Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához
magasra irányuló szellemétől bizalommal várhatjuk e téren is a legjobbat. E genetikai fejlődésre pedig joggal utalok itt, mert hiszen az 1900 évi egyetemes gyűlés is, a midőn theol. főiskolai oktatás szervezése ügyében ama nagyobb egyetemes bizottságot kiküldte, ezt egyenesen azon utasítással látta el, hoey „a beérkezett s az e kérdésre vonatkozólag netán még ezután beérkező összes ügyiratok tanulmányozásával s az érdekelt intézetek összes viszonyainak tüzetes megvizsgálásával s figyelembe vételével, véleményes javaslata körébe vonja mindazon utakat-módokat, melyek ez intézetek fontos egyházi és hazai kulturális feladatainak sikeres megoldását czól ózzák." (1900. jkv. 26. p. a h.) E feladat, miként ezt az 1901. évi egyet, gyűlés jkv. joggal hangsúlyozza, kétségkivül „körültekintő és mélyreható megfonto lást igényel- (26. p. 4. alp.) teljesen indokolt azért Méltóságtoknak, mint javaslattétellel megbizott szúkebbkörű albizottságnak Kiküldése; s érthető a bizalomteljes várakozás is, a melylyel mindnyájan, kiket theol. oktatásügyünk rendezése, mint elsőrangú egyházi és kulturális feladat érdekel, ez albizottság munkálatával szemben ellelve voltunk. íme a javaslat tehát csakugyan elkészült: de, fájdalom, csak kinos kiábrándulást, csak keserű csalódást hozott. — Egyszerűen fehér lapot csinált a múltból s ráirt egy olyan tervezetet, a mely a múlttal szemben a legszomorúbb visszaesést jelenti 's a jövővel szemben csak aggodalmat és kételyt ébre szt. Én megvallom, lehetetlennek tartom, hogy e munkálat a Méltóságtok lelkének gondolatát, vágyát, eszményét fejezze ki. Jól esik azt hinnem, hogy Méltóságtok a megbizott jegyző elaboratumát maguk csupán substratumnak tekintették, a melynek alapján majd a megbeszélés és megállapodás történni fog s ez okból aláirták azt, a nélkül, hogy abban a maguk álláspontja s eljárása számára programmot statuáltak volna. A munkálattal szemben, mindazon illetékes és érdekelt tényezők, a kiknek ez tanulmányozás és véleményadás végett el lett küldve, köztük theol. akadémiánk tanári kara s kormányzó hatóságai is, bizonynyal ki fogják - fejteni hivatalosan álláspontjukat is vóleményöket. — Ámde a dolog annyira fontos ós életbevágó, hogy ahhoz szólni nemcsak joga, de kötelessége is mindenkinek, a ki ez ügyben evangeliumi egyházunk egyik: legfőbb életkérdését látja. Ez okon egyrészt hivatásszerű kötelességből,, másrészt a Méltóságtokkal szemben táplált tiszteletteljes bizalmam s törekvéseik eszményi voltába vetett hitem által hajtatva, bírálat tárgyává teszem evang. otthonunk nyilvánossága előtt ezen javaslatot, meg lévén győződve teljes lelkemből arról, hogy Méltóságtok tárgyilagos feltárása után a& eddigi fejlődésnek s a tényleges viszonyoknak ^ folyton szemmeltartásával az eszményi czólnak, magok fogják ama nagyobb egyetemes bizottság előtt megjelölni azt a helyesebb utat-módot, a mely theol. intézeteink „fontos kulturális feladatainak sikeres megoldását" e javaslatnál sokkal, alkalmasabb és megfelelőbb alakban fogja előkószitteni. Nyilatkoznom kell pedig a nyilvánosság előtt annyival is inkább, mert igy alkalom kinálkozik r hogy ez ügy minél szélesebb körben keltve érdeklődést, a közvélemény minél tisztábban kialakuljon, a minthogy annak felköltésére e b. lapok: 14., 15. és 16 számában már eperjesi t. kar— társam Mayer Endre .Á lelkészképzés kérdéséhez" c. tanulmányával a kezdeményező lépést sietett is meg tenni. * * * »A magyarországi ág. hitv. evang. keresz"" tyén egyház theologiai rendszere." A t. albizottsági előadó úr tehát , theologiairendszert" akart adni, akkor, a mikor a theologiai főiskolák szervezéséről akart szólani, a mivel, nyilván teljesen önkénytelenül, mindjárt a címlapon igazolja munkálatának jövő — nézetem szerint feltétlenül tragikus — sorsát: „Nomen est ómen." Mert a miként ez a munkálat minden csak * nem „theologiai rendszer 4 4; úgy annak eredménye is minden lehet csak az nem, a mi benne javasolva van. Mi is az a „theologiai rendszer" ? Rendszer általában minden tudományos vagy bölcseleti világnézet, a melynek alkotó elemei egy központi fóelv köré csoportosítva állapíttatnak meg s fejtetnek ki. Ilyen minden theologiai rendszer is, a mely az ó lelkét képező központi elv szerint természet — ós szükségszerűleg más és más lehet.
