Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Szepesmegye

117 6 hivatkozván az 1879 iki faku tásszervező állami törvényre. Nevezett lap a 7-ik számban a r. kath. megrendszabályozott s os-ító kongregátiókról szólván inti az államot, hogy bölcsen járjon el, nemcsak erőszakkal a kétségkívül az állam nyakára nőtt s az államot a saját léte fenntartásában kikezdett s veszélyeztetett kongregátiókkal szemben, melyeknek tanítási s jótékonysági munkálkodását az államnak kell pótolnia s átvennie,*) a protestánsok pedig (olv. 8. sz) vegyék es/.be s szívleljék meg az idők jeleit, komolyak az idők, hitre és munkára sarkalnak, bölcsesógre intenek ós tűrésre meg szenvedésre vihetnek, a mi nem baj, mert hiszen könnytelt magvetés után virrad föl az aratás örömteli napja S a fr. protestánsok tekintettel a bizonytalan jövőre, nem is ülnek összetett kézzel az ölben, munkálkodnak, őrt állanak s szervezkednek, igy legújabban is az ng. hitv. evangélikusok, tekintettel az egyház s állam elválasz tásának bekövetkezhető lehetőségére (5 s 7. sz.) hozzáláttak nagy arányokban egy, államilag meg engedett „segitó egyesület" alakításához, melynek célja az ev. kaltus szellemi s anyagi ellátása, és az egyesület kőiül lelkesedéssel, a szükség élénk érzetével s mindenelőtt a jó Istenben bízó lélek' kel sorakoznak az ág h. evangyélmiak s példá jok követése a fr. reformátusokuál is szóba került. Belső gondjaik közepette is azonban ráérne^ a francia protestánsok külföldi testvéreik dolgait is szóvá tenni, sőt szakítanak időt arra is még, hogy egymás között is a liberális és orthodox theologiai felfogás különbözőségeiből eredő eszméket vessenek föl, a minő eszmecsere különben nemcsak francia privilégium. Halljuk azonban először is, mit üzen Londonnak Párisi A vallásos Angliában — tudvalevőleg — az ünnepeket s vasárnapot, jobban mint máshol, ünneplik, a iondoni Szent Pál templom istenesebb a párisi Nötre-damenál, de azért — s ez kirívó ellentót — a szeszes italok élvezete az angolok szürke nagy fővárosában jobban el van terjedve, mint a franciák „dicső" Párisában. (E sorok irója is — évek előtt — botránkozott a sok részeg nő látásán a Themse-parti metropolis utcáin, mely látványban a szajnapárti országközponton nem volt része.) Most, hogy Londonban kemény törvényeket hoztak az alkoholisták ellen, méltán ós joggal emeli fel a kis ev. Temoignage fr. lap is örömének s dicséretének szavát. S nem is mondja tulhajtottnak az iszákosok ellen hozott ezen angol törvény rendelkezéseit, melyek szerint az utczán zajongó alkoholistát rögtön börtönbe kisórik be a rend közegei azon esetben, ha 7 *) E cikk veleje e tétele; .Rossz protestánsok volnánk, ha a kongregátiókat védelmeznénk, de viszont silány liberá lisok is lennénk, ha minden rendszabályt ellenök helyeselnenk. Az állam — úgymond — őket úgy üldözi, akár csak XIV. Lajos a protestánsokat üldözte 1 ? éven alóli gyermekei vannak, ott tartják egy hóynapig is, rószegségi Iá r m ázás háromszori ismétf lése esetén pedig az illetőt .krónikus részeges*? nek jelentik ki, lefényképeztetik s kópét a lakása városnegyedének minden korcsma ajtajára kiakaszt* ják, a vendéglősöknek pedig pénz ós bezárást büntetésének terhe alatt megtiltják, hogy e ne/e? zetes embernek italt adjanak vagy eladjanak. Elevenre tapintó rendszabály ez mindenesetre. Angliában tehát e törvény, Németországban azonban más valami érdekli a franciát (s érdekel minket is.) Németország a protestáns theologiai tudo* mány fóhona. O t még a koronás fő is theologizál. Meg is dicséri ót ezért a francia Témoignage is (9. sz.) ,

Babel und Bibel" a legújabb tárgy és kérdés, melyben Delitzsch ellen fordul a francia, s Milprechttel ós Vilmos császáiral tart, daczára annak, hogy — úgymond — a koronás fő szavait a liberálisok is magok javára magyarázzák. A .Temoignage" Vilmos császár nyilatkozatában a positiv hithez való hűséget fedezi, föl s találja, Delitzschel szemben pedig osztozik azok nézetében, kik azt tartják s vallják, hogy a Biblia s Izrael üdvtörténete nincs Bábellel oly szoros viszonyban, melyből a keresztyén vallási kijelentésnek bármilyen rövidsége volna. A pogány nép más s az egy isten hitű Izrael is másl Izrael történelme Isten sajátos kijelentésének tükre s bizonysága az assyrologia s minden más, minden igaz tudomány csak a hit erősítésére, a keresztyén vallás alapjának támogatására s igazságának igazolására vezérelhet. Francia hittestvóreink végül egymás közt is szellemileg vagdalkoznak, mely vagdalkozás természetesen nem baj, nem is párbaj, de jó eszmecsere s szellemi íornajátók, mely erósiti a lelket, táplálja s élteti. Réville János, a párisi theol. fakultásnál is működő (adjoint) tanár kiadott egy munkát „A liberális protestantismus eredete, természete s hivatása." A feltűnést Keltett munkával vezető cikkben foglalkozik a Témoignage (11. sz.) elismerőleg móltatja a szerző személyét s szellemi termékét, mely a liberális protestáns vallást a kölcsönös Isten s emberszeretet positiv vallásának jelenti ki. Keresztyén szempontból is elismerésre méltó meghatározás ez — úgymond — a vezércikkíró, de mi történjék azokkal, kik e szeretét mellett (melyet magát is nem egyformán vesznek, magyaráznak s gyakorolnak) mérlegre vetnek hitet, isteni kegyelmet, emberi bűnösséget és krisztusi véráldozatbeli megváltást? a mi szintén s épen a keresztyén protestáns valláshoz is lényegesen hozzá tartozik 1 A francia ,fideistá"-t, Ménégoz Jenőt is saját ifjabb kartársa kikezdte s megtámadta újabban E. V. név alatt (mindketten : E Ménégoz s E. Vaucher ia tanárok a párisi fr. theol. fakultásnál.) Ménégoz az orthodoxia tévedésének mondja