Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mayer Endre. Theológiai főiskolánk új szervezése

kor a mi theologus — s lelkész — képzésünk is különb lesz az eddiginél s a vallás e miatt kiszámíthatatlan mély befolyással lesz a tudományok összes ágaira, a melyek őt felette nagyra becsülik. Az toizonyos előttem, hogy a budapesti egyetemen egészen más szellem honosodnék meg vallási tekintetben s kereszt levételek, meg feltevések nem fordulhatnának elő. Ez csak igazolja annak a törekvésünknek helyességét, hogy egj elemi fakultásra törekszünk. Másodszor azt lövetkezletfm. ho^y a fiai.cia szemináiiumol hoz a mieink soha sem lesznek hasonlék a tanszabadság s a pi olestantismus előre törő s a haladást követelő tennészpte miatt. Mert fn úgy tudom, ha még egyszer oly nagy uniformizálást követelnének és hajtanának is végre mint » minőt Slromp a mostani javaslatban talál, azért még sem lennének egyenlők intézeteink, mert a mig hogy eklatans példát felhozzak olyan eltérő felfogású emberek fognak theologiáinkon működni, mint Stromp, addig nem kell a lelket ölő kath. szemináriumok dohos levegőjétől félnünk. Azt a borzasztó nagy s feneketlen örvényt csupán ó látja, mert ó azt igy elképzeli, s mert igy képzeli, gondolja már meg is van. Theologiai intézeteink ennek előtte még sokkal rosszabbúl állottak, mint most, vagy fognak állani ezután, azért még sem lettek róm. kath. szemináriumokká, hanem nyomás, szegénység s önfeláldozás daczára a hamisítatlan evangeliumi s protestáns szellemnek s tudománynak terjesztői. Theologiai intézeteinkben mindig fog valami maradni abból a mi az egyetemi, nevezetesen a német egyetemi életet oly rendkivül nagygyá. kép zővé s fontossá teszi, még ha különb dresszurává tennék is javaslatokkal. Tulajdonkép mi is teszi uagygyá es hatalmassá a német egyetemeket? Semmi más, mint a tudós professzoroknak ós lel kes, tudnivágyó és komoly ifjúságnak szabad s független köztársasága. A német professzor az egész életét a tudománynak, az igazság keresésének szenteli s mivel tudja, hogy az igazságot csak megközelíteni lehet, ez okból szerény Köte- . lessége teljesítésében az önfeláldozásig pontos, tetteiben következetes s bármennyire legyenek eltérő nézetei a másokótól, sem türelmetlenné, sem lénézővé és önmagát túlbecsülóvó nem lesz, hanem tiszteli mindenkiben azt, a mit önönmagán tiszteltetni kiván. Ezek a professzorok azonkívül, hogy tudósok a javából, egyúttal pedagogusok, a kik törődnek az ifjúsággal s értenek is hozzá, hogy a kikben tehetséget és akaratot felfedeznek, hogy azokat vezessék s épen a szemináriumok által önálló munkásságra serkentsék. A professzorok mellett ott vannak a nagy könyvtárak s kitűnő felszerelés, a melyek nélkül tudósok s kutatásaik el nem képzelhetők. Az egyetemek ifjúsága általában romlatlan s tanáraiban a legfőbb tekintélyét látja, azért tiszteli és becsüli; ez az oka annak, hogy habár az egyetemi ifjúságnak rendkivül nagy a szabadsága, olyan dolgok, mint a mi egyetemünkön, vagy a bécsi s az olasz egyetemeken hogy sztrájkolnak, lármáznak, nem történnek. A német diák mulat, de jól tölti idejét és sok bohóságra vetemedik, de azért tanulmányaiban komoly s arra nem igen találni példát, hogy az egyetemi hallgatók 60% bukjék. Német egyetemi ifjúságot nem lehet elképzelni egyesületek s körök nélkül. Feltétlen szabadságát semmi sem korlátozza úgy, mint azok az egyesületek I a fegyelmezésnek és öníegyelmezésnek szebb eszközét nem láttam még sehol, mint ezekben az egyesületekben, melyekben a legrakonezátlanabb ifjú feltétienűl meghajlik egyesületének szabályai és annak végrehajtója, az elnök előtt. Minden egyes egyesület független köztársaság, a melyeket az egyetemnek szeretete, jó hirének megóvása s a tanárok becsülése és tisztelete olvaszt össze egy testületté. Testületére, annak jó hírnevére végtelen büszke az ifjú s én önérzetesebb egyetemi ifjakat nem tudok elképzelni sem, mint egy jobb hírű egyetemi testületnek fiatal tagját. Megbecsülhetetlen az a hagyományos szellem, mely ezekben a testületekben s egyesületekben él A német polgár még késő véti korában is büszke arra az egyetemi egyesületre, melynek tagja volt s midőn fiát egyetemre küldi, rendesen annak az egyesületnek tagjává teszi. ó maga mindig az egyesület tagjának tudja magát s részt vesz nagyobb jelentőségű ünnepélyein. Innét a jelenség hogy ha valamely egyetemi egyesület ünnepélyt tart, megmozdulnak az összes német egyetemek, megjelennek az illető egyesület régi öreg tagjai s a fiatal egyesületi tagok között megifjodva ünnepelnek ők magok is. Mindezek a tényezők együttvéve lelkesítik s buzdítják az ifjút; de tudóssá még sem teszik, mert ahoz még más is keli. A ki tudományos pályára készül s tudóssá akar lenni, annak nem elég az a néhány esztendő ós előirt vizsga, a mely valamely oklevél megszerzéséhez kell ; az vizsgálatainak letétele után (ha t. i kereseti pályára oklevelet szerzett,) vagy közben meghosszabbítja egye temi tanulmányait mindaddig, mig tudományos célját eléri. Nem számítja azt, hány évet áldozott, mennyi fáradságába s pénzáldozatába került, hanem nézi a célt, melyet elérni akar. Kész tudósokat német egyetem sem ad s azok az egyetemi hallgatók, a kikben nincs hivatásérzet s csupán oklevél szerzésből vannak az egyetemén, épen úgy nem lesznek tudósokká, mint nálunk a hozzájok hasonlók A sok egyetem s azoknak ambitiót felköltő szelleme sok tudóst produkál. Az egyes egyetemi fakultások kölcsönhatása, az ifjúságnak kavarodása a legkülönbözőbb szakokból, chaotikusnak összetákolt tömegnek mutatja első pillanatra az egész intézményt s mégis csodálatos harmóniába