Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Hont

Delitzsch-féle intézet vezetője a zionismusról értekezett A zsidó (e*. luth.) külmissziói társulat elnöke Vitzthum gróf, s titkára An a elf er lelkész. örvendetes jelensége a német prolestantismusnak a külmissziói buzgalom ! Schultz Herrmann göttingai egyet, theol. (anárban és ismert nevű előkelő ó szöv. tudományos iróban nagy halottja van a német protestan tismusnak, ki május 15-ikén hunyt el. Mi magyar theologusok is sokan ismertük és élvezettel hallgattuk tartalmas előadásait. Szül. 1836 dec. 20 án Brichowban Hannoverában, tanult 1853—56 theologiát Göttingában és Erlangenben, 1857 ben hamburgi tanitó, 1859. repetens, 1861. magántanár Göttingában, 1864 rendes theol. tanár lett Baselben. 1872. strassburgi, 1874. heidelbergi tanár lett s 1876. óta Göttingában működött, a hol 1880. óta fóegyházi tanácsos s 1890. óta bursfeldi apát. Nagyszámú műveiből megemlítjük a következőket: A halhatatlanságról si.óló ker tan előfeltételei 1861.; A jelenkor egyházi kérdéséiről 1869.; Ó-szövetségi theologia, 4 kiad. 1889; A Krisztus istenségéről szóló tan 1881.; A kath. s az ev. életideál 1881.; Az úrvacsoráról szóló tan 1881. és ismeretes vezérfonalai az ev. dogmatikáról 1890., az ev. ethikáról 1891. és az ev. apologetikáról 1892. Legismertebb műve az ő ó-szöv. theologiája, ki Öhlerrel együtt e theol. tudományágnak egyik legelőkelőbb művelője Részünkről is áldassék az -ő boldogitó emlékezetei Az ev. sociális kongresszus 14 ik évi nagygyűlésén (június 3. s következő napjain) a következő érdekes és tanulságos kérdéseket fejtegették: Jézus erkölcsi gondolatai a jelenkori erkölcsi-sociális óletmozgalmakhoz való viszonyukban, Herrmann marburgi tanártól ; A sociálethikai mozzanat a pénzügy s az adózás terén, Wagner berlini tanártól; A német büntető jog reíormja az ev. sociálpolitika világánál tekintve, Ka hl berlini tanártól és a felsőbb leányiskola céljai Herrmann L berlini tanítónőtől. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Dennert, az ismert nevű apologeta ós természettudós a mult hóban Barmenben előadást tartott »a természettudományok és a biblia" egymáshoz való viszonyáról. Főbb tételeiből közöljük a következőket: „A természettudománynak s a bibliának különböző céljai vannak. Csakis határaiknál találkozhatnak egymással. A biblia nem iehet természettudományi tekintetben kijelentés és csalhatatlan igazság. A Genesisnek a teremtésről szóló elbeszélése nemes és magasztos jellegű költői kép, a melyben egy istentől megáldott férfiú visszapillantó prófétiáva.1 a világ kezdetének mélységeibe tekintett Alapigazsága ez elbeszélésnek az, hogy a viláj isten teremtő szavára jött létre s abban rendezett harmónia állott elő. A természettudomány a világmindenség fokozatos kifejlődéséről el nem állhat, mivel azt számos tapasztalati tény igazolja. E fejlődés útja-módja még ismeretlen. De nem helyes Darwin esetlegességi tana, ellenben bizonyos az, hogy e fejlődés céltudatos és tervszerű s bensőleg ható erőkre utal. Kivánja tehát a céltudatos teremtő intelligentiát. Ily fejlődési elmélet a Genesis elbeszélésével összeegyeztethető. Az ember mint természeti lény testi állapotait takintve az állatvilághoz tartozik, közel a majmok családjához. De mint egy ősrégi fejlődésnek a produktuma nincs, senimi köze a mai majomhoz. A mai állatalakok között egy sincsen, a melyikben az ember a maga ősatyját láthatná. Nincs egyetlen biztos elődje az embernek az állatvilágban. Az ember teremtéséről szóló Genesisnek első elbeszélése szárazon elbeszélő lermészetá s istennek teremtő .legyen" szavát helyezi előtérbe. A másik elbeszélés más elbeszéléseknek költői anthropomorphistikus felfogásaira emlékeztet. Azok a kifejezések: »földdarab," .lehelet" stb. költői kifejezések annak jelzésére, hogy az ember teste földi, szelleme ellenben isteni eredetű A nőnek megteremtéséről szóló elbeszélés költői kifejezése az első naiv emberek gondolkozásának, AZ ember-teremtés módja a biblia .alapigazságának" nem tekinthető. Ép azért nem is szólhatunk arról, hogy a bibliát a természettudomány a maga alapigazságaiban támodhatná A bűneset története mély psychol. igazsággal biró allegória, mely az akkori emberiség ismeretkörének teljesen megfelel. Az ó-szövetség világképe a naiv természeti ember világfelfogása Isten az emberiség szellemi fejlődése menetét a kinyilatkoztatással nem korlátozhatta. Az a világkép eltűnt Kopernikussal, a nélkül, hogy az által a biblia nagyságában, fenségességében ós lelki vigaszában csak valamit is veszített volna. Az ó-szövetségi csudákat valódiságukat illetőleg nyugodtan és tárgyilag bírálhatjuk, a nélkül, hogy csak kevésbbó is érinthetnék a biblia kijelentésszerű jellegét. Van több oly csudája vagy elbeszélése az ó-szövetségnek, a melyet, mint p. o. Bileam beszélő szamarát vagy Gibeon megálló napját, épen a biblia kijelentésszerű méltóságára való tekintettol bátran melló/.hetünk, mivel azok csupán költői dísznek ós emberi hozzátételeknek veendők. A csudahit mint olyan nem a lényeges ós Krisztus sem kivánja azt. Az ezelőtt 2000 évvel megtörtónt csudák ránk nézve személyes érdekkel nem birnak. Csakis az istennel való személyes kiengesztelésünk a Krisztusban s ebben az istennek ereje és hatást mi rajtunk és mi bennünk _ ez az, a mire nekün* szükségünk van s abból a forrásból meríthetünk erőt az új életre " Valóban gyönyörű fejtegetések a biblia ós a természettudomány egymáshoz való viszonyáról I A szász jeruzsálemi egyesület meisseni értekezlettel kapcsolatban tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Elnöke Wrede lelkész öröm-