoltuk a reformmozgalom siralmas végével, mivel a csalatkozhatlan pápás tantekintélyen alapuló mai vatikáni katholicizmust javíthatatlannak tartjuk az egész vonalon. Mert vagy szabad tudományosság vagy csalhatatlan pápás tantekintély, — tertium non datur I A szász királyság ev. lui h fóegyházi tanácsának 1901. évi hivatalos statisztikája érdeke— sebb adatai a küvetkezők : Minden előtt kiemeljük, hogy a vallásváltoztatás a jelzett évben is erős volt. A római katholikusok áttéréseire igen nagy befolyással volt az osztrák „Los von Rom" mozgalom, másrészt azonban nem lehet tagadni, hogy a tömeges lengyel és cseh bevándorlás a kath^ egyházat is erősíti, úgy hogy az absolut számitást tekintve a katholicizmus haladás, illetve emelkedés útján van Szászországban. Istentiszteleti helyeit folyton szaporítja, a vallásoktatásra nagy gondot fordít s a vegyes házasság is nagy hasznára van Sajtója, a „Sachs. Volkszeitung" igen élénk és fellépésében bátor magatartást tanúsít. Főleg a Gusztáv-Adolf-egyesület, a reformátiő ünnepe ós az Evang. Bund állandó tárgya az 6 türelmetlen támadásainak. Bizonyos előszeretettel, sót kárörömmel szitja a prot. lanellentéteket, fájlalja a szászországi katholicizmus elnyomatását ós földicsóri a protestánsok szabadságát Ausztriában. Szóval tényeket ferdít, kiszínez vagy elhallgat kénye kedve szerint, a hogyan épen az ó érdekei megkívánják. De örömmel emlékezik meg a fóegyházi tanács hivatalos jelentése a Gusztáv-Adolfegylet és az Evang Bund haladásáról. De halad a szektaság ügye is Szászországban, a melylyel szemben csak erős egyházközössegi élettel lehet boldogulnunk E térer; igen sikeresen működik az ifjúság ev egyesülete. Az ev. egyház belső élete végül kevés nagyobb változást mutat, A lelkészi javadalmazás is rendezve van. A törzsfizetés 2490, a maximum 4800 márka ós szabad lakás, a s. lelkészekké 1500 márka. Magától értetődik, hogy a legújabb szász udvari botrány kinos meglepetést szült az ev. egyházban is, s ez alkalommal az „Alig, Ev. Luih. K-Z'g" Lipcsében igen erős oldal vágásokat mér a habsburgok házára és álta-