Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Magyar theologusok conferentiája

bében tudatosan tegye a roszat. XIII Leó pápa úgy cselekedeteinél, mint érzületénél fogva az isten tulajdonképi ellensége s az ö ellenségeskedése tuda­tos es szándékos jellegű ; ő az eszközlője és fej­lesztője minden rosznak a földön." Azonfelül még u kath. egyház es intézményeinek szidalmazásával is volt Schwarz lelkész vádolva. Az esküdtbíróság rövid tanácskozás után rem talált Schwarz iratá­ban szidalmazást s a vádlottat felmentette. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hütty a róm. kath. egyház rendszerének és intézményeinek polemikus ismer­tetésében ne kövessük a Sámbárok ós Lepsényiek pápás harcmodorát, hanem igenis legyünk „fortiter in re," de „suaviter in modo." Azzal többet hasz nálunk jó ügyünknek. Az ev. keresztyénség nem Róma kapuinak döngetéséból, hanem Krisztus evan­géliumából él és táplálkozik. Delitzsch Fr. berlini theol. tanár a „Babel és Bibel" név alatt ismert irodalmi harcznak meginditója mult hó 17-én igen nagy számú előkelő közönség s a német császár és császárné jelenlétében ismét felolvasást tartott a maga babylóniai utazásáról. Szo­rosan a tárgyánál'maradt, került minden polémiát s szemléltető alakban kizárólag Babylónia földjét es népét, utazásának örömeit ós szenvedéseit s ot tan való tartózkodását ismertette. A régi Babyló­niát az ókor Hollandiájának nevezte, mivel az egész birodalom a kereskedelem és közlekedés ügyét szolgáló csatornák által volt behálózva. A királyok bizonyos önérzettel vetekedtek a viziutak létesítésében s hogy neveiket megörökítsék, ezen utakat neveikről nevezték el. Igy az egyik csatorna neve volt Hammurabi, az az a nep áldása. Baby lónia egykoron a termékenység édenkertje vala, ma a pusztaság, a homok s a viz mérhetetlen tengere. S ott, a hol hajdan kövér jószág legelt, ma juhok, vagy kecskék is alig találhatók. A la­kosok nehezen keresik meg kenyeröket s a hi­deglelés által gyötört földön nyomorultul élnek. Ezért azonban az ozmán uralom nem okolható, ebben a nyomorúságában vette azt át s tőle tel­hetőleg enyhít az ő nyomorán. Nem élvezet utazni Babylóniában, a hol erő« ellentálló természetre van szükség Bagdagból Baljylóniába az út igen nehéz s az áradások ós homokzivatarok egyaránt megnehezítik. Már a bagdadi tartózkodás is igen kellemetlen s több napi szélcsend mellett 50—60 fokú a forróság. Az utolsó 9 év alatt a Bagdad­ban lakó európaiak 70#-a halt el Richard német konzul mindent elkövet honfitársai sorsának eny­hítésére. Drasztikus módon ismertette Delitzsch a szúnyog-csapást Az utasnak mindaddig nincs nyugta, mig azzal szemben teljesen érzéketlenné nem válik. Még a legfinomabb hálók sem segíte­nek, mivel a szúnyogok oly kicsinyek, hogy csakis mikroskóp segítségével észlelhetők . A köz­biztonság is igen veszélyes Babylóniában s az ara­bok és a kurdok, a török birodalom eme félelme­tes gyermekei a rablógyilkosságra mindenkor ké­szen állanak. A szultán azon a bajon az által akart segíteni, hogy irreguláris lovascsapatokat kurd fejedelmekkel létesített, a mi azonban eléggé ért­hetóleg kétélű fegyvernek bizonyult Az egyik falu nincs biztonságban a másikkal szemben, mert az arabs mindig fel van fegyverkezve. Az európai ember tehát okosan cselekszik, ha fölfegyverkezve utazik, mert különben még ruhájától is megfoszt, ják. Majd Delitzsch tanár a Tigrisen tett egyik utazását irta le s fényképekkel illusztrálta annak: legszebb részleteit. A német keleti társaságnak fel­adatát következőleg ismertette : Meg akarja állapí­tani a régi Babylónia topographiáját, a babylóniai archáológiát s a történelem számára megközelít­hetővé tenni a babylóniai őskor emlékeit. Babyló­nia alapfalainak felásatása beigazolta, hogy Hero­dot Babylónia területi viszonyainak nagysága tekin­tetében is a keleti nagyzás áldozata lett. A régi Babylón városa területileg nem volt nagyobb München vagy Dresda területénél. A régi város egyes részeiben ma annyira vagyunk tájékozva, mint Nebukadnezar palotájában, de még mindig sok a fölfedezni való. Ugyancsak megmagyarázta De­litzsch az ékirást és annak képeit A jelek eleintén egyszerűbbek voltak, később azonban komplikál­tabbak A nap és az isten megjelölésére szolgált a csillag, s a kereskedelemre s a járásra a láb. Delitzsch ama reményének is adott kifejezést, hogy az elpusztult Babylóniát is meg fogja világítani és. megtermékenyíteni a keresztyén kultúra világos­sága. Alapul erre a reményre szolgál Mesopotá­mia, a hol német férfias és nők máris, mint p. o. Urfában éj Diabekrben keresztyén szeretetmű­veket létesítettek. A német ker. misszió eme áldá­sos szeretet munkásságára való reményteljes uta*­lássál fejezte be Delitzsch mindenesetre felette érdekes és tanulságos s nagy tetszéssel fogadott nagyhírű előadását a hajdani Babylóniáról. To­vábbra is figyelemmel fogjuk kisérni az ó kutatá­sainak eredményét. L u d t n a r d t lipcsei theol. tanár „élet és jellemképét" felelte sikerült vonásokban irta meg Kun z e, az ismert nevű lipcsei dogmati­kus iró A mű Dörfling Franke lipcsei cégnél je­lent meg s 2 márkába kerül. Vonzó előadásban mutatja be Luthardt 1823—1834. ifjúságát, 1834 —1841. középiskolai tanidejét, 1841—45. egye­temi éveit 1846—51. müncheni s 1851—54. er­langeni, 1854—56 marburgi ós 1856—1902. lipcsei tanári munkásságát, 1864—67. apologéti­kai előadásainak cyklusát, 1880—81. egyházpo­litikai tevékenységét 1881—1895. akad. tanműkö­dését s 1895—1902. nyugalomeveit. Az életrajzi irat függelékében ismerteti Luthardt utolsó nap­jait és halálát s közli Ludthardt koporsója előtt a lipcsei Pál templomban tartott beszédeket H ö l-

Next

/
Oldalképek
Tartalom