Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - V. Irodalom - Delitzsch F. Biblia és Babilonia

dolog s igy állunk — úgymond cikkiró — az államsegélyek ez idejeben 1 — Ha ez igy megy tovább, akkor inkább el az állam pénzé­vel (Acta 8. 20.) Nekünk hitre s háromszor is hitre van szükségünk, élő, igaz hitre, s Idve­ziiónk iránti szeretetre, keresvén minden előtt az Isten országát s annak igazságát.* *) E vezércikkel hasontárgyú a 4 ik számban az »Egy­bevetések" cimú cikk, melyben szerző foglalkozik az „Ev. Egy h és Iskolá'-ban megjelent cikkével Veres Józsefnek, Ui az ev. lelkészek nyomorú­ságos fizetéséről festett hű képet ; — szerző osz­tozik Veres felfogásában, eredményt azonban nem sokat vár, mert egyházunkban — úgymond — a politika s annak ev. oszlopai mindent elronta­nak, mindnyájan — még Verest sem véve ki — a liberalizmus zsoldosai s tolják annak szekerét. 2) Lekötik továbbá a figyelmet a több rendbeli törté­neti fejtegetései Igy Kovalovszky ir „ A lip­tói esperesség és Lány Illés superintendentiális pecsétjééről s kimutatja, hogy előbbi készült 1575-ben eredetileg (s nem 1707-ben,) a sup. pecsét készítésének ideje pedig 1610. Ugyanezen régi esp. pecsét keletkezése történelmével kapcso latosan szól a legrégibb „leges"-ek ós artiku­li" król a mi ev. egyházunkban, mikor az még, bár a különállás némi elemeivel s részeivel, egész­ben azonban — a r. kath főpapság joghatósága alá tartozott. Azon 1575 ik évi esp. pecsétet is Selegdy Miklós esztergomi nagyprépost, kano­nok s vikáruis engedélyezte Duchon Boldizsár ev. archidiakonus s társainak, vagyis beleegyezett abba, hogy az elveszett régi helyett (tehát volt még régibb 1) új esperességi avagy fraternitási pecsétet készíthessenek 1575 ben a liptói kontu­bernium számára. — Bottó is folytatja mindkét számban „A magyarhoni evangélikusok jogható­sága s önallósága kezdetéről" cimű történetjogi tanulmányát s szól a zsolnai (1610,) szepesváral­jai (1614,) semptei (1622,) rozsahegyi (1707,) s a pesti zsinat egyházjogi s történeti tanulságairól összehasonlítván közbe-kö/.be a multat a jelennel s befejezőleg egyházi részről nagy jogfeladásnak minősítvén a nagy-rőcei s turóc szent-mártoni ev. iskoláknak állami beavatuo^ással történt bezárását. Az „amerikai tót evangélikusok egyházi életéről" részletesen ir En gl er, megemlékezvén ez élet fő mozzanatairól: keresztelés, esketés s temetés­ről. Végezetül olvasható az anyagilag s szellemi­leg virágzó „Tranoscius-egylet" évi beszámolása. Krupec István. Magyar Állam. „Eszthetikailag bizony nem a legszebb a hymnus szövege s meg sem közeliti •) A tisztességes fizetés talán csak nem teszi lehetet lenné a hitet ? Veres. ») Zsoldosai ? Ugyan mi értelme akar ennek lenni ? Csak nem gondolja, hogy engem megfizet a liberális kormány azért, mert az 1848. XX. t. cz. életbeléptetését sürgetem 1 ? Liberá­lis, hiszen protestáns nem is lehet más, mint liberális. Veres. a Szózatot. Mégis a Szózatot több protestáns isko» Iában nem engedik énekelni, mert költője katholi­kus volt " (Elvárjuk a M. Á.-tól, hogy megne­vezze azokat a protestáns iskolákat, a melyekben nem engedik énekelni a Szózatot, még pedig azért, mert költője katholikus voltl Előre is kimondjuk, hogy ilyen protestáns iskola nincs 1 Osak a M i. ráfogása ez, hogy leplezhesse a jezsuita eljárást, mely szerint azért nem énekelik a hymnust, mert költője protestáns volt Nem is oly régen mondotta egy r. kath. pap-iró, hogy Arany János költészete — ponyvairodalom; persze, hiszen protestánst Beviszik ezek a felekezeti gyűlöletet a költészetbe is, a tudományba is 1 Azonfölül álnokul még a pro­testánsokat gyanúsítják azzal, a mit ők maguk tesznek. Hát csak eló a nevekkel: melyek azok a protestáns iskolák? Üa meg nem nevezi őket, akkor eljárása egyszerű csúnya rágalom l) Biblia és Babylonia Delitzsch Frigyes világhírű felolvasása immáron magyar fordításban is megjelent. A mivelt magyar közönség bizonyára hálával fogadja az Athenaeum legújabb kiadványát,, mert hisz olyan munkát juttat véle Kezébe, mely­nél nagyobb szenzációja nincsen az újabb tudomá­nyos irodalomnak. Alig néhány hónapja hang/.ott el Delitzsch felolvasása ós ma már egész könyvtárra rug azoknak a kisebb nagyobb munkáknak száma, melyeket mellette ós ellene irtak. Valóságus bombaként pattant a theologusok táborába; Az emberiség legnevezetesebb és legszentebb könyvét veszi Delitzsch a tudomány mikroszkópján jvizs­gálát alá és kórlelhetlen objektivitással igyekszik a szentírásban az ősi babyloniai kulturának, ethi kának hatását kimutatni. Állításait, négyezer éves faragott ós írott emlékek adataival támogatja. Év­ezredek óta örök álmot alvó törvényhozókat tá­maszt fel halottaikból, hogy szerzői jogaikat ér­vényesítsék Mózes könyvének nem egy nevezetes^ és a modern ethika alapjának ismert tételével szemben. Delitzsch irtózik a frázistól, a hamis következtetésektől, hallgatóinak és olvasóinak hö másolatban mutatta be azokat az emlékeket, a melyek meggyőződését megérlelték. És ott vannak ezek a másolatok a magyar kiadásban is, még" pedig a leghűbb ós legművészibb reprodukcióban £ Döbbenet fogja el a szemlélőt ezeknek a rég le­tűnt évezredek megelevenedő emlékeinek láttára, ennek az arányaival szédítő ós régen sírba szállt kulturának bámulatában. Sokáig, nagyon sokáig fog húzódni az a per, a mely Delitzsch és a theologia között megindult, de akár hogy is dül el, kétségtelen, hogy Delitzsch könyve a legélve­zetesebb, a legelmemozditóbb ós a legtanulságo­sabb olvasmányok egyike. A magyar forditás ára­1 kor. 20 fillér. Washington György amerikai módon nőtt. 16 éves korában már maga kereste kenyeret mint mérnök. Rajzhoz ós számoláshoz értett a legjob-

Next

/
Oldalképek
Tartalom